Ráadásul, akik a 80-as években végeztek, azok most mennek nyugdíjba – vázolta a fokozódó szakdolgozóhiány egyik fontos okát a területi elnök. Kevés a hadra fogható ember Arról, hogy hány szakdolgozó és orvos hiányzik a rendszerből, pontos számok nincsenek. Elsőként az számolt be a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, hogy egy év alatt 17 ezerrel csökkent az egészségügyben dolgozók száma, de hogy pontosan melyik területekről hány orvos és szakápoló távozott a rendszerből, a szerdai sajtótájékoztatón sem tudták megmondani. Csak egyetlen konkrét szám hangzott el, ami viszont pontosan jelzi, mekkora a baj: az országban összesen jelenleg 2000 műtős szakasszisztens dolgozik, a 40–45 év közöttiek összesen 168-an vannak, de probléma az is, hogy jelentős részüket oltópontokra irányítják. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint az elsősorban a szakdolgozókat érintő humánerőforrás-hiány annyira drámai, hogy sok helyen nem tudják rendesen megszervezni az ellátást, mert nincs hadra fogható ember.
Balogh Zoltán szerint ezek olyan rendelkezések, amikor nem szakképesítések alapján határozzák meg a dolgozók létszámát, tehát ez egy puha intézkedés. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az ellátás biztonságossága érdekében az lenne fontos, hogy a szakképzett szakdolgozók ott legyenek a szükséges pontokon. Magyarország nagyon rosszul teljesít a halálozási mutatók terén, erre a szakértő azt mondta, hogy nagyon sok tényezőn múlik a halandóság. Nemzetközi ápolásszakmai szervezetek kérik, hogy csak a megfelelő létszámmal lehessen teljesíteni az ellátást, Azokban az országokban, ahol nincs meg ez a kellő létszám, ott rosszabbak lesznek a halálozási mutatók. Tragikus a helyzet Balogh Zoltán úgy látja, a magyar ápolói-orvoslétszám arány még rosszabbá vált a járványhelyzet miatt, ám még ezzel együtt is jobban aggódik a kamara elnöke azokért az ellátásformákért – például az otthoni szakápolás, az alapellátás vagy a krónikus betegellátás –, ahol egyenesen tragikussá vált a helyzet. Azért is növekszik a halálozási ráta Magyarországon, mert sok krónikus betegcsoportnak az ellátása gondot okoz, pedig a szakdolgozóknak nagy szerepe lehetett volna, ha vannak – összegezte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Tizenkét ponttal állt elő a Magyar Orvosi Kamara és a szakdolgozói kamara. Mint szerdai közleményükben írják, a járványt megelőzően is széttagolt, rossz hatásfokkal működő magyar egészségügy az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Covid-19 pandémia kettős nyomás alá helyezte az egészségügyet. "A szolgálati jogviszonyt létrehozó törvény az egészségügy számára idegen, katonás szemlélete csak a munkaviszonyt szigorította és az intézmény irányítást érintette, de nem korszerűsödött ezzel együtt az ellátórendszer szerkezete és működése. Nem történt meg az ellátások és a kompetenciák átrendezése. Mindez - a jelentős orvosi alapbéremelés ellenére - munkaerő-ellátási és fenntarthatósági problémákat okoz" - folytatódik a közlés, amely állítja, elmaradt a kellő nagyságú szakdolgozói bérfejlesztés, ami az ellátórendszeren belül tovább fokozta a feszültségeket. A közlemény kiadói úgy vélik, hogy a politikai kockázatot kerülő, széttagolt irányítású járványkezelés a második hullámtól késve hozta meg a korlátozó intézkedéseket.
A műszakváltásra egy óra állt rendelkezésre: ennyi idő alatt adták át az előző műszakban dolgozók az utánuk következőknek az összes információt a betegekről, így biztosították az ellátás biztonságát és folyamatosságát. A finanszírozási gondokkal azonban eltűnt ez a fontos egy óra, és ha kettőkor vége van a délelőtti műszaknak, azonnal kezdődött a délutáni. Az átadás persze nem marad el, de így arra kényszerülnek a dolgozók, hogy "szabadidejükben", ingyen dolgozva adják-vegyék át az osztályt. Egy évben az el nem számolt műszakváltásokkal nagyjából egy hónapnyi plusz munkát végeznek a dolgozók, amiért nem kapnak fizetést – számolta ki Irinyi Tamás, aki azt is számszerűsítette, hogy ő maga 32 év alatt 2, 5 évet dolgozott így ingyen. Erre a rendszerre szakadt rá a járvány, ami megmutatta, hogy már eleve mennyire kevesen dolgoztak az egészségügyben. Egy Covid intenzív osztályon dolgozó ápoló a létszámgondok miatti megterhelő munkarendje így néz ki: 12 óra nappal, következő nap 12 óra szintén nappal, aztán 12 óra éjszaka, ezt követi szintén egy 12 órás éjszakai műszak, majd egy szabadnap – és kezdődik az egész elölről.
A műszak átadás-átvétel idejének anyagi ellentételezése a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára. A 13. havi cafeteria és illetményrendszer bevezetése a szakdolgozók körében. Továbbá az egészségügyi ágazati gyógyszer program elindítása: akik egy életen át gyógyítottak, ápoltak, beteget láttak el, nyugdíj után ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják kifizetni a gyógyszereiket. A közfinanszírozott és a magánegészségügy szabályozott együttműködését kell megvalósítani. Egy, közös egészségügyre van szükségünk, a közellátás megfelelő szinten tartásával, a köz- és magán jól szabályozott, egymást segítő együttműködésével. A fentiek érdekében azonnali szakmai párbeszédre, tárgyalások megkezdésére és intézkedésekre van szükség, mind a járványkezelés hatékonyságának javítása, mind pedig a közellátás működőképességének megtartása érdekében. Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Szükség van a járványkezelés adatainak széleskörű nyilvánosságra hozatalára, úgy a lakosság járványtudatosságának javítása, mint a megalapozott szakmai döntések meghozatala érdekében. A közegészségügyi-járványügyi rendszer szervezeti megerősítése, az ÁNTSZ eredeti szervezetének és jogosítványainak visszaállítása. Az egészségügy depolitizálása, szakpolitikai kérdésként kezelése. A szakmai intézmények döntéseire nem nehezedhet politikai utasítás, nyomás. Az ellátórendszer szerkezetének és finanszírozásának hozzáigazítása a megváltozott szükségletekhez és szakmai, tudományos fejlődéséhez. Az elkerülhetetlen financiális és szerkezeti átalakítás transzparens előkészítése, a titkosított reformtervek publikussá tétele. Az új finanszírozási és szabályozási rendszernek az értékalapú egészségügy elvein kell alapulnia, beleértve a minőségkontroll elindítását és a protokollok és minimumfeltételek megújítását és naprakészen tartását. Az ügyeleti rendszer és az ügyeleti bérezés rendbetétele a folyamatos betegellátás érdekében, mind az alapellátás, mind a kórházi ellátás terén, a MOK és a MESZK által javasolt elvek érvényesítése.
A kötőhártya-gyulladás mind a két formája nagyon fertőző, felnőttek és gyerekek egyaránt megfertőződhetnek tőle, a bakteriális gyulladás azonban gyakoribb gyerekek esetében, mint felnőtteknél. Allergia Az allergiás kötőhártya-gyulladás mind a két szemet érinti. A gyulladás egy allergizáló anyagra (allergénre) - például pollenre - adott válaszként alakul ki. A hisztamin felelős számos allergiás tünetért, így például a kötőhártya gyulladásért. Ha allergiás kötőhártya-gyulladásod van, szemed erőteljesen viszkethet, könnyezhet. A szemek gyulladása mellett orra is viszkethet, tüsszögés és vizes orrváladék képződhet. Előfordulhat, hogy a szemhéj és a szemgolyó egy részét fedő hártya megduzzad, és ezáltal úgy tűnik, mintha a szem fehérjén kis áttetsző folyadék tartalmú hólyagok lennének. Vegyszer és idegen test. Vegyszer illetve idegen test szembe kerülése szintén kötőhártya-gyulladáshoz vezethet, azonban ilyenkor általában sem nyák, sem genny nem ürül a szemből. Koragyermekkor portál - Szemgyulladás gyerekkorban. Néha a szem átmosása és kitisztítása elegendő ahhoz, hogy az irritációt okozó vegyszert, illetve az idegen testet eltávolítsák.
Könnyezés. A szem váladékozása, amely az éjszaka folyamán összeragaszthatja a két szemhéjat. Idegen test érzése az egyik, vagy mind a két szemben. Mivel a kötőhártya-gyulladás fertőző betegség, fontos a korai diagnózis és kezelés. Ezt elsősorban az óvodás gyerekek kapcsán fontos hangsúlyozni, mert ők egyfelől gyakran fertőződnek meg, másfelől az óvodában, bölcsődében másokat is könnyen megfertőzhetnek. A kötőhártya-gyulladás lehetséges okai A kötőhártya-gyulladás legtöbbször vírusfertőzés eredménye, ám előidézheti baktérium, allergiás reakció, a szembe került vegyszer vagy idegen test is. Újszülöttekben a kötőhártya-gyulladást a nem teljesen átjárható könnycsatorna okozhatja. Vírusok és baktériumok. A vírusos kötőhártya-gyulladás miatt a szemből vizes, vagy nyákos váladék ürülhet, a bakteriális eredetű gyulladás során általában vastagabb, sárgás-zöldes váladék termelődik. Szem kötőhártya gyulladás gyerekeknek youtube. Mind a vírusos, mind a bakteriális kötőhártya gyulladás kialakulhat megfázással és torokfájással (felsőlégúti fertőzéssel) együtt is.
Nevét onnan kapta, hogy vastagsága és formája az árpaszemre emlékeztet. A szemhéjon árpa általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Hajlamosít a betegségre a nem megfelelő higiénés (poros, szennyezett) környezet, illetve olyan rossz szokások, mint a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel (kamaszok esetében a túlzott sminkhasználat). Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot, kivörösödést és fájdalmat okoz. Kis idő elteltével az árpa megtelik gennyel. Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp használata naponta több alkalommal, általában gyógyuláshoz vezet. Szem kötőhártya gyulladás gyerekeknek ppt. Amíg a beszűrődés be nem olvad, antibiotikum tartalmú kenőcsös párakötés is alkalmazható. A beolvadt terület kifakadhat magától, amennyiben viszont ez nem történik meg, műtéti megoldás javasolt: a szemhéjat érzéstelenítik, és a göb felett pár milliméteres metszést ejtenek. Jégárpa A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki.
Mikor gondoljon kötőhártya-gyulladásra gyermekénél? Juhász Levente Ákos, szemész, látszerész, Aktualizálta: Dr. Schlick-Szabó Anna, Bethesda Gyermekkórház A kötőhártya-gyulladás conjunctivitis sok esetben gyógyszeres kezelés nélkül is gyógyuló, gyakori betegség, de a megfelelő terápia lerövidíti a betegség időtartamát, csökkentheti a szövődmények kialakulásának esélyét. Viber A fotó illusztráció: pixabay. A gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő látásfejlődés, melynek feltétele, hogy a szem egészséges legyen, illetve megfelelően alakuljon ki a szemek kapcsolata egymással és a látókéreggel. Mikor gondoljon kötőhártya-gyulladásra gyermekénél? Szembevérzés tünetei és kezelése - HáziPatika Távollátó gén Vizuális tökéletlenség Но если ты любишь меня, я хотя бы заслуживаю откровенности. Kancsalság A gyermekkor egyik leggyakoribb szemészeti problémája. Ha fáj a gyermek szeme - tünetek és kezelésük - Blikk Rúzs. Létezik veleszületett, örökletes formája és van szerzett is. Bármely életkorban észleljük a szemek nézővonalának eltérését, akár befelé, akár kifelé fordulnak a szemek, a lehető leghamarabb szemészhez kell vinni a gyermeket, hogy megvizsgálja, nincs-e sürgősen kezelendő szembetegség a háttérben.
A gyulladás jelei A szülők általában azt veszik észre, hogy a gyermek szeme ragacsos (főleg ébredés után), a kicsi rossz közérzetről, szemviszketésről vagy fényérzékenységről panaszkodik. Gyakran kísérheti láz vagy duzzadt nyirokcsomó a füle mellett. A kötőhártyagyulladás tünetei: * az egyik, vagy mind a két szem kipirosodik * az egyik, vagy mind a két szem viszket * homályos látás és fényérzékenység * könnyezés * a szem váladékozása, amely az éjszaka folyamán összeragaszthatja a két szemhéjat * "idegen test" érzése az egyik, vagy mind a két szemben Ha a genny sárgás, bakteriális fertőzésről van szó, ami antibiotikummal kezelhető, ha fehér, valószínűleg vírus okozza a bajt, ilyenkor három-négy napig langyos vízzel kell lemosni (kimosni a váladékot) a szemsarokból kiindulva, kifelé. Otthoni kezelése A kötőhártya-gyulladás kellemetlen tünetei enyhíthetők a fertőzésben érintett szem(ek) melegvizes borogatásával. A borogatáshoz áztass be langyos vízbe egy tiszta ruhát, majd csavard ki, és utána tedd a gyermeked lehunyt szemére.