A munkavállalónak alig-alig van beleszólása a munkaidő szabályozásába, inkább a törvényi rendelkezések korlátozzák a munkáltatót. Az EU irányelve 48 óránál több heti munkát nem engedélyez, nálunk a napi nyolc óra és a heti 40 óra a határ. Az EU tagországaihoz képest egyébként a magyarok sokat dolgoznak. Dr. Sipos Márta munkajogászt kérdeztük a munkaidő kiadásának alapjairól. Munka törvénykönyve heti munkaidő a youtube. Hol találhatóak pontosan a munkaidő szabályozásának törvényi rendelkezései, és mennyit lehet maximálisan dolgoztatni? A magyar szabályozás a Munka törvénykönyve 117. § (1) bekezdése a 93/104/EGK európai uniós irányelvben foglaltakkal összhangban definiálja az egyes fogalmakat, melyek nagymértékben segítik a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó előírások alkalmazását. Magyarországon a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó korábbi szabályok teljes mértékű átdolgozását igényelte a munkaidő szervezésére irányadó 93/104/EGK irányelv azon rendelkezéseinek figyelembe vétele, amely szerint a heti munkaidő mértéke a 48 órát nem haladhatja meg, és ebbe a túlmunkát is be kell számítani.
Mennyit túlóra lehet évente? Fő szabályként naptári évenként legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezen felül a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján még legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ez utóbbi az úgynevezett "önként vállalt túlmunka", amivel együtt tehát összesen 400 óra lehet a rendkívüli munkaidő. Ha a munkáltatónál van kollektív szerződés, akkor az alapján évi legfeljebb 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, illetve ezen felül még a munkáltató és a munkavállaló külön megállapodása alapján további legfeljebb 100 óra önként vállalt túlmunka lehet, azaz összesen szintén maximum 400 óra. Az önként vállalt túlmunkára vonatkozó megállapodást a munkavállaló a naptári év végén mondhatja fel. Munkaidő-beosztás- HR Portál. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott idejű, illetve részmunkaidős, akkor a rendkívüli munkaidő hosszát ennek megfelelően arányosan kell érteni. A Munka Törvénykönyve említ olyan esetet is, amikor "nem korlátozott" a rendkívüli munkaidő elrendelése – például ha a rendkívüli munkaidőt baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelik el.
Ekkor a ledolgozandó munkaidő meghatározásakor úgy tekinti a távollétet, mintha a munkavállaló munkát végzett volna. Természetesen ez a távollét díjazását nem befolyásolja. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége az elszámolási időszak alkalmazásakor Az elszámolási időszak kezdetének és befejezésének időpontját a munkáltató a munkaidőkeretre vonatkozó szabályokkal egyezően köteles meghatározni, és a munkavállalóval közölni. Munka törvénykönyve heti munkaidő a e. A munkaidőre vonatkozó szabályok ellenőrizhetősége érdekében az elszámolási időszak kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Írásbelinek minősül a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik. A megállapított elszámolási időszak tartama nem hosszabbítható meg, ha lejár, azt el kell számolni, és új elszámolási időszak indul. Azonban az elszámolási időszak rövidíthető, de ilyenkor úgy el kell elszámolni a munkavállalóval, mintha a munkáltató eleve erre a rövidebb időszakra állapította volna meg az elszámolási időszak tartamát.
Ezek rövidek, tárgyilagosak, de lényegre törőek. : Hivatkozva múlt hó … Hivatkozással előzetes telefonbeszélgetésünkre … Bejelentjük, hogy … Megkaptuk fenti számú megrendelésüket … Értesítjük, hogy … Kérjük Önöket, hogy … A bevezető részt követi a tárgyalásos, majd a befejező rész. Ezekben is találhatunk panelmondatokat. : Amennyiben kérdése van, … Érdeklődhet a …… telefonszámon: Kérem Önöket, hogy …. Reméljük, hogy tetszésüket … A levél utolsó szövegbeli része az elköszönés, udvariassági kifejezések: Tisztelettel Üdvözlettel Köszönettel Szívélyes üdvözlettel A beveztőrész panelmondatai A hivatalos levél bevezető részével célunk a kapcsolatteremtés, vagy a már meglevő kapcsolat, ügyintézés folytatása. Hivatalos levél formal követelményei . Ezt általában valamilyen hivatkozással kezdjük. Hivatkozhatunk korábbi előzményre, eseményre, kapcsolatra, a levélírás céljára. A levélírást, fogalmazást, a válaszadást a bevezető részben használatos állandó szókapcsolatok, panelmondatok alkalmazása gyorsíthatja meg. Az alábbi panelmondatokat alkalmazhatjuk: Hivatkozva folyó hó … Hivatkozva a 546/2005.
A levél alapvető formai kívánalmai lényegében ugyanazok a magán- és a hivatalos levél esetén is: Megszólítás Bevezetés Tárgyalás Befejezés Elköszönés Dátum Aláírás Az imént bemutatott formai követelmények néhány adattal kiegészülnek a hivatalos levél esetében. Ha a levelet küldő cég, szervezet, vállalat, intézmény előre nyomtatott levélpapírt használ, akkor a feladó adatai már szerepelnek a levél fejrészén. Ennek hiányában a levél bal felső sarkában fel kell tüntetnünk a feladó adatait: nevét, hivatalos címét, telefon-, telex- és telefaxszámát, postai és e-mail címét. Három sor kihagyásával ezt követik a címzett adatai. Okostankönyv. Ha a címzett megnevezése hosszú, akkor azt két-három sorra is szétválaszthatjuk, értelemszerűen tagolva az elnevezést. Abban az esetben, ha személyre szólóan küldjük a levelet, a vállalat megnevezése után, az alatta lévő sorba kerüljön az illető neve és beosztása (intézetvezető, dékán, ügyintéző). Gyakran előfordul, hogy a vállalatok, szervezetek postafiókot bérelnek az egyszerűbb ügymenet érdekében.
Tájékoztatunk, hogy az idei ……. A levél szövegében fejtjük ki mondanivalónkat a tárgyhoz kapcsolódóan. A kiemelendő fontosabb részeket új bekezdésbe írhatjuk, vagy a szövegszerkesztő program karakterformázási parancsai közül választhatunk (félkövér, dőlt, aláhúzott stb. ). A szöveget értelmi egységekre tagoljuk, minden egységet új bekezdésbe írunk. Általában sorkizárt és elválasztott alaki tekintetben. A bekezdések, kiemelések jelölése a hivatalos levelekben Hivatalos levelet írhatunk cégünk nevében magánszemélynek, ill. Hivatalos levél formal követelményei e. a partnercégnek. Teljesen függetlenül attól, hogy ki kinek ír levelet, a cél mindig közös: a levél tárgyához kapcsolódóan a lényeg kifejtése. Levélszövegünk lehet rövid, de terjedelmesebb is. Általában egy hivatalos levél az egyéb adatokkal együtt elfér egy álló A/4-es lapon. Amennyiben több mondatból álló iratot készítünk, értelmi egységenként bekezdésekre tagoljuk. Az írásos műfajok hármas szerkezeti egységéhez is igazodhatunk. Ebben az esetben a bevezetést itt a hivatkozási rész váltja fel, melyben valamilyen körülményre, telefonon történt beszélgetésre, tárgyalásra, kiállításra hivatkozunk.
Ezekről bővebben a Beszédelemzés, társas érintkezés c. leckében olvashat.