Páduai Szent Antal Francisco de Zurbarán: Páduai Szent Antal, 1640 k. egyháztanító Születése 1195. augusztus 15. Lisszabon Halála 1231. június 13. (35 évesen) Arcella (ma Padova része) Tisztelete Egyháza római katolikus egyház Szentté avatása 1232. május 30. Szentté avatta: IX. Gergely pápa Sírhely Szent Antal-bazilika Olaszország Kegyhely Padovai Szent Antal Bazilika Ünnepnapja június 13. Jelképei gyermek Jézus, kenyér, könyv, liliom Védőszentje amputált végtagúaknak, állatoknak, Brazíliának, éhezőknek, elveszett tárgyaknak, hajósoknak, időseknek, meddőknek, Portugáliának, szegényeknek, várandós anyáknak A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal témájú médiaállományokat. Páduai Szent Antal ( Lisszabon, 1195. – Arcella (ma Padova része), 1231. ) portugál származású ferences rendi teológus és prédikátor. A római katolikus egyház (ezen belül is a szegények) szentje. Élete Portugál nemesi családból származott, eredetileg Fernando névre keresztelték. Körülbelül 16 éves lehetett, amikor belépett az Ágoston-rendi kanonokok közé.
Antal: a jeles prédikátor, akit még a halak is meghallgattak, az eretnekekeket meggyőző szónok, a csodatevő segítő, az elveszett tárgyak megtalálója, különösen a barokk korától legtöbbször a gyermek Jézussal ábrázolt, szeretetteljes fráter… A szentek és a szentkultuszok hazai és nemzetközi kutatását végző Magyar Hagiográfiai Társaság online rendezvényén az alapítóról elnevezett Sághy Marianne-díjjal frissen kitüntetett Konrád Eszter tartott előadást Tanító, térítő, csodatevő: Páduai Szent Antal tisztelete a középkori Magyarországon címmel. Éppen megjelenés előtt álló doktori disszertációja témájául ugyanis a koldulórendi szentek és boldogok hazai ábrázolásait választotta. A tizenkét érintett domonkos és ferences közül ezúttal Páduai Szent Antal alakjának legkorábbi magyarországi megjelenéseit vette számba. Az új források ismeretében igyekezett pontosítani, kiegészíteni a terület itthoni kutatóinak eredményeit, Takács Ince ferences szerzetesnek Antal hazai kultuszáról szóló, a Katholikus Szemlében megjelent írását és a Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában foglaltakat.
Padovai Szt. Antal, a nagy csodatevő és a szegények támaszaként él a köztudatban. A népszerű testvért már halála idején is az Il Santo, azaz A szent névvel illették, így siratta el 1231-ben Padova és egész felső Itália népe s népszerűsége azóta is csak növekedett, világszerte. XIII. Leó pápa a világ szentjének nevezte Padovai Szent Antalt. Szt. Antal Lisszabonban született, 1195-ben. Az előkelő lovag és a jámbor asszony gyermeke eredetileg a Ferdinánd nevet nyerte a szent keresztségben. A koraérett, éles eszű és erős akaratú fiú tízévesen a helyi káptalani iskolába került. Már serdülő korában is képes volt uralni indulatait, diadalmaskodni szenvedélyein. Alig 15 évesen, 1210-ben lépett a lisszaboni ágostonrendi kanonokok közé. Szülei korán elhaltak s a rokonság nem jó szemmel nézte a tudományra szomjas szerzetes magatartását, ugyanakkor Antalt is zavarta a sok vendégjárás, ezért a szigorúbb kolostori fegyelemmel és tágasabb ismeretszerzési lehetőségekkel bíró Koimbrába küldték. Itt nyolc évet töltött s valószínűleg itt szentelték áldozópappá.
Az osztrák örökösödési háború [szerkesztés] Main article: War of the Austrian Succession Osztrák örökösödési háború – Wikipédia Silesian Wars - Wikipedia Az osztrák örökösödési háború (1740–1748) VI. War of the Austrian Succession (1740-18 October 1748) 1. 6 Az osztrák örökösödési háború 5 War of the Austrian Succession War of the Austrian Succession [edit] 1742-ben Szilézia legnagyobb részét Nagy Frigyes porosz király foglalta el az osztrák örökösödési háborúban. Most of Silesia was conquered by Prussia in 1742 and transferred from Austria to Prussia in the Treaty of Berlin. Az osztrák örökösödési háború alatt az 1740-es években Sziléziát annektálta a Porosz Királyság. The Kingdom of Prussia annexed Breslau and most of Silesia during the War of the Austrian Succession in the 1740s. Osztrák örökösödési háború - hírek, cikkek az Indexen. The Kingdom of Prussia annexed the town and most of Silesia during the War of the Austrian Succession in the 1740s. 1740–1748: Osztrák örökösödési háború 1740-48: War of the Austrian Succession The most popular queries list: 1K, ~2K, ~3K, ~4K, ~5K, ~5-10K, ~10-20K, ~20-50K, ~50-100K, ~100k-200K, ~200-500K, ~1M
21: a fr-sp. flotta megtörte Toulon ang. blokádját, 1747. 3: a sp. Finistere-foknál, majd a bretagne-i Belle Ile szigetnél csatát vesztett. A kiterjedt háború É-Amerikában ang., Indiában Madras bevételével fr. sikert eredményezett. - Az ~t 1748. 18: az aacheni béke zárta le. Mária Terézia nemzetközileg elismertette trónöröklését, visszaszerezte Németaldföld D-i felét (Brabantot, Flandriát, Hannegaut, Luxemburgot, Namurt és Stavelot); a sp. Bourbonoknak átengedte Pármát és Piacenzát. A berlini (1742) és drezdai (1745) békével Poroszo. megtartotta Sziléziát, de az osztrák-porosz ellentét s az ang-fr. gyarmati és tengeri vetélkedés megmaradt ( →hétéves háború, 1756-63). 88 Kiss Albin: II. tört. Pécs, 1902. - Bánlaky József: III. Károly, Mária Terézia és II. József kora 1716-1790. Bp., 1941. Osztrák örökösödési háború tétel. - Markó Árpád: Futaki gr. Hadik András tábornagy. Uo., 1944.
Az 1741 nyarán betört bajor-fr. csapatok XI. 26: elfoglalták Prágát, a cseh rendek XII. 29: kir-lyá kiáltották, 1742. 24: a ném. választófejed-ek ném-róm. cs-rá választották a bajor Károly Albertet (ur. 1742-45). Mária Terézia 1741. X. 9: a klein-schnellendorfi megegyezésben fegyverszünetet kötött a poroszokkal (Sziléziával kecsegtetve őket). 1742. II: az osztr. és m. Osztrák örökösödési háború zanza. csapatok betörtek Bajoro-ba, XII. 6: visszafoglalták Prágát, mire a poroszok V. 17: a chotusitzi (Cseho. ) győzelmükkel biztosították hódításaikat. 11: a boroszlói békében a poroszok megkapták Alsó- és Felső-Sziléziát, Glatz grófságot, lemondtak cseh határterületekről. - 1743: az addig közvetítő Anglia a hannoveri választófejedelemség védelmében bekapcsolódott a háborúba, II. György angol kir. 1727-60) személyes részvételével VII. 27: a dettingeni csatában legyőzte a fr-kat. IX. 13: Au., Anglia, Holl. és - a milánói tart. egy részének ígéretében - Szardínia-Savoya Wormsban szerződésben ismerték el Mária Terézia jogát a Habsburg Birod-ra.