Kiskun Múzeum Petőfi Sándor Emlékháza Állandó kiállítások: Petőfi Sándor emléke és kultusza Kiskunfélegyházán Petőfi nyomában jártak… Félegyházi Petőfi kutatók emlékszobája Fekete János helytörténeti kutató emlékszobája MŰVÉSZ-TÉR: Dulity Tibor festőművész tárlata Szántó Piroska festőművész kiállítása Morell Mihály képzőművész kiállítása Bodor Miklós grafikus alkotásai Faragó József fafaragó kiállítása Nyitvatartás április 1. -október 31. között: Kedd, Csütörtök, Szombat: 09:00-13:00 Egyéb napokon: Zárva November 1. Múzeum és Kiállítóhelyek | DÖMSÖD Nagyközség Önkormányzatának Honlapja. - március 31. közötti időszakban szombat, vasárnap kivételével csak előzetes bejelentkezéssel látogatható. Belépőjegy árak: Felnőtt (27. életévtől nyugdíj korhatárig): 800 Ft Diák és nyugdíjas: 400 Ft Tárlatvezetés magyar nyelven: 1000 Ft Látogatói fotójegy, videó jegy: 1000 Ft Kedvezmények Iskolai éves bérlet: 15 000 Ft. 50%-os kedvezmény: - 6-26 életév közötti személyek - nyugdíjas személyek 69. életévükig - legalább két 18 év alatti személyt kísérő két fő (közeli hozzátartozó) - fogyatékkal élő személyt kísérő egy fő - Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának 29/2013.
Később a Bánhidy család birtokolta, és Bánhidy Gáspártól bérelte Petrovics István 1830 novemberéig, amikor családjával elköltözött Szabadszállásra. Időközben, 1828-ban kisfiát beíratta a kecskeméti evangélikus elemi iskola első osztályába. A ház 1834-ben a Boczonádi Szabó családé lett, akik a düledező épületet később lebontották és helyette az 1850-es évek elején új házat emeltek. Homlokzat az 1867-ben felavatott emléktáblával (2018) A Petőfi-ház képe 1867-ben (Vasárnapi Ujság, okt. 13. Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum | GoTourist. ) Kiállítási terem (Petőfi Sándor Emlékház, Kiskunfélegyháza) A homlokzaton ma is látható márvány emléktáblát Reményi Ede hegedűművész javaslatára és anyagi hozzájárulásával készítették 1861-ben, de a politikai viszonyok miatt csak közvetlenül az 1867. évi kiegyezés után, október 13-án avatták fel. Az avatásról a Vasárnapi Ujság is hírt adott és közölte a házról készített rajzot. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Perczel Mór tábornok és a költő öccse, Petőfi István is, valamint Szász Károly költő, aki felolvasta erre az alkalomra írt versét.
A múzeum őrzi továbbá a korabeli könyvtár nagy részét, amelyet Petőfi is, mint könyvtáros diák forgatott, olvasott. A múzeum raktárait régészeti feltárások leletei, letűnt korok történeti emlékei, a Galga mente tárgyi és szellemi néprajzának hagyatéka, a jelen kor dokumentumai és legújabb szerzeményként a Pest Megyei Filmtár hatezer filmet számláló anyaga gazdagítja folyamatosan. A cikk lejjebb folytatódik.
Folytatódik a Mozaik Múzeumtúra múzeumnépszerűsítő program! Indul a virtuális matricagyűjtés! Látogass el hozzánk is és keresd a QR-kódot!
A Kunewalder-ház 1844. június 17-e és szeptember 29-e között adott otthont Petőfinek. A kép jobb szélén a Nemzeti Múzeum épülete, a bal oldalon a Botanikus kert látható (forrás:). Az Országút (ma Múzeum körút 8. szám) mentén álló Kunewalder-ház alaprajza (forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Petőfi 1843-ban – amikor Fekete Lajossal lakott együtt a mai Baross utcában és a Múzeum körút mentén – a költészet mellett még színészi ambíciókat is dédelgetett. Útja októberben Debrecenbe vezetett, de a színészkedéssel töltött, egyúttal éhezve, fázva és betegen átvészelt tél után a költői én erősödött föl benne. 1844 februárjában érkezett meg ismét Pestre, ahol ebben az évben segédszerkesztői állást vállalt a Vahot Imre szerkesztette Pesti Divatlapnál. Petőfi sándor múzeum. Vahot nemcsak munkát, de szállást is biztosított neki, a szerződés értelmében a havi 15 forinton és a versekért járó 2 forinton felül étellel és szállással is ellátta a már végleg írói pályára lépő fiatalembert. Vahot lakása és a Pesti Divatlap szerkesztősége ekkor a Kunewalder-ház első emeletén feküdt, ahol Petőfi a cselédszobában lakott.
Ablaka keletre, az árvíz sújtotta egykori Botanikus kertre (közismert nevén Füvészkert), ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának helyt adó campusra nézett.
Nyitókép: A Nemzeti Múzeum előtt összegyűlt tömeg 1848. Ismeretlen művész akvarellje (forrás: Wikipédia).
Borító tervezők: Engel Tevan István Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás éve: 1984 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Dabasi Nyomda ISBN: 9631526062 Kötés típusa: fűzött kemény papír Terjedelem: 263 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 00cm, Magasság: 22. 00cm Kategória: Galgóczi Erzsébet (Ménfőcsanak, 1930. augusztus 27. – Győr, 1989. május 20. ) Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró.
Merészen rövidre vágott haját hetente mosta hólében vagy féltett esővízben, s ecettel öblítette, hogy fényes legyen, mint az érett gesztenye héja. Korán megöregedett, göcsörtté szikkadt anyja rosszalló pillantásától kísérve a mosléknak langyosodó vízből ellopott fél literre valót, s a fogaira pocsékolta: kopott fogkeféjén szódabikarbóna, mert olcsóbb volt és jobb, mint a Dentofil. Galgóczi Erzsébet: - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. S ellopott ezalatt tíz percet is az időből. A munkaidőből. Utána fölhúzta szürke kashanadrágját, a bátyja kinőtt, még mindig kecses, lapos kérgű, harmonikázó csizmáját - 45-ben vették egy orosz suhanctól -, hosszú ujjú fehér gyapjúingét - szintén kincstári eredet -, föléje vastag, sötétszürke pulóvert (négyszázötven forintért tavaly vásárolta egyhavi ösztöndíjából), az anyja zsíros, báránybőr bekecsét, s kézzel kötött sálját körültekerte a nyakán. Nem számított rá, hogy továbbra is falun kell élnie, más ruhája erre a célra nem volt.
Ám a "jellemfejlődés mélységét" és a következetlenségeket azért lenne hiba számon kérni, mert a ~ se nem fejlődés-, se nem lélektani regény, hanem tézis- vagy kulcsregény, "politikai dokumentumregény", történelmi krónika, "retrospektív riportázs". Vagyis mindez együtt: szociográfia, munkásmozgalom-történet, memoár, publicisztika; tartózkodva a pszichológiai és a filozófiai eszmefuttatásoktól. Ez a tartózkodás azért is meglepő, mert az elbeszélőt mindenekelőtt a magabiztosság jellemzi. Nézőpontja kimozdíthatatlan és szilárd. Nem ingatja meg a Rákosi-rezsim, a sztálinizmus bonyolult ellentmondásossága, amelyet ábrázol. Irodalom ∙ Galgóczi Erzsébet: Vidravas. Meggyőződése, hogy képes rendet, egységet teremteni ebben a korban. Sőt, ítélkezik is a világra kívülről tekintve. Ez a magabiztosság mutatkozik meg az összegzésben: 1956 júliusában véget ért egy korszak, szuggerálja, végső soron egyetlen személy (Rákosi Mátyás) tündökléséhez és bukásához kötve a szocializmus "középkorát". Mintha a történelem s benne az ember úgy működne, mint a vidravas.
Összefoglaló FÜLSZÖVEG Vidravas. Csapóvas, kelepce, csapda, vastőr. Vaskaptán. Orsolya minden reggel ennek jegyében ébredt. Itt, a Csiliközben a bakonyi, a tószigeti és a csallóközi elnevezések találkoztak, de az öregek úgy is emlegették ezt a tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszámot, hogy: Falleisen, Fangeisen. Valami éjszakai ragadozó pusztította a baromfit. Átharapta a nyakát, és kiszívta a vérét. A dögöt ott hagyta. Rév Kálmánné nem engedte kárba veszni a négy-öt kiló húst. Olyan vérszívó idők jártak, hogy megették az orbáncban elhullott disznót is. Minden porcikáját föltöltötték kolbásznak, agyonsózták, fűszerekkel megbolondították, füstön cserezték - nem kapott tőle húsmérgezést senki. Legfeljebb undort, ha ismerte az eredetét. A vidravas volt minden reggel az első. Megelőzte a hólapátolást, az ágyak bevetését, a reggelit. Egyedül a fogmosást nem, Orsolya olyan kevés elviselhetőt talált önmagán, hogy ezt a keveset igyekezett ápolni. A keze kedvéért minden este kimosta fehérneműjét, zokniját, s a vastűzhely körbefutó alumíniumrácsán szárítgatta, hogy hosszúkás, gyöngyszínű körmei alól s a körömágyakból kiáztassa a napi mosogatás, ágvágás, hamuzás, moslékkeverés, krumplihámozás, padlósikálás, vízhordás szennyét.