A hétvégén retró szerelvényekkel is lehet utazni az észak-balatoni vonalon. Július 10–11-én, majd augusztus 7–8-án a Balaton északi partján a lehető legtöbb vonaton retró mozdonyok és kocsik állnak forgalomba, bemutatva a '70-es, '80-as és '90-es évek jellemző szerelvényeit. A MÁV-START és a MÁV Rail Tours retró flottáján kívül idén a MÁV-HÉV és a Volánbusz járművei is megjelennek a nosztalgia hétvégén. Tekergő expressz A Tekergő expresszvonatok a '70-es évek expresszvonatainak hangulatát felidézve a korabeli megjelenésű, vékonycsíkos Rába kocsikból álló szerelvény élén szombaton egy Nohab mozdony, vasárnap dupla zöld Púpos lesz látható Balatonfüred és Tapolca között. A részletes menetrendet itt találja. Mozdonykülönlegességek húzzák a kocsikat, retró hétvége lesz a MÁV-nál. A Nyíregyháza és Zánka-Erzsébettábor között közlekedő Tekergő expressz vontatásáról – szintén Balatonfüredtől – a MÁV-HÉV gondoskodik, a dupla Bobó dízelmozdonyával. A héves bobó mozdony tehervonatokat továbbít, ezért megjelenésük a Balaton partján igazi kuriózum. Különleges étkezőkocsi Az idei szezontól Balatonfüred és Tapolca között kétóránként közlekedő Kék Hullám InterCity vonatokban az Utasellátó retró étkezőkocsija, a WRmz 101-es CAF gyártású kocsi közlekedik.
Július 4-én és 5-én, továbbá augusztus 1-jén és 2-án a Nohab, a Szergej és a Púpos mozdonyokon felül idén egy 424-es gőzmozdony is a Tekergő gyorsvonatok, illetve a menetrend szerinti vonatok elé áll, hogy elsuhanjon az észak-balatoni vonal állomásai felé. Máv Nosztalgia 2020. A megújult Utasellátónak köszönhetően a régi és a mai idők fedélzeti vendéglátásával is találkozhatnak az utasok. A MÁV legismertebb, három és fél évtizeden át gyártott gőzmozdonya, a 424-es idén először a retró hétvégén mutatkozik be. A Bivaly, vagy Nurmi becenéven ismert gőzmozdony július 4-én és augusztus 1-jén, szombaton a Kőbánya-Kispestről 7:47-kor induló, sötétkék, vékonycsíkos kocsikból álló (1972-es számú) Tekergő gyorsvonatot továbbítja Székesfehérvár és Tapolca között. Július 5-én és augusztus 2-án, vasárnap a Tapolcáról 8:45-kor induló (19747-es számú) fekete (olajzöld) kocsikból álló személyvonat mozdonyaként közlekedik, visszafelé pedig a Balatonfüredről 17:40-kor induló (19748-as számú) személyvonat élén lesz látható.
A Standard osztályra érvényes jegyek magukban foglalják az ülőhelybiztosítást valamint az üdvözlő- és búcsúajándékot. A Comfort osztályon a Standard osztályú ülésekkel szerelt kocsik nagyobb lábteret biztosítanak az utasoknak. Máv nosztalgia 2010 edition. A légkondicionált kocsikban minden négyszemélyes box saját asztallal rendelkezik. A Comfort osztályra érvényes jegyekhez az ülőhelybiztosításon valamint az üdvözlő- és búcsúajándékon túl 5 zseton is jár, amelyeket a kocsikban található üdítő- és snack automatákban használhatnak fel a vendégek. A cikk a következő oldalon folytatódik.
A 19. század utolsó harmadától különféle eszközöket kezdtek használni a beszédképzés és a hangzás sajátosságainak tanulmányozására, ezt nevezték úgy, hogy eszközfonetika. A korszerű beszédkutatás nem önmegfigyelés, hanem minél több résztvevő "megfigyelése", minél több beszélő viszonylag természetes körülmények között rögzített beszédének a kutatása. Ez azt jelenti, hogy mindig kísérletes, mindig adathalmazokon alapszik, és minél nagyobb adatmennyiség áll rendelkezésre, annál megbízhatóbb eredményekhez jutunk. Legtöbbet beszélt nyelven. A beszédkutatást – éppen az interdiszciplinaritása miatt – sokszor nem is igen tekintik klasszikus bölcsész tudománynak, ugyanakkor nem is természettudomány, noha módszereinek egy része a természettudományokból kölcsönzött. Az egyik legnagyobb fonetikus, Peter Ladefoged beszélt egy konferencia előadásában arról, hogy a fonetikus nem gégész, nem fülész, nem akusztikus, nem pszichológus, nem neurológus, hanem olyan nyelvész, aki az összes többi területhez is ért, annyira, amennyire a beszéd kutatása azt megkívánja.
Ötödévesen Bolla Kálmán hirdetett egy beszéddel foglalkozó speciális kollégiumot, aminek egyedüli hallgatója voltam, és elcsodálkoztam mindazon, amit akkor megtudtam, olvastam a beszédről, a beszéd elemzéséről. Így aztán már nem volt kérdéses, hogy amikor akadémiai ösztöndíjat ajánlottak fel a Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztályán, azonnal jelentkeztem. A legnagyobb hatása rám mind szakmailag, mind emberileg Vértes O. Andrásnak volt, akivel a kezdetekben ugyanazt az íróasztalt használtuk, mivel kettőnknek jutott egy. Sokat tanultam tőle, de talán a legtöbbet az életszemlélete adott. Bölcsészként nem volt könnyű megbarátkozni azokkal az ismeretekkel, amelyek a beszéd kutatásához kellettek, mint például az akusztika, a fiziológia, a hallásmechanizmus. Eleinte a gépek, műszerek is ijesztőnek tűntek, de egy csodálatos világ tárult elém, amelynek a rejtélyeit még ma is igyekszem felfedezni. Közel 15 évvel ezelőtt, 2007-ben, az Ön vezetésével indult el a Beszélt Nyelvi Adatbázis (BEA) tervezése.