Az épület földszintjén főként gazdasági célokat szolgáló helyiségek voltak, az első emeleten kaptak helyet a birtokos család lakó- és a reprezentációs termei. A később épült második emeleten hálószobákat és ebédlőt alakítottak ki. Egykor a várkastélyt vizesárok övezte, egy felvonóhídon lehetett megközelíteni a bejárati kaput. A kastély kertje A marosvécsi várkastély mögött hatalmas park található. Már az 1648-as összeírásban szerepel a vár melletti gyümölcsös-, veteményesés méheskert. Marosvécs kemény kastély hrodna. A vár körül hatalmas fenyves- és tölgyliget terült el, amely viszonylagos épségben maradt meg napjainkra is. A parkban néhány különleges fa törzsére rögzített latin megnevezés utal arra, hogy ott valamikor arborétum volt. A kastélytól nyugatra megtalálhatóak a földvár fűvel benőtt terepalakulatai. A park jelenleg ismét a Kemény család tulajdonában van. A kertben van a család sírhelye, ahová Kemény Jánost, feleségét Augusta Paton of Grandholmot (1900–1989) és lányukat, Kemény Klió operaénekesnőt temették. Sírhelyük a Kós Károly által tervezett Helikon-asztal mellett található.
Kolozsvár, 2008 Bicsok Zoltán, Orbán Zsolt: "Isten segedelmével udvaromat megépítettem... " Történelmi családok kastélyai Erdélyben. Ismét két kőoroszlán védi a marosvécsi Kemény-kastély bejáratát. Csíkszereda, 2011 További információk [ szerkesztés] A Kemény család honlapja Szász András. Műemlékek Erdélyi várak Archiválva 2014. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine -ben "Nagyapámat mai napig példaképemnek tartom" – Oláh-Gál Elvira beszélgetése Vécsi Nagy Zoltánnal
Vigilandum est semper. Math. 25. O quam felix civitas vei castrum quod tempore pacis bellum excogitat. Cice(ro). A faragott reneszánsz ablak- és ajtókeretek is azt a korszakot idézik. Egyik ilyen ajtókereten látható a Kendyek címere a következő felirattal: FRANCIS. KENDY WAYWOD. TRANSILV. SICULOR. Q. COMES ANNO DO. 1555. Miután 1662-ben Kemény János erdélyi fejedelem a nagyszőllősi csatában életét veszítette, a birtokot jelentős pusztítás érte: leégett az északi torony, melynek egyemeletes csonkjára utóbb kilátóterasz épült. A marosvécsi Kemény-kastély - Fericescu. Újabb pusztítás érte a kastélyt a Rákóczi-szabadságharc idején is, de a Kemény család ismét újjáépíttette, akkor bővítették ki az épület a második emelettel és egyes késő barokk elemekkel is kiegészítették. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. század végén és a 20. század elején történt, amikor Möller István építész tervei szerint elkészült a mai formájában a tornácos bástya, és akkor cserélték ki a tető nagyobb részét is. A szabályos alaprajzú várkastély 20×20 méteres zárt, belső udvarát kétemeletes palotaszárnyak határolják.
Óriási zöldség – Fotó: Vigh Andrea Vadontermő növényeink vannak, az állatok szabadtartását valósítjuk meg, és nem táppal etetjük őket. Minőséget termelünk, és mindenkinek szívesen megmutatjuk, hogyan működik mindez nálunk a gyakorlatban. Hétvégenként ingyenesek a képzések, aki idelátogat, elszállásoljuk, kap ételt, italt, jó szót, és mindenekelőtt jó példát a fenntartható életmódra – összegez a szakember. Turista Magazin - Gömörszőlős - Csoda a határ mellett. Kiemelt kép: Vigh Andrea
Gömörszőlős Gömörszőlős Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a magyar-szlovák határ mentén fekszik idillikus természeti környezetben. A fő közlekedési útvonalaktól távol esik, a Putnok-Aggtelek útvonalon haladva Kelemérből 2 km-es bekötőúttal érhető el. Az első okleveles említése 1232-ből való. A település régi neve Poszoba volt, 1904-től a hajdani szőlőkultúra emlékeként lett Gömörszőlős, s így egyben az egyetlen községünk, amely őrzi a történelmi Gömör megye nevét. A lakosság hosszú ideig szinte teljes egészében mezőgazdaságból és állattartásból élt, önellátó gazdálkodást folytatott. A környék ipari városainak fejlesztése nyomán a fiatal munkaképes lakosság nagy része elköltözött a településről, ennek következtében a lélekszáma mára 100 fő alá csökkent. A mezőgazdaság és az állattartás már csak néhány családnál jelent kiegészítő jövedelemforrást. Gömörszőlős kincsei | Ismertség Magazin. A hagyományos életforma megszűnőben van, de számos régi lakóháza, gazdasági épülete fennmaradt, amelyek ma is meghatározói a településképnek.
Széles sugárutakra ne számíts a faluban, ellenben zegzugos ösvényekre igen, amelyeken kalandregénybe illő megtalálni a szállást - ebből egyébként több nagyon jó is van itt. Végül mi is sikerrel jártunk, és a község egyik legszebb részén, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány kényelmes vendégházában vackolhattunk be magunkat egy éjszakára a háztetők fölé magasodó domboldal alján. Ahol Tompa Mihály prédikált Komposztálás helyett azonnal nyakunkba vettük a települést a késő őszi napfényben: itt még a lovak is hangosan nyerítve örültek nekünk, a csapásokon szelíd, lompos kutyák sündörögtek utánunk, a dörgölőző macskákról, az itt-ott felbukkanó juhokról, kecskékről, tehenekről nem is beszélve. A falu temploma kötelező: a 19. Gömörszőlős fenntartható falu kuriren. század elején épült, mennyezete kazettás, amelyet festett növényi ornamentikával díszítettek, az úrasztalát pedig a 17. század végére datálják. Jelenleg a gömöri templomok díszített kazettamásolatait bemutató kiállítást is megnézhetsz benne. 3 / 20 Az sem mellékes, hogy annak idején két évig prédikált a szószékéről a híveknek Tompa Mihály költő, református lelkész, akinek emlékét a településen emlékoszlop, könyvtár és márványtábla is őrzi.
A falut az itt folyó tevékenység kapcsán ökofaluként tartják számon. A településen halad keresztül Aggtelek irányába az országos "Kék túra" útvonala. A faluban a turisták jó néhány megtekintésre méltó helyet találnak. Érdemes megnézni az 1824-ben épült kazettás famennyezetű református templomot, amelyben egy állandó fotókiállítás is található a megye más templomainak festett kazettás mennyezeteiről. A néprajzi gyűjtemények tárgyai a környék népéletét mutatják be, a hozzá tartozó szabadtéri gyűjtemény pedig a népi gazdálkodás és erdei munka tárgyi anyagát tárja a látogatók elé. Kisgalériájában a Gömörhöz kötődő képzőművészek munkái, valamint a falu és a népélet ihlette alkotások láthatók. Nyaranta képzőművészeti alkotótábornak ad otthont a falu. Gömörszőlős bemutatása - Hirmagazin.eu. Az alkotótáborok művészeti vezetője Máger Ágnes miskolci festőművész. Infrastruktúrája kiépített. A turisták szállást találhatnak az Ökológiai Intézet vendégházaiban, valamint a "kakasvári" falusi turizmus keretén belül működő magánportákon.
Tanulmányutunkkal egy fenntartható falu kialakításának néhány fogását szemlélhetjük meg, illetve annak próbálunk utána járni, hogy az ökológiai értelemben vett fenntarthatósági megoldások segíthetik-e a mélyszegénység orvoslását térségünkben. Részletek Készült: 2012. március 12. Szakmai tanulmányút Gömörszőlős egy fenntartható falu címmel látogatás Gömörszőlős községbe (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2012. április 17 - 18. (kedd - szerda) Gömörszőlős egy piciny, már alig százfős falu Gömör vármegye itthon maradt részében, egy kőhajításnyira a szlovák határtól. Ez a falu a gazdag-szegénység, a szerves kultúra egyik szigete a globalizáció tengerében. Nem a fejlesztések, s nem a fejlesztők, hanem a hagyományos ember-környezet viszony és a szerves kultúra avatja fenntarthatóvá ezt a kicsiny falut. Gömörszőlős fenntartható falu kommun. A kérdés, hogy meddig? Vajon lehet-e fenntartható valami, elszigetelten a nem fenntartható világtól? Hiszen itt is ugyanaz a televízió sugározza a reklámokat, s gerjeszti a fogyasztás vágyait, mint máshol.
Itt minden arányos, emberléptékű. Itt csend van, jóleső csend. A falu kis lélekszáma ellenére a térség kulturális életében régóta fontos szerepet tölt be. Gömörszőlős fenntartható falu koppargruva. Az itt élők ragaszkodnak lakóhelyükhöz, múltjukhoz. Több mint 50 éve működik itt a Tompa Mihály nevét viselő hagyományápoló kulturális egyesület, amelynek tagjai a faluban több néprajzi és képzőművészeti gyűjteményt létesítettetek és működtetnek. A községben 1993 óta dolgozik a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet helyi csoportja, akik elindítottak egy falufejlesztési programot "Gömörszőlős – egy fenntartható falu" címmel. Az intézet munkatársai a faluprogram kapcsán számos régi épületet újítottak föl, ösztönzik a hagyományos életforma követését, a népi kismesterségek és népi hagyományok fenntartását, gyapjúkártoló műhelyt létesítettek, segítik a turizmus szervezését. Az újonnan épült oktatási központjukban csoportokat fogadnak, számukra szemléletformáló és szabadidős programokat szerveznek a fenntartható életmód és ökologikus gondolkodás szellemében.
Gömörszőlős a fenntartható falu - MTV/Megoldások Magazinja - YouTube