(Béke és szabadság, 1954. június 23. ) 1955-ben ötéves lett a hely, ami összegzésre késztette a lapokat. "Idén tölti be ötödik »életévét« a Városmajori Szabadtéri Színpad, öt esztendő alatt a budaiak – elsősorban a XII. és a II. kerület lakosai – megkedvelték az évszázados fák által körülölelt, festői helyen épült színpadot. Amint beköszönt a május, felnőttek és gyermekek hosszasan böngészik a falragaszokat, a színpad nyári műsorterveit. Ha számszerű felsorolást adnánk, első helyen a gyerekeket kellene említenünk, mert a Városmajor látogatói többségében közülük kerülnek ki. Nincs olyan derült vasárnap délelőtt, amikor meg ne telnék a nézőtér 1250 ülőhelye, de legtöbbször a kerítésen kívül is álldogál két-háromszáz érdeklődő: a szabadtéri színpad legkedveltebb műsorai a vasárnap délelőtti gyermekműsorok. " (Köznevelés, 1955. július 1. ) Ez az írás is megemlíti, hogy sokszor még a bővített színpad is kicsinek bizonyult, ezért az illetékesek azt tervezték, új szabadtéri színpadot hoznak létre a Városmajor másik végében, a Beethoven-szobornál.
Száz évvel ezelőtt, 1922. július 30-án kezdte meg működését a Városmajori Szabadtéri Színpad elődje, a Parkmozi. Azóta sok minden változott itt, a szórakozás azonban mindvégig garantált volt. Az alábbiakban újságcikkek segítségével elevenítjük fel, hogyan alakult a hely története. Már az 1780-as években különféle mulatságokat rendeztek a Városmajorban, miután II. József rendeletére akkor vált a terület a főváros első közparkjává. Az 1800-as évek elején megjelentek az első mutatványosok, számos bódé épült, és fénykorát élte a híres vurstli. A park mai formája az 1900-as évek elején kezdett kialakulni. Létrejött az első komolyabb játszótér, majd 1922. július 30-án megnyitott a szabadtéri Parkmozi, a Városmajori Szabadtéri Színpad elődje. Már a megnyitó előtt mindenki kíváncsian várta az új szenzációt: "Parkmozi a Városmajorban. A legközelebbi napokban a főváros területén újabb kertmozi nyílik meg. Fényes berendezéssel és pompásnak ígérkező műsorával bizonyára egyike lesz a leglátogatottabb nyári szórakozóhelyeknek.
Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési Tájékoztatóban megismertem, azokat elfogadom. Hozzájárulok
A közkedvelt Alma Együttes július 30-i, Kacagó Kukac című koncertjének főszereplői a földgolyó kicsi és nagy, szőrös és csupasz, háziasított és vadon élő állatai lesznek. "Szülinap – Fülinap" műsorával lép fel a Rutkai Bori Banda. A gyerekkoncertek sorát Szalóki Ági műsora zárja augusztus 6-án József Attila, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Szabó T. Anna, Erdős Virág, Jónás Tamás, Garaczi László és más költők megzenésített verseivel, melyek a legkisebbekhez is szólnak.
Az új mozi Parkmozi nevet viseli és testvérvállalata az Aréna-úti Kertmozinak. Ez a mozi is Révész Artúr igazgató kipróbált művészi vezetése alatt áll s már e nagyszerű mozi-szakembernek, az első kertmozi alapítójának a neve is elég garancia arra, hogy a budai Városmajor nagy nyári mozgóképszínháza a legszebb auspiciumok (előjelek, kilátások – a szerk. ) között nyissa meg kapuit. " (Népszava, 1922. július 26. ) A kedvcsinálókból az is kiderült, hogy az első két bemutatott film a Dollárkisasszony és az Osztrigás hercegnő volt. A megnyitón számos előkelőség jelent meg. "Fényesen sikerült bemutatót tartott tegnap a városmajori Park-Mozi. Az előkelő közönség soraiban ott láttuk József főherceget, Auguszta főhercegasszonyt, Zsófia főhercegnőt, a művészvilág színét javát, kik mind, kivétel nélkül úgy a második igazi kertmozi gyönyörű berendezését, mint a kiváló műsort illetőleg legnagyobb tetszésüknek adtak kifejezést. " (Világ, 1922. augusztus 3. ) A filmszínház Révész Artúr tervei szerint épült fel, rendkívül gyorsan, alig néhány hét alatt.
A mignon francia szó. Jelentése: kicsiny, ked- ves, bájos apró. Egy Párizsban dolgozó jó hírű édessütő mester, bizonyos Mignot találta fel, 1665-ben. Ötletével ő lett a királyi udvar beszállítója.
Ami viszont a mostani értékelést illeti, a pénteki kiszolgálás. A feleségem ment el a rendelt kis zsúrtortáért. Bement, várt a sorára "türelmesen", amíg a kiszolgáló beszélgetett egy tanulójával, aki már az eladóterben álldogált... "ám tessék közben mondani" szólt oda a feleségemnek, aki mondta milyen neven a kiszolgáló, hogy olyan néven nincs, az egy másik üzlet biztosan... márpedig itt lett rendelve közölte a pá doboz lesz hozzá?.... bement megnézte, kihozta, és közölte, hogy neki 40 tortát kellett végignézni, mert a feleségem NEM MONDTA, hogy zsúrtorta..., mire a feleségem 2x elnézést kért. Kért tüzijátékot, amit ugyan nem rendeltünk, de "sikerült" fiókból adnia. Magunkról - Aranyalma Cukrászda. A böszme kiszolgáláson mérgelődtünk, de túltettük magunkat... legfeljebb ez volt az utolsó, hogy innen vásároltunk. Ami viszont, eljuttatot eddig az írásig, az a hab volt tortán... hogy a tüzijáték hibás volt... a belseje félig volt töltve.. lefaragtuk felét, de meggyújtani nem tudtuk a gyereknek igy sem... Azt gondolom, mikor fizetek egy szolgáltatásért, akkor ne csak a termék legyen jó, hanem legyen bennem egy jó "élmény", ami miatt visszamegyek, vevőélmény szokták mondani.
Legjobb villányi pincészetek Platinum falfesték színskála Rokkantsagi ellátás visszamenőleg Duplafalú pohár tescou Tv műsor izaura tv