1975-ben, mikor az addig itt lépcsőzetesen folyó vízesés javítási munkálatai folytak, bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre Ez a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek. Kétszintes volt; a felszíni kápolna cella memoriaeként szolgált, míg a kriptában temetkeztek. A sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág. Később a sírkamrát nyugati irányban megnagyobbították és két újabb szarkofágot helyeztek el benne. A sírkamra festményei részben felületkitöltő díszítések, részben pedig figurális ábrázolások. A megmaradt freskósorozat alapvetően két részből áll; az északi falon Ádám és Éva bűnbeesése, Dániel próféta az oroszlánok vermében, végül az életfa motívuma látható. A keleti fal tengelyében, a mennyezet alatt Krisztus szimbólumát, az ún. krisztogramot látjuk. Turista vagyok | Városunk Pécs. Az alatta lévő fülkében búzakalász ábrázolással és pálmaággal övezett trónuson ülő, vörös ruhás alak torzója szerepel. Nyitva tartás: április 1-től október 31-ig kedd–vasárnap: 10.
Látnivalók a környéken Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház Pécs A pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház a Pécsi egyházmegye katedrálisa. A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el. Basilica minor rangot 1990-ben,... Planetárium Pécs Fedezd fel a csillagok és bolygók titkát a kupola alatt! Csillagászati, földrajzi, űrkutatási és természettudományos ismeretek, és a művészettörténet csillagászati vonatkozásainak bemutatása Pécsett,... Zsolnay Kulturális Negyed A Zsolnay család egykori kerámiagyárának helyén újult meg és vált Pécs különleges látnivalójává a Zsolnay Kulturális Negyed. Sipőcz-Ház A Pécs belvárosában működő Sipőcz Ház, a város legrégibb patikájának üzlethelyiségében található. Pécs ókeresztény mauzóleum mauzoleum w. TV-torony A TV-torony már messziről látható a Misina-tetőn. Zsolnay Múzeum A Zsolnay Múzeum a belvárosban található, bejáratát szép szobor díszíti. Mecsextrém Park A Mecsextrém Park a Komló felé vivő úton Pécstől pár kilométerre található.
Elsősorban arra utal, hogy igen jómódú emberek (is) lakhatták a várost. A halottat vagy halottakat a kétszintes létesítmények föld alatti kamrájában helyezték el. Van olyan kripta, amelyben igen drága kőszarkofág áll, de olyan is akad, amelyet komolyan átépítettek a temetkezők. Számunkra különösen fontossá teszi ezeket a sírkamrákat az, hogy a többségüket csodálatos freskók díszítik. Egyiken Ádám és Éva, másikon Noé atyánk, harmadikon Péter és Pál apostolok, negyediken a háromkirályok Máriával, a következőn csak egy Krisztus-monogram, egy másikban férfiarcok, talán az elhantolt családtagok képei. Természetesen 0 vagy nem is annyira természetesen – sírmellékleteket is találtak a régészek meg bizonyára az előttük másfél évezreddel itt járt sírrablók. Új fogadóépületet kapott az Ókeresztény Mauzóleum. A keresztényeknek ugye nem kellenek sírmellékletek, de a hagyomány megkövetelte az útravalót. Csodálatosan folynak össze korok és kultúrák… A föld alatti kripták tetejére, azaz a földfelszínre amolyan kápolnafélét emeltek a síremlékek építtetői, ám ezeket a szertartásházakat valószínűleg nem használták, mert a legtöbbnek nem volt bejárata.
A vészterhes időkben nézegetünk ehhez hasonló képeket: mikor bizonytalanok vagyunk magunkban és a világban. A cédrus tájbeli magányossága rémisztő, a szépsége viszont reményt ad. Azt mondják, hogy egy kép sokszor a festője lelkiállapotát fejezi ki. A cédrus itt a magára maradt embert jelképezi. A kép festője, Csontváry Kosztka Tivadar is magányos volt, mert különcnek bélyegezték a kortársai, nem értették meg az ideáit. Csontváry a Felvidéken született 1853-ban. Gyógyszerész volt – ahogy már az apja is gyógyszerész volt. Az emberek akkoriban is sokat jártak patikába, s Csontváry így – hellyel-közzel tíz év alatt – a patikájából annyi pénzt össze tudott szedni, hogy festést tanulhatott Párizsban és Münchenben. (Utána pedig elmehetett ide-oda, például Libanonba, ahol a magányos cédrust megfestette. ) Gyógynövényt gyűjtött Mit tudunk Csontváry életéről? Gyermekkora jól telt, pajtások egész hada követte a csínytevésekben. Az egyik írásában elmeséli, hogy kisgyerekként látott egy üstököst, s az annyira elbűvölte, hogy utána egész életében a természetet figyelte.
Még ma is vitatkoznak a lélekbúvárok azon, hogy skizofrén volt-e Csontváry? 1919-ben egy kérdőívben azt írta, hogy ő a világ "legnagyobb érzés plein air festője"; ezt a választ az Est című lap ki is figurázta. Csontváry a kommunista Tanácsköztársaság alatt halt meg, szegényen, köztemetőben hantolták el – pedig annak idején vagyonos ember volt. Jellemző, hogy festményeit kapzsi rokonok kocsiponyvaként akarták elárvereztetni (mert mindig jófajta belga vászonra festett, saját maga által kikísérletezett temperával). A fuvarosok helyett azonban egy Gerlóczy nevű építész vette meg a képeket – megmentve őket az utókor számára. A magányos cédrus A képen a fát a tomboló viharok megtépázták, de nem tudták megtörni erős törzsét... Kissé különösnek tetszhet, hogy miért éppen a libanoni cédrust festi meg egy látomásos magyar festő? Pedig erre is van magyarázat. Csontváry saját bevallása szerint hazáját nagynak akarja látni, ezért lemond a kényelemről és a bőségről, s útnak indul, hogy ecsettel a kezében "a világ megújhodásáért" küzdjön.
Akkor lenne indokolt külön szócikkben tartani ezt témát, ha pl. választ kapnánk a ==Kép keletkezése == körülményeire == A festmény viszontagságai == (Gerlóczy mentette meg ezt is? ) stb. kérdésekre. Mióta látható Pécsett stb.? És nem ártana a kép stílusát részletesen elemezni. Arra többen rámutattak, hogy Csontváry szándéka szerint naturalista volt (és nem szimbolista), tehát azt akarta hűen lefesteni, amit látott. Jó munkát ehhez a cikkhez. -- Linkoman vita 2011. március 21., 16:42 (CET) [ válasz] Kedves Szerkesztőtársam, Linkoman! Utánanézek és bővítem a szócikket! Nagyon szeretném, ha a Magányos cédrus (egyértelműsítő lap) -on található hivatkozások szócikkei megmaradhatnának, mert hasonló nevű dolgokról szólnak. A Magányos cédrus (fa) szócikk már "elesett a csatában", jó lenne ezt megmenteni! (:-) Torma István vita 2011. március 21., 17:45 (CET) [ válasz] OK, jó munkát kívánok és sok örömöt a szerkesztésben. Üdv. március 22., 10:25 (CET) [ válasz] (( segély)) (? ) Kedves Szerkesztőtársam, Linkoman!
Értékelés: 2 szavazatból A film Csontváry Kosztka Tivadar életével, gondolataival ismeretet meg. Képi oldalán bemutatja a teljes hiteles Csontváry életművet az első festőiskolai rajzaitól kezdve a halála előtti utolsó skiccekig. Ugyanakkor megismerjük egykorú fotográfiákból Csontváry korát is. Családját, a múlt század végének felvidéki városkáit, gyermekéveinek kortársait, a szegedi árvizet, a századvég Rómáját. A szöveg Csontváry írásaira, beadványaira, újságcikkekre és hasonló dokumentumokra épül. A film szellemiségét a néhány éve elhunyt művészettörténész, Németh Lajos, Csontváry legnagyobb magyar kutatója határozta meg. A festő filozofikus gondolatait végigkövetve egy hallatlanul tisztességes, jóérzésű ember képe alakul ki előttünk. Talán időnként naivan kergetett bizonyos illúziókat, de ezek az illúziók legfeljebb saját korához nem illeszkedtek. Az általános emberi etikához azonban örökké. Stáblista:
Ekkor valahogy mögéje került a principálisa, vagyis a feljebbvalója, aki a rajzot meglátva felkiáltott: "Mit csinál, hisz maga festőnek született! " A rajzot Csontváry az oldalzsebébe tette, s mikor az utcán elővette, hátulról azt hallotta: "Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél. " Attól a pillanattól kezdve egy másik ember lett, boldog és elhivatott ember. A következő évben Rómába ment, hogy tanulmányozza Raffaello képeit. Utána megnyitotta Gácson a patikáját, és húsz évet adott magának, hogy megteremtse anyagi biztonságát. A gyógyszertár olyan jól fialt, hogy tíz év múlva bérbe adta, s ládafiókba rakta gyógyszerészi oklevelét. A bérleti díjból később utazgatni kezdett, nyers koszton, hagymán és szilván élt; és azontúl csak a küldetése érdekelte. Az ifjú Kosztka Tivadar (©) Hogy értsük: Csontváry már negyvenéves elmúlt, mikor képzőművészeti tanulmányokba kezdett. Közben folyton úton volt, elment Szicíliába, a Hortobágyra, Taorminába, és mindent lefestett, amit látott.
Életmű-kiállítás Budapesten 2015. július 5-én, többévnyi előkészítést követően nyílt meg Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) festőművész átfogó életmű-kiállítása a budai várban, a Honvéd Főparancsnokság épületében. A Várgondnokság Nonprofit kft. által rendezett kiállítás kurátora Gulyás Gábor. A tárlat 2015. december 31-ig látogatható. Csontváry Kosztka Tivadar a modern magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású alakja. A saját maga által nagy gonddal megrendezett kiállításai gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak – életében sem a szakma, sem a közönség érdeklődését nem keltette fel. Három évvel a halálát követően már monográfia jelent meg róla, az Ernst Múzeumban 1930-ben megrendezett emlékkiállítása pedig jelentős sikert hozott. 1936-ban újabb, korábban nem látott képeit ismerhette meg a magyar közönség, amely egyre nagyobb érdeklődést tanúsított Csontváry iránt. 1958-ban egy nagyszabású kiállítást szerveztek Brüsszelben Ötven év modern művészete címmel, ahol a Tengerparti sétalovaglás című vásznát Cézanne, Van Gogh és Gauguin művei mellett állították ki.
A tárlat anyagába bekerült egy riportfilm is, Dér András rendezésében. A tárlat egyik fontos eleme egy fényfolyosó – Mátrai Erik munkája –, amely a művek korai csoportjából vezet át olyan alkotásokhoz, amelyek esetében a fény meghatározó szerkezeti és motívumelem. A látogató érintőképernyőn tájékozódhat például Csontváry személyes kapcsolatairól vagy azokról a földrajzi helyekről, amelyek hangsúlyosan megjelennek az életműben. Az egyik információs falon megjelenik egy glosszárium is, amely a Csontváry-életmű rendhagyó kifejezéseit értelmezi. A kiállítás nem kronologikusan halad, hanem tematikus egységekből épül fel. Az egyes témák a Csontváry-művek jellegzetes motívumaihoz kapcsolódnak: épített környezet és természet kapcsolódásához, az antik romok által képviselt örökséghez, a fény kibomlásához, az ég történéseihez, a Nap járásához, az ember átszellemüléséhez. A Csontváry-életmű ismert, beazonosított részének mintegy harmada lappang. Ez rendkívül magas arány – különösen annak fényében, hogy mind a művész, mind az alkotásokat megmentő Gerlóczy Gedeon részéről erős szándék volt arra, hogy a művek egyben maradjanak, lehetőség szerint közgyűjteményben.