Semmelweis Ignác nevét itthon mindenki ismeri, orvosi egyetemet neveztek el róla, de azt talán kevesebben tudják, hogy pontosan mit is talált fel. Az egyik leghíresebb magyar élete tragikusan végződött, halálának körülményeit pedig sokáig homály fedte. Az Európai Unióban ma százezer nőből nyolc hal bele a szülésbe. Semmelweis ignác elite auto. Ez világviszonylatban is rendkívül alacsony szám, ami miatt egy európainak ma már elképzelni is nehezére esik, hogy a szülés veszélyes dolog is lehet. Pedig a világ számos országában a gyermek világra hozása még mindig rendkívül kockázatos az anyára nézve: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint világszerte mintegy 300 ezer nő hal bele a szülésbe évente, javarészt olyan okokból, amik elkerülhetőek lennének. A 19. század közepén ez az arány még Európában is hasonló volt, százezerből átlagosan 800-1000 haláleset történt, abban pedig, hogy ez mára gyökeresen megváltozott, kulcsszerepe volt Semmelweis Ignácnak, akit emiatt "az anyák megmentőjének" is szoktak nevezni.
Felismerte, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok okozzák azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mennek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálják a várandós nőket. Világossá vált számára, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezeltek között. Ma 202 éve született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, a kézmosás atyja - Qubit. Több vegyszer kipróbálása után 1847 tavaszán a klórmeszet választotta fertőtlenítőszernek. Kötelezte az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra, októbertől pedig kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is (ami könyékig, körömkefével végrehajtott, negyedórás procedúra volt). Intézkedései rendkívül népszerűtlenek voltak, kollégái pedig a statisztikai bizonyítékokat egyszerűen nem vették komolyan annak ellenére, hogy rendelkezései nyomán a gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán kisebb lett, mint a bábákén.
Tóth filmje ezzel szemben a saját korából csak a stiláris követelményeknek hódol be, az ideológiainak nem – így került például két dalbetét is a Semmelweisbe, amely akkoriban rendkívül gyakorinak számított. Egy emlékezetes jelenet Semmelweis felfedezi a gyermekágyi láz ellenszerét, Tóth Endre és Eiben István pedig tanúbizonyságot tesz expresszionista stílusérzékéről. A teátrális jelenetben Semmelweis magával a Halállal diskurál (az asztalán heverő koponya), a vihar az ő lelkében dúló érzelmeket személyesíti meg. Ahogy később mondja: "Eddig gyilkos voltam, de mától orvos leszek. " Olvass tovább! Ádám Péter: André de Toth. Filmvilág, 1999/12, 42. „Az orvos, aki világszerte megérinti az embereket” – Semmelweis Ikon kiállítás a NET-ben - EgészségKalauz. Ruprech Dániel: A kétarcú rendező. Tóth Endre / André de Toth. Filmvilág, 2011/4. MMA Lexikon Plakát Tervező: Köpeczi Bócz István (forrás: NFI)
Eleinte a kabarétréfáktól sem riad vissza (a kalapba töltött, majd fejre öntött sör), Semmelweis életébe egy be nem teljesült szerelem melodrámáját is belefűzi, majd ahogy kiközösíti őt az orvostársadalom, úgy a film is elkomorodik. A Semmelweis képi világát nagymértékben meghatározta a magyar operatőrök keresztapjának számító Eiben István látásmódja, aki a korabeli átlagnál hosszabb jeleneteket komponált. A főszerepet a Nemzeti Színház művésze, Uray Tivadar játszotta, aki pályájának kezdetén egy évig orvosi tanulmányokat is folytatott. Gesztusai mai szemmel nézve kissé már túlzóak, de a film sikeréhez hozzájárul szenvedélyes előadásmódja. Semmelweis ignác elite.com. Érdekesség, hogy Semmelweist a filmben következetesen Nácinak hívják, amely akkoriban az Ignác közkedvelt becézése volt. Az Ignaz elterjedt név volt a Hitler fő bázisának számító Bajorországban is, ebből alakult ki Hitler hatalomra jutása után a nemzetiszocialisták gúnyneve, a náci, amely a köznyelvben eredetileg "parasztot", "bunkót" jelentett. Bármely politikai rendszer a zászlajára tűzheti Hogyan készült?
-én kiíratja a klinika ajtajára, hogy minden orvosnak és medikusnak chlorina liquidával kezet kell mosnia, mielőtt a szülészeti osztályra lép, majd elrendeli minden belső vizsgálat előtt is a klórvizes kézmosást. A halálozás először 3, majd 1%-ra csökken megállapította, hogy a külső fertőzés közvetlen ráterjedéssel jut a szervezetbe, de lehet cseppinfectio is felismerte, hogy az addigi egymástól függetlennek tartott gennyesedések és evesedéssel járó kórképek (tályogok, stb. )
Akárcsak a filmben úgy a könyvben sok akció követi egymást, és ahogy a nem mindennapi történet szálai bonyolódnak, azt vesszük észre, hogy annyira szívünkbe zártuk az Amazonas mélyéről származó földöntúli élőlényt, hogy az ő sorsáért izgulunk. A 9 Oscar-díjra jelölt film (köztük A legjobb film, és a legjobb női főszereplő kategóriában) is nagyon esélyes a díjakra, így könyvben is el kell olvasni ezt a nem mindennapi történetet. André Aciman: Szólíts a neveden (Athenaeum Kiadó) André Aciman olasz Riviérán játszódó regénye egy kamasz fiú és a családi nyaralóvendég, egy ifjú amerikai kutató között váratlanul kibontakozó, elsöprő szerelem története, így nem véletlen, hogy a Legjobb film díjáért verseng az idei Oscaron ez az alkotás. A filmet másik három kategóriában is jelölték: Legjobb színész Legjobb adaptált forgatókönyv és Legjobb eredeti dal, ám maga a könyv is csodás élmény. Még elolvashatod a vasárnapi díjátadóig, tényleg érdemes! Molly Bloom: Elit játszma (Agave Kiadó) A Legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában esélyes film Hollywood póker hercegnőjének igaz történetét dolgozza fel, aki kockára tett mindent, hatalmas vagyont szerzett, majd az utolsó fillérig elveszítette.
Minden idők talán legvitatottabb, csaknem ezeroldalas regénye egyetlen nap, 1904. június 16. története a három főszereplő – Leopold és Molly Bloom, valamint Stephen Dedalus – belső monológjain keresztül. Az író emléke előtt tisztelegve napjainkban a világ több pontján tartanak június 16-án úgynevezett Bloomsdayt. 1954 óta Dublinban, ahol az Ulysses játszódik, rituálisan végigjárják a regény helyszíneit. A Bloom-napot 1994 óta Szombathelyen is megrendezik, a mű főhőse, Leopold Bloom (Virág Lipót) a regény szerint ugyanis szombathelyi származású. Szombathely Fő terének egyik házfalából ma Joyce szobra (Veres Gábor, 2004) "lép ki", meghökkentve a járókelőket. A kultuszregény stílusában a realizmus a fantasztikummal váltakozik. A szöveg tele van nehezen követhető utalásokkal, a könyvvel maguk az írek vagy az angol anyanyelvűek sem mindig birkóznak meg könnyen. 2012-ben elkészült a regény új magyar nyelvű kiadása. Főhőse, Leopold Bloom nevével 2011-ben képzőművészeti díjat alapítottak hazánkban, amelyet kétévente adnak át.
Az embereket tárgyilagosan mutatja be, ránk bízva a véleményformálást. Mi pedig az inspiráció mellett bőven látunk elgondolkodtató és elrettentő példát is – a szerencsejátékkal kéz a kézben jár a szerencsejáték-függőség, a sikerrel a veszély, és, mint írtuk, a dizájnertáskákkal a mohóság. De azért közben öntudatlanul is megjön a kedvünk egy kis pókerhez… Egy partit valaki? Hosszú távon azonban kockázattal sem – jöhetünk rá a pókerkirálynő önéletrajzából, melynek azonban közel sem ez az egyetlen tanulsága. Bár a kézirat nyilvánvalóan igen sok szerkesztésen, korrektúrán ment át, azért kiderül belőle, ha Molly Bloom nem a félillegális pókerjátszmák szervezésére adta volna a fejét fiatal lányként, akár egész tehetséges író is lehetett volna belőle. Kérdés azonban, hogy talált-e volna magának az Elit játszmá hoz hasonlóan izgalmas, rejtélyes, bennfentes témát, amely egyszerre szolgálja ki a valamennyire mindenkiben ott lapuló bulváréhséget (ki ne akarna Leonardo di Caprio vagy épp Andy Roddick titkos életéről olvasni, ha lehet? )
Most kapott: egy Sorkin-film hősnője nyilván bárkinek álomszerep, és ahogy Bloom, Chastain sem teszi meg azt a szívességet a gyengeségét leső férfiaknak, hogy hibázzon. Mindezek miatt úgy tűnik, az Elit játszma nagyon az itt és mostról szól. Fontosabb filmnek tűnik ma, mint öt év múlva fog, és nem is hiszem, hogy túl sokáig emlékeznénk majd rá, bár színvonalas, szellemes, remekül megírt film. Sorkintól ez nem meglepő, ahogy az sem, hogy a közönség azért jobban jár, ha David Fincher vagy Bennett Miller rendez meg egy Aaron Sorkin-forgatókönyvet, mintha Aaron Sorkin. A feszültség a kelleténél többször alábbhagy, az agyonbeszélt jelenetek felképezése érezhetően ötlettelenebb, mint mondjuk a Social Network ben, így aztán bőven soknak tűnik a 140 perces játékidő. Évek múlva ezért aligha fogjuk kortárs klasszikusként emlegetni az Elit játszmá t, bár reménykedhetünk benne, hogy Elit játszmá nak sem fogja már hívni senki. Ha viszont most elmegyünk rá a moziba, megérthetünk valami fontosat a legégetőbb mai problémáinkról.