Solymosi-Tari Emőke dr. zenetörténész - Budapest, 1961. december 9. - Budapest Az MMA rendes tagja (2017) - Művészetelméleti Tagozat Díjak: Lajtha László-díj (2002), Zugló Közművelődéséért Díj (2005), Szabolcsi Bence-díj (2012), Magyar Érdemrend lovagkereszt (2013) Orfea – Portréfilm Solymosi-Tari Emőke zenetörténészről (előzetes) 2022. április 13. Pastorale | Donizetti: Szerelmi bájital | Vígopera két felvonásban – I. rész 2020. május 07. Solymosi Tari Emőke: Két világ közt - beszélgetések Lajtha Lászlóról | Liszt Ferenc Zeneműbolt | Liszt Ferenc Zeneműbolt. Pastorale | Donizetti: Szerelmi bájital | Vígopera két felvonásban –II. Keddi Kaleidoszkóp – Petrovics Eszter televíziós rendezővel Solymosi-Tari Emőke beszélget 2020. március 27. Keddi Kaleidoszkóp – Szentkirályi Miklós akadémikussal Lengyel László művészettörténész beszélget 2020. január 22. Keddi kaleidoszkóp – Sipos János népzenekutatóval Solymosi-Tari Emőke beszélget 2020. január 21. Keddi kaleidoszkóp – Szabó Dénes karnaggyal Solymosi Tari Emőke beszélget 2017. október 17. Harangszentelés és Lajtha László emlékművének átadása Kisgyőrben 2017. augusztus 01.
Solymosi Tari Emőkének három könyve jelent már meg Lajtha Lászlóról, Bartók és Kodály kortársáról, akit a nagyközönség mindmáig alig ismer. A ".. titkos szobája" Lajtha vígoperáját elemzi, a friss Két világ közt beszélgetéseket tartalmaz Lajtha családtagjaival, barátaival, munkatársaival és tanítványaival, A kockás füzet pedig a Lajthát 1953-63 közti népzenegyűjtő útjaira textológusként elkísérő Erdélyi Zsuzsanna feljegyzéseinek sajtó alá rendezése. * Magyar Narancs: Bartók 1920-ban egy levelében ezt írta egy angol zenetudósnak: "Kodályon és Lajthán kívül nincs értékes zeneszerzőnk". Ennek ellenére sem életében, sem halála, 1963 után nem ismerték őt nálunk igazán. SOLYMOSI TARI EMŐKE. Ma is ez a helyzet? Solymosi Tari Emőke: Alapvetően igen, bár az utóbbi tizenöt-húsz évben javult a helyzet, legalábbis ami a megismerés lehetőségeit illeti. Sok mű megjelent CD-n, és sokat elő is adtak magas színvonalú koncerteken - Lajtha nehéz alkotásokat írt, amiket nem lehet kevés próbával megszólaltatni. Tudomásom szerint Kocsis Zoltán gondolkodik egy balett ősbemutatóján.
Előszó (Both Lehel) 1 Bevezetés (Tari Lujza) 3 TARI Lujza: A Hangászegyleti Zenede (1839-1867) és a Nemzeti Zenede (1867-1890) 11 IVÁNYI-PAPP Mónika: A Nemzeti Zenede élete a Pest-budai Hangászegyesületi Énekiskola választmányi ülései alapján (1844-1867) 75 Sz. FARKAS Márta: A Nemzeti Zenede története (1891-1919) 149 SOLYMOSI TARI Emőke: A Nemzeti Zenede története (1919-1949). 177 GULYÁSNÉ SOMOGYI Klára: A Nemzeti Zenede könyv- és kottatára (1836-1875) 259 SZ. FARKAS Márta: A Nemzeti Zenede épületei 285 Sz. „Több ez, mint világszínvonal" - Solymosi Tari Emőke rendhagyó köszöntője három tételben. FARKAS Márta: A Nemzeti Zenede képzelt galériája Festmények, szobrok, síremlékek, érmek 301 Zenede-Lexikon (Összeállította Sz. Farkas Márta) 321
Akadémiai székfoglaló előadás – 2015. május 8. Solymosi-Tari Emőke akadémiai székfoglaló előadásának elején köszöntötte dr. Lajtha Ábel professzort, Lajtha László New Yorkban élő fiát, valamint Lajtha László jogörököseit, Gyurkó Csillát és Gyurkó Tündét. Lajtha László zeneszerző humanizmusa kapcsán előadásában kiemelte: Lajtha élete egyfajta imádság volt, emberi zsoltár, psalmus humanus. Látható, hogy ez a humanizmus hogyan jelenik meg a zenei életében, Lajtha saját maga által újhumanizmusnak nevezett irányzata a zeneszerzői oevre-ben, az egyéb szakmai életműben, hiszen Lajtha László többek között a népzenekutatás, a hangszertörténet, a zenepedagógia, a nemzetközi kultúrdiplomácia, az egyházzene és az előadó művészet jeles képviselője is volt, végül pedig a magánéleti döntések terén. Ezek a területek azonban összefonódnak, egységként értelmezhetőek csupán. Lajtha László, miután 1948-ban hazatért, vezető értelmiségiként az 50-es években kiállt például Mindszenty bíboros-érsek mellett. Ebben az időszakban több nagyszerű alkotást komponált, miséket, magnificatot, Mária-himnuszokat szerzett.
Solymosi-Tari Emőke Lajtha László "Forradalmi" szimfóniája Lajtha László számára a szimfónia jelentette az abszolút zenét. Amennyiben a szerző nem akart semmilyen külső, zenén kívüli programot ábrázolni, vajon kimondható-e, hogy az 1957-ben írt háromtételes VII. szimfóniája (Op. 63. ) az egy évvel korábbi magyar forradalom és szabadságharc leverésének visszhangja volt? Mennyire tekinthető a darab egy történelmi eseményre adott közvetlen művészi reflexiónak? E kérdéseket a szimfónia változó alcímei és ellentmondásos értelmezései is jogossá teszik. A szerző nyomozásba kezd, hogy közelebb jusson a VII. szimfónia világához. A válaszkeresés során főként a zeneszerző – az élete utolsó éveiben Erdélyi Zsuzsannának adott – nyilatkozatait vizsgálja, de kitér az ősbemutató kritikai visszhangjára, a VII. szimfónia helyére Lajtha tragikus szimfónia-ciklusában, magára a darab elemzésére és későbbi sorsára is, hogy Lajtha László művét abban a sokrétű zenei, esztétikai, lélektani és történelmi összefüggésrendszerben láttassa, amelyben keletkezett.
2022. június 24. A kitüntetést az önkormányzat olyan személynek adományozza, aki munkásságával, kiemelkedő teljesítményével, megbecsülést kiváltó tevékenységével, példaértékű életútjával hozzájárult a kerület gyarapodásához, és ezzel emelte Kőbánya hírnevét. Az átadóünnepséget a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban tartották, a díjat D. Kovács Róbert polgármester nyújtotta át. Dr. Solymosi-Tari Emőke a díjátadón (fotó: Kovács Bence) Dr. Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékének docense, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Kőbányán nevelkedett és ott is élt csaknem 28 évig, ma is oda jár vissza a szülői házba. A Pataky téri Ének-Zene Tagozatos Általános Iskolában tanult, ahol nagyszerű énektanára, Andrássy Erzsébet vezetésével osztálya a legjobbak közé került az Éneklő Rajok országos versenyén. A kőbányai zeneiskolában kezdte zongoratanulmányait, itt játszott először koncerteken, itt voltak az első versenyszereplései, és itt készítette fel a zeneművészeti szakközépiskolai felvételire Stojanovits Katalin.
A borzongató film főszereplőnője, Elise Reiner, a sötétség elleni harcra tette fel az életét, és ebben alul is maradt. Ő az az asszony, aki vizsgálja a különböző paranormális ügyeket, és látnoki képességekkel van megáldva. Azzal is tisztában van, hogy ahányszor csak szembefordul a külső világunkba átjutó démonokkal, annyiszor csökken az életereje, míg végül semmi sem marad belőle, és ő ezzel meg is hal, de mindezt azért teszi, hogy így legalább megvédje azokat a személyeket, akik a segítségére szorulnak. Insidious: Az utolsó kulcs - Filmkritika | MoziverZOOM. Ez a démoni különös történet ismét a megfoghatatlan és sötét Gonosz elleni harcba viszi el nézőit, méghozzá egy olyan erők által uralt házba, amelyről a szelleműző csapat eddig nem is sejthette, hogy egyszer majd efféle ártó lények ellen harcolnak benne. Ez az épület pedig nem más, mint a látó és hős asszony, azaz Elise szülőháza. A történet úgy indul, hogy egy teljesen kétségbeesett férfi felhívja őket. A hőseinknek ekkor még a szemük se rebben. Csak akkor tesznek lépéseket ez ügyben, amikor az elárulja, hogy pontosan mely házban dúlják fel ezen gonosz, sötét, ártó jelenések egy békés család otthonának nyugalmát.
Insidious: Az utolsó kulcs (Insidious: Chapter 4) 2018 magyar szinkronos előzetes / 16 - YouTube
A paranormális jelenségekkel foglalkozó, látnoki képességű Elise Reiner újra és újra felveszi a harcot a démonokkal, miközben ő maga egyre veszít az életerejéből. Ebben a részben a kör bezárul, a Gonosz a szülőházában, gyermekkorának helyszínén dúlja fel egy család békés életét.