Nekem már nem kell semmi, hagyjatok b tovább a dalszöveghez 224829 Tankcsapda: Azt mondom, állj! Amikor odalépett hozzám, én már éreztem, hogy ebből nem lesz pardon Aztán még aznap éjjel meztelenre vetkőztünk a folyóparton. Messziről szólt valami zene, de engem csak a szeme érdek 215072 Tankcsapda: Füst és Lábdob Neked Nem elég a buli, neked nem elég a zene, se a tánc Te csak akkor érzed magad jól Ha engem szenvedni látsz De nekem nincsen hozzá hitem Neked meg már nincsen hozzá elég erőd Hogy 163466 Tankcsapda: Adjon az ég! Tankcsapda | Férfiak Lapja. Amikor Összehozta az Isten a világot, A férfiból egy darabot kivágott, Hogy megcsinálja neki belőle a nőt Azóta áldják a fiúk a Teremtőt, Aki az életnek értelmet adott.
Tankcsapda Második Évtized: Tankcsapda Harmadik Évtized:
A rendezvény leírása A 2010-től napjainkig megjelent dalokból építi fel műsorát a Tankcsapda. Hazánk legnépszerűbb rockzenekara - a háromtagú Tankcsapda - a hármas szám jegyében, a tavalyi 30 éves jubileuma után idén három részletben vonultatja fel eddigi életművét a Budapest Park közönségének. Október 2-án a Tankok a 2010-es évek számaiból válogatnak – mint a Hatalom nélküli rend, a Köpök rátok, a Mi a f@sz van vagy az Alföldi gyerek – de a legutóbbi album dalai – a Liliput Hollywood, a Pattanások és szemüvegek vagy a Megölni engem - is fontos szerepet kapnak ezen az estén. Tankcsapda mindig pente douce. Hamarosan pedig Neked is lehetőséged lesz leadni a voksod, hogy a zenekar harmadik évtizedéből melyik TCS-dalokra zúznál a legszívesebben!
(Te, szivi, ezt biztos így akartad? Mintha nem gondoltad volna teljesen végig…) ésígytovábbésígytovábbésígytovább. És, kedves magyar nők: focimeccsre menni a férfivel, horgászni vele, kicsit a baráti társasága részének lenni, éreztetni vele, hogy bíztok benne, felnéztek rá, MEGHALLGATNI, támogatni, ésszerű aberrációt (kérdés számomra létezik – e ilyen, de talán igen) bevállalni a szexuális örömszerzés terén, bocsánatot kérni, megbocsátani, elismerni, dicsérni, és ha kell: MEGINTENI. Tankcsapda mindig péntek enikő. ésígytovábbésígytovábbésígytovább. ;-) Zoli
Az igaz történeten alapuló film Oroszországba repíti nézőit, ahová öt mindenre elszánt amerikai diák indul útnak a múlt rejtélyes haláleseteit kutatni. 1959-ben kilenc tapasztalt szovjet túrázó holttestére bukkantak a Halálhegyen. Az eset érdekessége, hogy a túrázók halálának okát eddig megoldatlan rejtély övezi. Miért voltak radioaktívak a holttestek? Hogyan sebesülhettek meg úgy a túrázók, hogy semmi nem utalt külső támadásra? Igaz történet: A Dyatlov-rejtély | 1. rész – AH magazin. A megtörtént esemény feljegyzéseit és a nyomozást még abban az évben titkosították. Közel fél évszázaddal később az öt amerikai diák azzal a céllal utazik a kietlen orosz vidékre, hogy felelevenítse és megoldja a Dyatlov-rejtélyt. Azonban nem sejtik, hogy az események bizarrabbak és félelmetesebbek, mint azt valaha is képzelték.
És miért halt meg autóbalesetben az újságíró (és mindenki más), aki úgy tűnt, kicsivel többet tud az esetről? Ez eddig nem a film, és nem is mese: ez bizony a valóság. Konteók, összeesküvés-elméletek, elborult magyarázatok csíráztak már ki ebből a Dyatlov-esetből – és most egy film is. Renny Harlin, a Die Hard 2, a Ford Fairlane meg a Cliffhanger rendezője vette kezelésbe a kínálkozó, különleges témát – aztán csinált belőle egy nem túl igényes tucathorrort. A rejtély maga önmagában is elég borzalmas és izgalmas lenne, de neki ez nem elég – a műfaj kliséit puffogtatva bevon még pár konteót, csak hogy biztosra menjen, beveti a már meglehetősen unalmas "talált kamera" trükköt, és az erőltetett logikai bakugrásokkal, az olcsó ijesztgetéssel, meg a suta párbeszédekkel jó alaposan hazavágja az ígéretes hangulattal induló filmet. Halálhegy - a dyatlov-rejtély (2013). Néhány ifjú amerikai egyetemista indul el Dyatlovék nyomán, azzal, hogy dokumentumfilmet forgatnak az "emléktúráról" – ez eddig nem is olyan rossz. Megmagyarázza a folyamatos kézikamerázást, kiváló lehetőséget biztosít, hogy elmagyarázzák a rejtély minden ágát-bogát, és az amerikai fiatalok találkozása az Urál vadonjával és a posztszovjet állapotokkal nagyon hangulatos alapot adhatna.
A fennmaradó kilenc túrázó természetesen tovább haladt. A legutolsó táborhelyük környékén talált naplók és kamerák lehetővé tették a csoport útvonalának követését egészen az esetet megelőző napig. Január 31-én megérkeztek egy hegyvidéki terület szélére és elkezdtek felkészülni a hegymászásra. Egy erdős völgyben ott hagytak némi élelmiszert, amit a visszaút során szerettek volna megenni. Másnap pedig a túrázók megindultak a hágón keresztül. Megoldódott a Dyatlov-rejtély? - videó | Hír.ma. A naplóból kiderült, hogy azt tervezték, átkelnek a hágón és a következő éjszakára a másik oldalon tábort vernek, de valószínűleg a rosszabbodó időjárási körülmények – hóviharok és a látási viszonyok romlása – miatt eltévesztették az irányt és nyugat felé, a Kholat Syakhl csúcsa felé mentek. Amikor rájöttek hibájukra, a csoport úgy döntött, hogy ott, a hegy lejtőjén tábort állítanak fel, ahelyett, hogy 1, 5 kilométert lefelé költöznének egy erdős területre, ami legalább némi menedéket nyújtott volna az időjárás ellen. Az egyetlen túlélő, Judin a következőt nyilatkozta: Valószínűleg Igor Dyatlov nem akarta elveszíteni a csapat által elért eredményeket.
Az egyik leglogikusabb elmélet a lavinaomlás lehetne, amely megmagyarázná a törött bordákat, a sátorból történő gyors távozást és a fagyhalált, ám a nyelv és az orr hiányát vagy az idegen vércseppet aligha. Egy elmélet szerint a manysi vadászok végeztek a területeikre betolakodókkal, akiket elég volt megijeszteni, s kikergetni a sátorból, a mínusz 18 fok pedig bevégezte munkájukat.
Nem sokkal később a lehetséges útvonalakat bejárva kezdték keresni az egyetemistákat, ám arra senki sem számított, ami ezután történt. Miután megtalálták a táborukat, majd nem sokkal később a holttesteket, egy sor megmagyarázhatatlan dolgot vettek észre: Hárman is csak alsóneműben voltak a -18°C ellenére. Késsel fel volt vágva a sátor fala belülről. Öt holttestet majdnem egy kilométerre a tábortól, egy 5 méteres magasságig lecsupaszított fenyő aljában találtak meg. Rendezett, szabályos sorban látszódtak a lábnyomok a hóban, ami egy pánikhelyzetben nagyon furcsa. Hat holttesten radioaktivitás nyomait is felfedezték. Sokaknak voltak belső sérüléseik, volt, akinek az orra, míg másnak a nyelve hiányzott, de egy holttest mellett olyan vérnyomokat is találtak, amik egyik túrázóéval sem egyeztek. A Dyatlov-rejtély: horror az Urálban » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Mindegyik holttest bőre narancssárgává változott. Lehetséges elméletek és az igazság Az elmúlt évtizedek során számos elmélet született a csoport furcsa halálával kapcsolatban, és az sem segített a helyzeten, hogy valamilyen okból a nyomozás anyagait 1990-ig titkosították.
Az elhunyt turisták "minden sérülése a lavinába került hegymászók sérüléseivel azonos jegyeket visel" – mondta Kurjakov. A tények Különös körülmények között halt meg az egyetemistákból álló kilencfős csoport az Urál északi részén. A csoportból öt fő az Uráli Műszaki Főiskola 4-5. évfolyamos diákja volt. Három ember frissen végzett mérnök, a csoport vezetője pedig, a 23 éves Igor Gyatlov volt, a főiskola 5. évfolyamára járt. Továbbá Kourovszkaja turistabázis hegyi túravezetője is csatlakozott később a túrázókhoz. Sítalpon kívánták megtenni az utat két és fél hét alatt. A cél két uráli hegycsúcs volt. Mindezt a kommunista párt XXI kongresszusának tiszteletére tették, ám sosem útjukról sosem tértek vissza. Újra megnyitották Gyatlov-ügyet! 2019 februárjában, 60 évvel a turisták halála után a főügyészség bejelentette, miszerint felülvizsgálják az ügyet. Összehasonlító elemzésnek vetették alá a turisták sérüléseit. A turisták halálát – három ember kivételével – kihűlés okozta. Most a szakértők szerint a csoport elhagyta a sátrát a lezúduló lavina miatt.
A Gyatlov-rejtély a 20. század egyik legfurcsább megoldatlan esete, hiszen a mai napig nem lehet biztosan tudni, mi is történhetett a frissen végzett egyetemistákból álló csoporttal. Nemrég azonban új fejlemények láttak napvilágot, amik akár végleg pontot is tehetnek az ügy végére. 1959 januárjának végén indult útnak az a tízfős, egyetemistákból álló turistacsoport Igor Gyatlov vezetésével, akik az Ural hegység északi részén terveztek egy 300 kilométeres túrát megtenni két hét alatt. A csoportot nem sokkal az indulásuk után különös események érték. Egy sor megmagyarázhatatlan nyom A csoport január 27-én kezdte meg a tényleges túrát a hegyek felé, ám az egyik hallgató, Jurij Jugyin lábában ideggyulladás alakult ki, és bár még folytatta a túrát a következő táborig, másnap visszafordult - így ő lett a csoport egyetlen túlélője. Miután Jugyin levált tőlük, semmi információt nem adtak a külvilág felé, csak találgatások és naplóbejegyzések segítették a nyomozók munkáját. Fotó: marikyan_m / Instagram A csoportnak a terv szerint február 12-én kellett volna visszatérnie a kiindulóállomásra, ám amikor még pár nappal később sem érkeztek meg, egyre többen nyugtalankodtak.