(H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Jovián György szócikkét lásd. I. köt. 779. p.
Jovián György festőművész 1951-ben született Szilágysomlyón. Képzőművészeti tehetsége korán megmutatkozott, gyerekkorát saját bevallása szerint rajzolással töltötte. Középiskolai tanulmányait a nagyváradi zenei és képzőművészeti Líceumban folytatta, melynek elvégzése után a Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Egyetem festő szakára iratkozott be, tanárai Florin Mitroi, Constantin Blendea és Marius Cilievici voltak. 1974-ben kitüntetéssel végzett, ezt követően mesterképzésen vett részt, majd a nagyváradi Viitorul műanyaggyár csomagolástervezőjeként helyezkedett el. 1977-ben besorozták a Román hadseregbe, Máriaradnán teljesített szolgálatot. 1977–1981 közt a nagyváradi Állami Színház vendég díszlettervezőjeként tevékenykedett. 1982-ben települt át Magyarországra, azóta Budapesten él. Grafikusként több mint egy évtizeden keresztül a Játékszínben, majd a Merlin Színházban dolgozott. 1996-ban a Merlin Galéria vezetője volt. 1999 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum Munkatársa. 1984-től három egymást követő évben ítélték neki a Derkovits ösztöndíjat, 1985-ben a Római Magyar Akadémián töltött négy hónapot, majd egy évvel később a Művelődési Minisztérium madridi ösztöndíját is elnyerte.
2021. december 10. – 2022. január 30. – Jovián LXX Jovián György festőművész jubileumi kiállítása "Ez év decemberében töltöm be hetvenedik életévemet. A kerek évfordulót egy retrospektív kiállítással kívánom emlékezetessé tenni a Vigadó VI. emeleti kiállítóterében, nagyrészt olyan művekkel, amelyek hosszú évek óta köz- és magángyűjteményekben találhatók, ezért ritkán kerülnek közszemlére. A kiállításra szánt 22 festmény közül a legkorábbi 1983-ban készült, a legfrissebb pedig 2021-ben, szándékom szerint a teljes budapesti működésemet bemutatva. A vigadóbeli kiállítást a 2011-ben a Kiscelli Múzeumban rendezett LX kiállításom természetes folytatásának szánom. Az ott kiállított képek közül több, azóta köz- avagy magángyűjteménybe került művet szeretnék újra kiállítani, abban bízva, hogy az időközben eltelt évtized mit sem ártott a képek kvalitásának. Az 1983-ban készült »Kettős portré«, amely a Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, kivétel – ugyan nem szerepelt a Kiscelli Múzeumbeli kiállításon, de 1984 óta, tudomásom szerint nem szerepelt a nyilvánosság előtt sem.
Az Ipsos and the Workspace Futures Team of Steelcase Európában, Egyesült Államokban, és Ázsiában végzett kutatásai szerint Egyre inkább úgy tűnik, hogy egy hagyományos irodában csak kevés embernek van "valódi munkanapja". Dolgozni csak pontosan és szépen. Ehelyett ún. "munka-pillanataik" vannak: olyan rövid aktivitási hullámok, melyeket folytonosan zavaró hatások szakítanak meg, mint például a telefoncsörgés, a kollégák hangos beszéde vagy éppen a nyomtató és a fax. A University of California kutatása kimutatta, hogy egy átlagos amerikai dolgozó munkavégzését három percenként kénytelen megszakítani, majd ezt követően körülbelül 23 percet tölt azzal, hogy visszaállítsa az összpontosítás és a motiváció korábbi szintjét – minden bizonnyal ez hazánkban sincs másképp. Mindezeket figyelembe véve a munkavégzés hatékonysága szempontjából munkaadói és munkavállalói oldalon is erős érvek szólnak amellett, hogy az ember saját maga ossza be a munkanapját, és azokat a feladatokat, amelyek összpontosítást vagy kreatív ihletet kívánnak, abban az időpontban és olyan helyszínen végezze el, amely a legmegfelelőbb számára.
Ezzel még nem is lenne gond, de rendszeresen otthagyja a morzsát. Én eddig mindig – magamban morgolódva – kitakarítottam a kagylót, s az este meg találtam kérni szépen, hogy tegye meg ő. Na, ettől ő kiborult. Hogy én folyton benne lakom, nincs megállása előttem, már attól is fél, hogy hova teszi le a tányért, mert biztosan szóvá teszem. – S te ilyen szépen kérted? – hitetlenkedett a kis szőke. – Akkor nem értem, minek kellett így kiboruljon. Prim hírek - Dolgozni csak pontosan, szépen…. – Na, ez az, amit én sem értek – folytatta a barna egyre indulatosabban, látszott, hogy újraéli a veszekedés minden pillanatát. – Igaz, egy nappal azelőtt megkértem szépen, hogy lenne szíves felszerelni az új WC tetőt, ami több mint egy hónapja állt a fürdőszobában. Tíz perc alatt felszerelte, gyerekek, tíz perc alatt! S egy hónapig kellett várjak rá. Addig egy szót sem szóltam, de ahányszor elmentem a buditető mellett, annyiszor öntött el az epe. S egy hónap után kértem meg: na ebből megint baj lett. Hogy minek szólok, mert éppen MA akarta felszerelni.
A bajnokságban két győzelemmel kezdett a férfi pólócsapatunk – Varga Zsolt vezetőedzővel beszélgettünk. - Szinte az olimpiáról és a junior-világbajnokságról beesve kezdődött a bajnokság, de két győzelem már így is a zsákban, méghozzá elég simán, hiszen Kaposváron 16–8-ra, Pécsett pedig 16–5-re nyertünk. "Feladni sokszor nehezebb, mint kitartani" - 3 gondolat az elengedésről. – Igen, jó egyéni teljesítményekkel és fegyelemmel, mert a start előtti három edzésen szinte csak átbeszélni tudtuk a taktikai kereteket, és csak az alapokat gyakoroltuk. - Minden nyárnak jellemzője, hogy átalakul a játékoskeret: idén talán az átlagosnál is nagyobb volt a mozgás… – Természetesen napi szinten dolgozom együtt a játékosokkal, láttam, hogy stresszhelyzetben ki, hogyan teljesít, és úgy véltem, egy-két helyen szükséges a változtatás. Folyamatosan gondolkodtunk és dolgoztunk azon, hogy beépítsünk a keretbe utánpótláskorú játékosokat, ugyanakkor ezt össze kell hangolni a céljainkkal, a sikerorientáltságunkkal. Akik az Férfi OB1-ben eredményesek tudnak lenni, azok nem biztos, hogy nemzetközileg is, legalábbis nem azonnal.
De hogy miképpen történt a valóságban ez a továbbítást, azt illusztrálandó álljon itt egyike azon leveleknek, amelyekkel a jegyzõkönyvek a bizottságtól a törvényszékre kerültek: Bizottság a törvényszéknek Amint látható (az "Atasari" mezõben), ezzel a levéllel hat jegyzõkönyvet továbbítottak, azok dátuma július 2, június 11, május 14, augusztus 15, május 18 és május 28. Dolgozni csak pontosan szépen. Hatalmas talány számomra, hogy miképpen sikerült ezt a sorrendet felállítani, de tény, hogy sikerült, illetve hogy az összes többi levél esetében ugyanez a helyzet. Lényeg, hogy némi munkába került megtalálni az idõrendben legelsõ ülés jegyzõkönyvét, erre február másodikán került sor, s itt van: Február 2 Mielõtt a tartalmára térnék, erõsítendõ a korábban leírtakat hadd mondjam el, hogy az elsõ oldala valahol a paksaméta közepén volt (a hátán a március 11. -i jegyzõkönyv), a másik három pedig jóval odébb, úgy hogy a negyedik oldal hátán a március negyedikei jegyzõkönyv elsõ oldala találhat (a többi abból valahol máshol).