Visnyei István vagyok, a galéria tulajdonosa. A 90-es évek eleje óta foglalkozom műkereskedelemmel. A festménybecsüs végzettség megszerzése után "utazó" galériásként az ország közel 50 városában rendeztem kiállításokat. Több mint 10 éve található Budapesten a Dózsa György úton a Visnyei Galéria, ahol kortárs és klasszikus festmények, műtárgyak, egyéb régiségek adásvételével, valamint aukciók és kiállítások szervezésével foglalkozunk. Üzletünkben személyes találkozás alkalmával vagy internetes megkeresés során lehetőség van: – festmények, műtárgyak bevizsgálására, – ingyenes értékbecslésre, – értékesítés előtti konzultációra, – egyéb szaktanácsadásra. Szeretettel várjuk megkeresését! Étel Házhozszállítás | La Cipolla | Budapest | Olasz. Visnyei István Értesüljön aukcióinkról, kiállításainkról első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és így nem maradhat le a legfrissebb aukcióinkról, kiállításainkról és akciós műtárgyainkról! Visnyei Galéria 1071 Budapest Dózsa György út 44. E-mail: Telefon: +36 1 321-7000 Visnyei István: +36 20 980-7570
Levelezési cím: 1363 Pf. 17. Szervezeti, személyzeti adatok - Vársoliget Zrt.. Központi telefonszám: +36 1/354 4800 A Városliget Zrt. száz százalékos tulajdonában álló gazdálkodási szervezet: Opera Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság Ügyvezető igazgató: Dr. Gyorgyevics Benedek 1146 Budapest, Dózsa György út 41. Opera Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság tevékenységi köre Magyar Zene Háza Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Ügyvezető igazgató: Dr. Batta András János Telefonszám: +36 70 799-9449 Email cím: Magyar Zene Háza - közérdekű adatok Szervezeti, személyzeti adatok - Archívum
További információk: Parkolás: utcán fizetős A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Elnök: Dr. Hetényi László Gyógyszerész családban, 1951-ben született. 1975-ben végzett a Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Karán. 1980-ban gyógyszertechnológia szakgyógyszerészi, majd 1986-ban gyógyszerészdoktori képesítést szerzett. 1975-1987-ig a Semmelweis Egyetem oktatója volt, 1987-1990-ig Reanal Finomvegyszergyár gyógyszer-termékmenedzsere, 1990-1995 között a Pharmafontana Gyógyszerészeti Rt. kereskedelmi igazgatója, 1996-1998 között az OEP Gyógyszerügyi Főosztály helyettes vezetője, 1998-tól a Humantrade Gyógyszer-nagykereskedelmi Kft igazgatója, majd a jogutód TEVA Magyarország Zrt. minőségbiztosítási igazgatója 2005-től. 1975-től tagja a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak. A Magyar Gyógyszerészi Kamara alapító tagja. 1989-ben az Alakuló Ülésen az Országos Elnökség titkárává, majd 1990-ben a megalakuló Budapesti Területi Szervezet elnökévé, az Országos Küldöttgyűlés országos elnökségi taggá választotta. 2002-2006 között alelnöke, majd 2006-tól folyamatosan a Budapesti Szervezet elnöke.
Felesége gyógyszerész, három gyermeke és két unokája van. Székhely: 1074 Budapest, Dob u. 31. fszt. 2. Telefon: +36 1 342 2148 Mobil: +36 30 880 9085, +36 30 900 8370 E-mail cím: Hivatali kapu címe: KRID 156934788 Weboldal: Hivatali idő: hétfő-kedd-szerda: 9:00 – 15:00-ig csütörtök: előzetes telefonon történt egyeztetés alapján péntek: ügyfélfogadás szünetel (Minden egyéb időponthoz telefonos egyeztetés szükséges. )
Persze nézőpont kérdése, mi számít nagyobb sikernek: lejátszani három meccset a világ legjobb csapatai ellen, és éppen hogy, de alulmaradni, vagy továbbjutni – akár némi szerencsével – egy könnyebb négyesből. Sportszakmailag előbbi egyértelműen feljebb való, és ha a válogatott további fejlődését nézzük, hosszabb távon is sokat jelenthet ez. Fiola Attila a franciák elleni gólját ünnepli. Fotó: Getty Images Olyan szempontból pedig fontos is, hogy a magyar válogatott 2016-ban és 2020-ban is azért tudott elsősorban kijutni az Európa-bajnokságra, mert a mezőnyt 24 csapatosra bővítették. Sokan tartottak attól, hogy a nyolc extra csapat túlságosan felhígítja a tornát, és ezáltal csökkenni fog a színvonal, a kritika pedig nem teljesen alaptalan, ám ez egyik esetben sem a magyar válogatotton múlt. Amit öt-hat évvel ezelőtt nem nagyon gondoltunk volna. Pozitív a jövőkép 2016 egy tehetséges és rutinos generáció kiteljesedése volt, akiknek az Európa-bajnokság a pályafutásuk megkoronázását jelentette.
A magyar labdarúgó-válogatott élvezetes, sokáig nyílt mérkőzésen 4–0-s vereséget szenvedett Belgiumtól a franciaországi Európa-bajnokság nyolcaddöntőjében. Király Gábor egyik nagy bravúrja (Fotó: Hegedüs Gábor) LABDARÚGÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG NYOLCADDÖNTŐ MAGYARORSZÁG–Belgium 0–4 (0–1) Toulouse, Stadium Municipal, 38 921 néző. Vezette: Mazsics (szerb) MAGYARORSZÁG: Király – Lang, Juhász R. (Böde, 79. ), Guzmics, Kádár – Nagy Á. – Lovrencsics, Gera Z. (Elek Á., a szünetben), Pintér Á. (Nikolics, 75. ), Dzsudzsák – Szalai Á. Szövetségi kapitány: Bernd Storck BELGIUM: Courtois – Meunier, Alderweireld, Vermaelen, Vertonghen – Nainggolan, Witsel – Mertens (Carrasco, 70. ), De Bruyne, E. Hazard (Fellaini, 81. ) – R. Lukaku (Batshuayi, 76. ). Szövetségi kapitány: Marc Wilmots Gólszerző: Alderweireld (10. ), Batshuayi (78. ), E. Hazard (80. ), Carrasco (91. ) ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT! KORÁBBAN Franciaország–Írország 2–1 Németország–Szlovákia 3–0 Nagy veszteség érte a magyar válogatottat, amikor még el sem kezdődött a mérkőzés.
Az adatok egyébként azt mutatják, hogy az idősebbek kevésbé érdeklődnek a találkozók iránt. Ezt az támasztja alá, hogy a teljes népességhez képest a 18-49 év közöttiek közül a tévé előtt ülők nagyobb arányban követték a találkozókat. (Ez a legnézettebb holland-ukrán mérkőzés mellett a többi meccsre is jellemző volt. ) A 18-49-es kategóriában a sorrend megegyezett a teljes népességben mérttel, hiszen a második legmagasabb nézőszámot a szombat esti belga-orosz produkálta, majd a dán-finn, az olasz-török és az osztrák-észak-macedón találkozók jöttek. Az biztos, hogy a magyar válogatott első mérkőzése jócskán meg fogja haladni az eddigi találkozók nézettségi adatait, a portugálok elleni találkozón bőven 1 millió feletti tévénéző várható. Amennyiben a 2016-oshoz hasonló bravúros eredmény, netán még egy győzelem is összejönne, akkor borítékolni lehet, hogy ismét magasra fog szökni az EB-láz, és a magyar válogatott meccsei lesznek az év legnézettebb televíziós adásai.
Kleinheisler László a bemelegítés közben megsérült, Pintér Ádám került helyette a kezdőbe. Természetesen nem estünk neki az ellenfélnek, de bunkerfutballt sem játszottunk, aminek viszont az lett a következménye, hogy a gyors és technikás belgák viszonylag könnyen a tizenhatosunkhoz értek. A 10. percben volt idő felkészülni a veszély elhárítására, mégis csődöt mondott a védelmünk: Kevin De Bruyne szabadrúgásból ívelt a kapunk elé, Romelu Lukaku és Toby Alderweireld is teljesen üresen érkezett a labdára, amelyet utóbbi fejelt be. 0–1 Az első belga gól pillanata (Fotó: Hegedüs Gábor) Védőink a korábbiakhoz képest idegesebben játszottak, több pontatlan passzal segítették a belgákat, akik egyértelműen uralták az első félidőt. Ezzel együtt Thibaut Courtois tevékenysége sem csak társai buzdítására korlátozódott, több lövéssel is megtornáztattuk a Chelsea kapusát, nagyot azonban nem kellett védenie. ÉRTÉKELJE A MAGYAROK TELJESÍTMÉNYÉT! Nem úgy Király Gábornak, aki csak a szünetig hétszer hárított – többször, mint bármelyik csoportmeccsen –, a legnagyobbat De Bruyne szabadrúgásánál, amelynél az ujjával tolta a lécre a labdát, bele is sérült kicsit.