Március 15-én kedden a hagyományoknak megfelelően zászlófelvonással kezdődnek a programok. Idén – a tavalyi október 23-ához hasonlóan – a szervezők kérésére március 15-én is csatlakozik majd a Békemenet a díszünnepséghez. A nemzeti ünnep délutánján a Kossuth téren Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet – ismertette az államtitkár. "Éljen a magyar szabadság! " – fogalmazott bejegyzésében Kovács Zoltán. Március 15-e a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. 2022. március 8. (MTI)
Főoldal Belpol A központi ünnepség programjához a Békemenet is csatlakozik majd. A március 15-i programtervekről Kovács Zoltán számolt be Facebook-oldalán. Elmondta, hogy úgy tervezik, hogy a hosszú hétvégére miatt már március 12-én kezdetét veszik a megemlékezés programjai. A Múzeumkertben, a Budai Várban és a Várkert Bazárban már szombattól családi programokat, koncerteket és gasztrovásárt szerveznek, Március 15-én már megszokott módon lesz zászlófelvonás és a Kossuth-, illetve a Széchenyi-díjakat is az ünnepi programsorozat részeként adják át. "Idén — a tavalyi október 23-ához hasonlóan — a szervezők kérésére március 15-én is csatlakozik majd a Békemenet a központi ünnepség programjához" - írja Kovács. Hozzátette azt is: a tervek szerint a nemzeti ünnep délutánján a Kossuth téren Orbán Viktor mond beszédet.
Rengetegen vannak a Kossuth téren Óriási tömeg a Kossuth téren! Fotó: Csudai Sándor - Origo Hamarosan kezdődik Orbán Viktor beszéde Hamarosan kezdődik Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszéde. Orbán Viktor: Békemenet. Ezt a választást meg kell nyernünk! Orbán Viktor: Mindjárt kezdünk! 1 2
Anonymus azt írta krónikájában, hogy 896-ban Zuárd, Kadocsa és Bajta vezérek Kanizsánál keltek át a Tiszán, a folyón túli területek meghódítására. A középkori okiratos források szerint Kanizsa királyi birtok volt, 1093-ban pedig a Pannonhalmi Benedek-rendi Apátsághoz került. Ekkor a mai Budzsák városrész helyén egy másik település is létezett Szatmár néven, amely a Száva-Szentdemeteri Apátság birtoka volt. A tatárjárás, majd a törökdúlás idején a település teljesen elpusztult, helyette a korabeli források is csak Feuldvárat, azaz Földvárat említik. Magyar honlap hu youtube. A zentai csata idején Luigi Ferdinando Marsigli olasz térképész tábornok is bejárta a környéket, és elkészítette Földvár térképét, amelynek másolata a Halász-téri emléktáblán is látható. 1686-ban a keresztény hadak (köztük magyarok és szerbek) egyesült erővel kiűzték a törököket a térségből. A török uralom felszámolásával Kanizsa is a katonai határőrvidék része lett. Ennek feloszlatása után 1751-ben pedig a Tiszai Korona (Kamara)-kerülethez csatolták.
1910-ben 13 455 lakosából 9674 magyar volt. Magyar lakosságának nagy része a második bécsi döntés után (Torda az Erdélyt kettéosztó új határ román oldalán maradt) Kolozsvárra költözött. Az 1944-es, véres Tordai csatában a magyar-német csapatok egy hónapra feltartóztatták a román és szovjet haderő előrenyomulását, megakadályozva azok betörését a Magyar Királysághoz a második bécsi döntés alapján visszacsatolt Észak-Erdélybe. Torda (románul Turda) az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye, ma megyei jogú város Kolozs megyében. Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat. Honlapod.hu magyar végződésű domain + Honlap (meghosszabbítva: 3175745006) - Vatera.hu. Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról.
Ebben az időben nagyszámú szerb lakosság települt át Bánátba, és Oroszországba. Helyükbe a Kamara 1753-tól magyar lakosságot telepít át az északi megyékből. Jogállását az 1773. évi rendeletek a szerbek jogaival teszik egyenlővé. A település ezután Bács-Bodrog vármegye szerves részévé válik. Mezővárosi és révjogot is nyert. Az elkövetkező másfél évszázad meghatározó volt a város fejlődésében. Hatékonnyá vált a mezőgazdaság, benépesültek a kanizsai közigazgatás alá tartozó puszták. Ekkor már vásártartás és a heti piac is megillette Mária Terézia kiváltságlevele alapján. Erőteljes fejlődésnek indult az ipar, szakmák és céhek honosodtak meg. Ezt a fejlődést a magyar forradalom és szabadságharc évei akadályozták meg. Magyar honlap hu fordito. A város 1849 folyamán kétszer is leégett. A város 19. századi történetében a nagygazdák, gazdag vállalkozók, kereskedők, iparosok játszották a vezető szerepet. Megalakult a Gazdakör, az Úrikaszinó, az Ipartestület. Megépült a Vigadó, kialakult az Erzsébet liget, más néven Népkert.
Az Aradi Magyar Napok idén is a nemzeti gyásznapon, az október 6-i megemlékezéssel ér véget, amikor is Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek celebrál szentmisét Aradon az 1849-es vértanútábornokok emlékére. Szeptember 25-én, szombaton rendezi meg a 16. Nemzedékek Találkozóját a megalapításának 30 éves évfordulójára emlékező aradi Alma Mater Alapítvány. Akár százezer magyar is kimaradhat a romániai népszámlálásból | Alfahír. Az ünnepi, ökumenikus istentisztelet utáni, évfordulós könyvbemutatóra a Jelen Ház nagytermében kerül sor. Az ünnepi szentmise 9 órakor kezdődik az arad-belvárosi római-katolikus (minorita) templomban, prédikál Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi római katolikus plébános, az aradi iskola volt diákja. Az alapítvány idén ünnepli alapításának 30. évfordulóját, amelynek alkalmából egy monográfiát jelentetett meg Nagy István szerkesztésében, ezt mutatják be 11 órától. Az arad-belvárosi református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeznek meg június 4-én, pénteken 16 órától a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulójáról.
A körmöci dukát évszázadokon keresztül a legbecsesebb, legértékállóbb pénz volt az európai piacokon. Az "aranyváros" a történelmi korokban mindig élvezte a királyok kegyeit. Az aranybányászat a 14-15. században élte fénykorát, a ázad közepén évente már 14 ezer körmöci dukátot vertek itt. A történelem viharai, a hódítások nem hagyták érintetlenül Körmöcbányát sem, a husziták 1433-ban elfoglalták és kifosztották, 1449-ben Hunyadi János megpróbálta visszaszerezni, de hiába ostromolta az ekkor már hatalmas várfallal és vizesárokkal körülvett várost, nem járt sikerrel. Mátyás király 1462-ben békekötéssel csatolta vissza, de sok nyugalmat a további századok sem hoztak a város lakóinak. Magyar Jelenlét Honlap család. 1560-ban jelentős részét tűzvész pusztította el. A feljegyzések szerint 1767-ben a körmöci bányákban mintegy 1300 bányász dolgozott, ekkoriban az iparosodó város lakossága – több mint ezeregyszáz családdal – meghaladta az öt ezer főt. 1849-ben a téli hadjárat során határában ütközött meg Görgey a császáriakkal, majd egy bányaátjárón tört át Besztercebánya felé.
A vasút 1869-1872 között épült, újabb lökést adva az iparosításnak, ekkor gyárak és üzemek sora létesült. A település 1920-ig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott, a trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolták. Körmöcbánya (szlovákul: Kremnica) ma város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásában. Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat. Magyar honlap hu wenjie. Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
A Batya csatorna Szakolca városa mellett található, Szlovákia nyugati részén, Erdőhát régiójában. Ideális helyszín kirándulásokhoz, hétvégi üdüléshez, kikapcsolódáshoz egyaránt. Számos szabadidős lehetőséggel várja az ide látogatókat, - vízi sportok, aktív kikapcsolódás. A csónakázáson kívül hajókirándulás és motorcsónak is szerepel a kínálatban, de a kerékpárturisztika rajongói sem fognak csalódni. Szakolca kikötőjében hajó, csónak és kenu is kölcsönözhető. A múltban a csatorna elsősorban vízi közlekedés és öntözés végett épült ki, a 20. század 30-as éveiben. A 90-es évektől a csatornát turisztikai célokra kezdték használni. A csatorna Szakolcától húzódik egészen Otrokovce kikötőjéig. Forrás: Maringota Fesztivál A Maringota Fesztivál egy kétnapos open air fesztivál, a Szakolcai-borvidék szívében, a Vintoperk (Veterník) hegy lábánál. Egyedi zöld környezet, pompás kilátás jellemzi a helyszínt. A fesztivál egyedisége a különféle zenei műfajok keveredésében rejlik. Az alternatív műfajtól a mainstream-ig minden megtalálható.