ISTEN – József Attila 1 Mikor a villamos csilingel, Vagy ha a kedves kenyeret szel S elvál a kenyér a karajtól, Az Isten megjelenik akkor. Őt én már igen sokszor láttam; Fáradtan feküdtem az ágyban, Ő jött s megláttam szemlehunytan, Éppen amikor elaludtam. Egyszer borotvát vizsgálgatva Ujjamat végighúztam rajta. Nagy hideg támadt, nehéz, fojtott, Még a csontom is megborzongott. Gondolatban tán nem is hittem; De amikor egy nagy zsákot vittem S ledobva, ráültem a zsákra, A testem akkor is őt látta. Most már tudom őt mindenképpen, Minden dolgában tettenértem. S tudom is, miért szeret engem, Tettenértem az én szivemben. Jozsef attila szinhaz. 2 Hogyha golyóznak a gyerekek, Az Isten köztük ott ténfereg. S ha egy a szemét nagyra nyitja, Golyóját ő lyukba guritja. Ha hideg a föld leheverni, A Napot nagy felhőkbe rejti És meg-megráncigálja fürtünk, Úgy mondja meg, hogy le ne üljünk. Ő sohase gondol magára, De nagyon ügyel a világra. A lányokat ő csinosítja, Friss széllel arcuk pirosítja. Ő vigyáz a tiszta cipőre, Az uccán is kitér előre.
Hiszen az ember menekül a haragvó lényektől – állatoktól, démonoktól –, különösen mi, keresztények a haragvó Istentől. Ez az agyongyötört lélek azonban jól ismeri magát, és tudja tapasztalatból, hogy vele csak keményen lehet viselkedni! " Ordíts rám, hogy nem szabad! Csapj a kezemre mennyköveddel. " Igényli a katarzist, ezért fordul Istenhez: " Ijessz meg engem, istenem ". Közben tudja, hogy " nem ember szívébe való nagy kínok késeivel játszom ". Vajon mire való ez a kihívás? Mit akar ez " a porból éppen hogy kilátszó " emberke? Olyat, amit a legnagyobb isten-keresők, a hosszú utat megjáró tékozlók szoktak kérni: " Bukj föl az árból hirtelen, ne rántson el a semmi sodra ". József Attila és Isten, aki a háta mögött állt – Talita. Igen, erről van szó! Attól retteg, hogy ha most nem találkozik Istennel, akkor végképp elnyeli a nihil, – magával ragadja a " semmi sodra ". Ezért érzi magát olyan bátornak. A remény teszi kihívóvá: " Már mindent merek ". Lehetetlen nem észrevenni, hogy mindent egyre tesz fel, mert érzi, reméli, tudja, hogy úgyis Ő, a Nagy Úr, fog győzni.
Ezért a legszebben ilyen függőségben tudjuk érzékelni Őt, és nem a felnőtt-partnerségben. Fiatal éveiben sokszor és sokféle formában szólt Istenről, majd 1925 után teljesen megfeledkezett róla. 1935-ben talál rá újra: a nyugtalan, önvádaktól gyötört költő Istenhez fordul, hogy magára maradottságát segítsen feloldani. József attila istenem. Hangsúlyozottan "kitalált", irreálisan ábrázolt Isten-kép ez; a versek csak mint szubjektíven létező, átélhető jelenséggel számolnak vele. Nem emel föl (1937) A Nem emel föl mind az öt strófája közvetlenül Istent szólítja meg, hozzá fordul nagy szükségében. " Fogadj fiadnak, Istenem " – fohászkodik hozzá; a vers értelmezői nem alaptalanul látták ebben az apahiány kifejeződését. A szeretetvágy feltörése jelzi, mennyire szenved a magánytól: " Intsd meg mind, kiket szeretek, / hogy legyenek jobb szívvel hozzám. " Az utolsó sor pedig arra utal: önkéntes áldozatra készül, amit – talán – Isten igazságtevése még elháríthat: " Vizsgáld meg az én ügyemet, / mielőtt magam feláldoznám.
Tudjuk, hogy éveken keresztül sejtette, hogyan fogja "feláldozni" magát. A versnek legmeghatóbb sora jelzi, hogy Attila hazatalált: " most már te őrködj énfelettem ". Bukj föl az árból (1937) A mű 1937-ben keletkezett. A költő alávetette magát a gyakorlati lélekelemzésnek. Elméletben is a freudizmus hatása alatt áll. Jó ideje arra törekszik, hogy önismeretét kiterjessze a tudatalatti tartományra. Kedvenc népdalát, az Aki dudás akar lenni, / Pokolra kell annak menni kezdetűt nemcsak azért idézgeti előszeretettel, mert költőként osztályharcos, forradalmi eszméket vall, és vállalja az ezzel járó infernót, a nyomorúságot és a nemsokára valószínűsíthető üldöztetést. Kétségtelenül ezért is, de ugyanennyire azért, mert a pokol a lélek alvilágát, a mélylélektani értelemben vett mélységet is jelenti számára. Pokoljárása bűntudatosságához, súlyos önvádjaihoz is kapcsolódik. József Attila: Isten - Meglepetesvers.hu. Ilyen irányú megnyilatkozásai igen jellemzőek ebben a korszakában a Zord bűnös vagyok, azt hiszem től a Tudod, hogy nincs bocsánat ig.
Hogyha a jóság csak bút hozhat, Akkor megenged minden rosszat. S ha velünk mégis találkozik, Isten sohasem csodálkozik. Istenem, én nagyon szeretlek, Én szíve lennék a szivednek. Ha rikkancs volna mesterséged, Segítnék kiabálni néked. Hogyha meg szántóvető lennél, Segítnék akkor is mindennél. A lovaidat is szeretném, Szépen, okosan vezetném. Vagy inkább ekeszarvat fogva Szántanék én is a nyomodba. A szíkre figyelnék, hogy ottan A vasat még mélyebbre nyomjam. Ha tanár lennél, én ügyelnék, Hogy megtanulják jól a leckét. S odahaza a sok tanitvány Dolgozatát is kijavitnám. Nem zarvarnálak ennél, annál, Tudnám én jól, mire mit adnál. S bármi efféle volna munkád, Velem azt soha meg nem unnád. Ha nevetnél, én is örülnék, Vacsora után melléd ülnék. Te az én szivemet elkérnéd S én hosszan, sok szépet mesélnék. József attila istes.html. Én már fiatalember lettem, A boltba gyerek megy helyettem. De ha Néki valami kéne, A boltba én futnék el érte. Fütyörészve a szép időben, Esernyő nélkül az esőben, A kocsiúton lenn szaladnék, Magamra kabátot se kapnék.
A Frankel Leó régen Zsigmond utca 17-19. Emelet 36 30 010 8311. Index Belfold Erdoirtas Johet A Rozsadomb Labanal Vörösmarty utca Budapest VII. Frankel leó utca 78 épület. Az épület az utca vonalával párhuzamos tájolása nem a másik közép-kori házzal sokkal inkább a római kőfalakkal egye-. 190 000 HUFhó. Frankel Leó út 49. A Frankel Leó utcai Lottóház hetedikként épült meg a lottóházak sorában és az OTP húzta fel a korábbi földszintes épületek telkeinek helyén. OTP körzeti fiók Budapest Frankel Leó utca 1982-84 Totózó homlokzat Budapest Oktogon 1982-84 FÔTÁV üzemviteli épület Budapest Pozsonyi út beruházási programterv 1982. Az 1910es években feladott képeslapon büszkén reklámoznak egy új eljárással épült házat a Zsigmond utcában ma Frankel Leó. C épület I II. Frankel Leó út 17-19. Frankel Leó út 31. Zsidó Művészeti Napok | Frankel Leó utcai zsinagóga. 46 m 2 2 szoba. A Frankel Leó utca 49 alatt álló hatemeletes bérház nagyon különleges mert belül az udvarában egy zsinagóga található. Kerületében annak úgynevezett Felhévíz elnevezésű városrészében található a Frankel Leó út középső részén a Császár Komjádi Sportuszoda fölött a Kavics utca mellett.
A főhomlokzat középső részét jobbról és balról ál-támpillérek fogják közre. Fölötte lépcsõzetes oromzat magasodik. A két támpillér között a főpárkány csúcsíves ívmezőt alkot, csúcsán a mózesi kõtáblákkal. A párkány vonalát a két oldalbejárat fölött félköríves, romantikus mintázat emeli ki. Bent loggiás-jellegű, oszlopos függőfolyosók vannak. Az előcsarnokon keresztül az imaterembe lépve középen fából készült bima, két oldalán hétágú gyertyatartó található, szemben a frigyszekrény fülkéje, benne a gótizáló, csúcsíves keretezésû, lépcsőzetes oromzatú, Dávid-csillaggal és kőtáblákkal díszített frigyláda. Jobbra és balra, szintén gótikus jellegű, festett ablakok teszik teljessé a látványt. A hármas keresztboltozattal épült belső térbe mélyen benyúló három női karzatot csúcsíves ablakok világítják meg. A boltozat ívei díszes konzolokban végzõdnek. Az oldalfalakon márványtáblák idézik a holokauszt mártírjainak, illetve a hitközség nagy rabbijainak emlékét. A zsinagóga mellé épült lakóház Szerkesztés Az 1928. augusztus 1-jén átadott lakóházat – Beer Berthold egykori hitközségi elnök kezdeményezésére – a hitközség tagjai és intézményei számára építtették.