Az 1979 előtt született emberek már most védettek a majomhimlő ellen – ezt mondta Rusvai Miklós állatorvos, virológus az InfoRádiónak. Kifejtette, hogy a majomhimlő csak azt követően kezdte megfertőzni az embereket, hogy 1980-ra a vakcinázás által elpusztították a fekete himlőt. Most sem kell tartania annak a fertőzéstől, illetve a megbetegedéstől, aki megkapta a himlő elleni védőoltást. Tehát az 1979 előtt születettek biztonságban vannak – fogalmazott Rusvai Mikós. Hozzátette azt is: biztos abban, hogy a fertőzés Magyarországon is megjelenik, de pandémiára nem számít, szerinte csak szórványos esetek és "családi-közösségi halmozódások" lesznek. "Most, hogy a Covid által okozott korlátozásoknak vége, megindult a turizmus, ez alkalmat ad a majomhimlő vírusának arra, hogy Afrikán kívül is megjelenjen. Csak az alkalmat várta" – fejtette ki. A történelem legpusztítóbb betegségei: a fekete himlő. A vírus csak szoros érintkezés útján terjed Rusvai Miklós azt is hangsúlyozta, hogy a vírus csak szoros érintkezés útján terjed, vagyis azáltal nem, ha egy fertőzött eltüsszenti magát a villamoson.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült: FDA approves the first drug with an indication for treatment of smallpox SIGA Technologies – Our Lead Product Candidate, TPOXX ® Pivotal Trial Data for SIGA Technologies' Oral TPOXX® Published in the New England Journal of Medicine A védőoltások története 1. - Himlő (fekete himlő), a "foltos szörny", a "fekete halál"
Edward Jenner 1796-ban fedezte fel, hogy a tehénhimlő (hasonló, de emberben kevéssé patogén vírus) általi mesterséges fertőzés – a vakcinázás – olyan védettséget vált ki az emberből, amely hatékony az emberi himlővel szemben is. Globális eradikációja [ szerkesztés] A himlő egyike azon két fertőző betegségnek, amit az embernek sikerült világszerte felszámolni (a másik a keleti marhavész, 2011). Az erre irányuló vakcinázási akció előtti évben, 1967-ben, a járvány mintegy 10 millió embert fertőzött. Jenner, a himlő elleni oltóanyag felfedezője | National Geographic. A kampány lényegében Jenner módszerén alapult, és 1980-ban hivatalosan lezárult. A siker azon alapult, hogy ez egy igen konzervatív, nagyon kevéssé változékony vírus, amely csak emberben képes fertőzni és szaporodni, és nem okoz lappangó vagy perzisztens (tartósan fennálló) fertőzéseket. Jövőbeli kilátások [ szerkesztés] Mivel a mai emberi népességben már egyre fogy azoknak az aránya, akik (természetes vagy mesterséges úton) immunológiai védettséget szerezhettek a himlővel szemben, ezért egy újonnan kialakuló járvány rövid távon valószínűleg minden korábbinál gyorsabb és pusztítóbb lenne.
Ramon és Glenny a toxoid kidolgozásával léptek tovább. Harc a vírusok ellen A XX. században a vírusok megismerése és a vírusvakcinák előállítása további súlyos betegségek leküzdését tették lehetővé. A fejlett világban ma már a járványos betegségek a halálozási statisztikákban hátulra szorultak. A himlő elleni hatékony oltási stratégia eredményeként az emberiség megszabadult a himlő rémétől, s ennek eredményeként 1979 óta már nem is szükséges ellene oltani. Hasonlóan sikeres a gyermekbénulás elleni oltás. A gyermekbénulás elleni küzdelemben múlhatatlan érdemei vannak Salknak és Sabinnak. A korábban sok gyermek halálát vagy rokkantságát okozó betegség oly mértékben szorult vissza, hogy a WHO előjelzései szerint 2005-re az emberiség mentes lesz ettől a rettegett betegségtől is. Ezek a sikerek azonban csak az oltási fegyelem fenntartásával biztosíthatók. Új kórokozók jelentkezhetnek (AIDS), s az antibiotikumok sem hatásosak minden fertőzésre, sőt bizonyos baktériumok ellenállókká váltak egyes antibiotikumokkal szemben.
Szeged újjáépítéséhez elengedhetetlenek voltak a nagy árvíz után a térképészeti alappontok: tizenkettőt lelt föl belőlük Szalontai Csaba és Milos István Fura vasoszlop áll a Széchenyi, Rákóczi és Kálvária téren. Ezek a térképészeti alappontok elengedhetetlenek voltak az 1879-es nagy árvíz után Szeged újjáépítéséhez. Régen negyvenöt ilyen háromszögelési pont volt a városban. Mára tizenkettő maradt. Cikkünket a Szegedi Tükörből vettük át. Az 1879-es nagy árvíz elpusztította az archaikus Szegedet. Szegedi nagy árvíz new. A Tisza rombolása oly mértékű volt, hogy kétségessé vált: egyáltalán érdemes-e, lehet-e újjáépíteni az egykori várost, vagy más megoldáson kell gondolkodni. Gyorsan döntöttek a legfelsőbb szinteken: megszületett, megépült a második Szeged egy világos, a lehető legkorszerűbb városszerkezettel – írta tanulmányában Szalontai Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet régésze és Milos István geodéta. A két szegedi szakember olyan témát dolgozott fel, olyan dolog után kutatott, ami nélkül sem az újjáépítés tervezése, sem a város újjáépítése nem kezdődhetett volna el.
1879. március 12-én új időszámítás kezdődött Szegeden. A mondott nap hajnalán betört a víz, amely elpusztította Szegedet. A nagy árvíz után Szeged újjáépítéséhez új térképeket kellett készíteni, mert a régiek használhatatlanok voltak. június 21-én megbízták a város belterületének háromszögelésével Halácsy Sándor szegedi mérnököt. Ezek a háromszögelési pontok elengedhetetlenek voltak Szeged újjáépítésében. Ezer ponton állapították meg a magassági különbségeket – hatvan nap alatt elvégezték a méréseket, sokszor vízben, sárban, embertelen körülmények között. Szegedi nagy árvíz virginia. Halácsy Sándor a következőket írta 1879 szeptemberében az elvégzett munkáról: "Ezen háromszögelési mű a romba dőlt szülővárosom újjáalkotásának és jövő rendszeres fejlődésének egyik alapját képezvén, legbensőbb óhajtásom, hogy azt a város életrevaló, erőteljes lakossága a t. hatóság bölcs vezetése alatt olyanná alkossa, hogy az idővel az európai modern városok sorában méltó helyet foglalhasson el. " E térképészeti alappontok alapján készítette el Lechner Lajos Szeged újjáépítési tervét.
1879-ben felállított vasoszlop (térképészeti alappont) a Széchenyi téren (fotók: Szabó Luca) Egykoron negyvenöt – vízszintes és függőleges méréshez egyaránt alkalmas – térképészeti alappont, a szegedi népnyelvben: vastányér volt a városban. Annak idején szegedi kovácsok öntötték ezeket a 2 méter hosszú, 7 mázsa súlyú vasoszlopokat. Ezekhez a fix pontokhoz mérték az új város szerkezetét. A két szegedi szakember tizenkét vasoszlopot lelt föl a negyvenötből. Itt: A Széchenyi tér déli bejárata, a Kárász utcától átvezető gyalogos-átkelőhely jobb oldalán, a járda sarkán. Magassága: 74 centiméter. A Kossuth Lajos sugárút és a Török utca kereszteződésében, a járda sarkán. Magassága: 85, 5 centiméter. A József Attila sugárút 58. 1879. március 12-e a szegedi nagy árvíz napja | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros. előkertjében. Mivel a vasoszlop telepítése a város belterületének 1879. évi feltöltése előtt megtörtént, ezért a feltöltés következtében csaknem teljesen eltűnt, éppen csak, hogy kilátszik a kert földjéből, de az udvar járószintje alatt van mintegy 10 centiméterrel. Hattyú utca 58.
A védművek nem bírták a nyomást és a Tisza végül teljesen körülvette Szegedet. Március 12-én hajnalban a város nyugati oldalán 25 öl széles résen özönlött be a víz, ami a régi Szeged teljes pusztulásához vezetett – mutatta a térképen is a kék színű növekvő területet a kutató. A 70 ezer lakosú Szeged 1879. március 12-én reggelre víz alá került: például a Szentháromság utca körül 50 centis, de a város mélyebb területein 5 méter mély volt a víz. A pusztító áradásban 151 ember lelte halálát, több mint 5 ezer ház dőlt romba. Nagy Szegedi Árvíz – Szegedi hírek | Szeged365. Az épen maradt 270 épület között volt a ma a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának is otthont adó Dugonics tér 13. szám alatt akkoriban Főreáltanodaként funkcionáló épület. – Az 1879 őszén induló újjáépítés kezdetén 1, 5 millió köbméter földdel töltötték föl Szeged mélyebb részeit… – sorolta a számokat a geográfus. A Kiss Tímea, Ágoston János és Priskin Zsolt által készített interaktív táblát és annak segítségével az pusztító tiszai árvíz történetét az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén munkatársai a +36 62 343365 telefonszámra érkező és előzetes egyeztetés után szívesen bemutatják az érdeklődőknek.
Szeged város ezen elnevezés mellett - minden bizonnyal jogosan pályázhatna- a Tisza folyó árvizei által legtöbbször elöntött város szomorú címére is. A városlakók több alkalommal vészeltek át árvizek okozta nehéz napokat, heteket, sokszor hónapokat, de nem sejtették, hogy 1879 márciusa során mennyi emberi élet szakad ketté, hogyan tűnnek el a tajtékos vízben, hányan válnak hajléktalanná és hogyan válik romhalmazzá, tűnik el néhány óra alatt szeretett városuk. Pedig az előjelek nem voltak biztatóak. Szegedi nagy árvíz wife. 1878. karácsonyakor jégzajlás miatt a vasúti híd lábánál feltorlódott a jég, amit a Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal ladikos legényei "luláztak" azaz zúzták a jeget és engedték tovább a levált jégtáblákat. A megelőző hónapok csapadékos időjárásának hatására 1879 februárjára sem apadt jelentősen a vízszint, és a Tisza felső szakaszáról is újabb árhullámokról érkeztek hírek, a városban pedig folyt a védekezési munka. Március első napjaiban már magas vízállásokat mértek március 5-i 806 cm-es tetőzéssel.
Fogódzkodtunk, mi menteni jöttünk, nem meghalni. Egy iparos ember úszott az utca közepén hömpölygő zavaros áradatban, segítségért kiáltozott. Amennyire tudtuk, értésére adtuk, hogy kapaszkodjon valamelyik házba, de ő éppen attól menekült. Később láttuk, mennyire igaza van. Árvízben házra támaszkodni kész halál. Az 1879. évi nagy szegedi tiszai árvíz - A Turulmadár nyomán. Azt tapasztaltam, hogy az ár első rohamaiban, az első órákban dőlt össze Szegeden a legtöbb ház, amikor a víz nemcsak áztatta, de nyomta, húzta lefelé az épületeket. Amelyik ház ezt a rohamot kiállta, még estig megmaradhatott. A jobbak kitartottak másnapig. " Zubovicsék és még nagyon sokan mentették az embereket, segítettek a makóiak, a hódmezővásárhelyiek, maga Csontváry Kosztka Tivadar festő is részt vett a mentési munkálatokban. A temesvári utászkatonák is kitettek magukért. Erejük, csónakjuk, pontonjuk, szakértelmük, ambíciójuk volt az életek megmentéséhez. Szeged katasztrófája leírhatatlan volt: az igazi tényt talán csak a 12-én hajnalban Tisza Kálmán miniszterelnöknek Pestre eresztett távirat tudta földadogni, sajátságosan ziháló, siető stílusával: "A katasztrófa megtörtént.