A behajtási költségátalány elszámolása A NAV legutóbbi tájékoztatása – 2014/76.
Végre megoldás született egy 2014. március 15. óta húzódó, nehezen kezelhető és értelmetlen előírásra! Az új Ptk. hatálybalépése óta nyűglődik a vállalkozási szakma ezzel a fogalommal és a tartalmával is. Most végre elfogadásra került egy törvény, amely kiveszi ezt az ügyet a Ptk. rendelkezéseiből és külön jogszabályként módosít a korábbi rendelkezéseken. Nézzük a múltat! Mit is írtak elő a jogszabályalkotók? Társaságok egymás közötti viszonyára vonatkozóan azt, hogy késedelmes fizetés esetén a vevő köteles a szállítónak 40 euro behajtási költségátalányt fizetni a 2013. július 1. után megkötött szerződések esetében. Semmis az a szerződés, amely ennél kisebb összeget határoz meg, és az is, amely szerződésben lemond a behajtási költségátalány követelésétől. A megfizetett költségátalány a felszámított késedelmi kamatba és a kötbérbe nem, kizárólag a kártérítés összegébe számítható bele Vagyis, amennyiben egy vállalkozó késve fizette meg a tartozását a beszállítójának vagy a szolgáltatást nyújtójának, köteles minimum 40 euro behajtási költségátalányt felszámítani saját magának és megfizetni a partnerének.
77. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően – az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv. ) szerinti adóalapot pedig csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán. A fentiekben ismertetett számviteli elszámolásra tekintettel az érvényesíthető, ám nem érvényesített, pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalány összege a jogosult (hitelező) társasági adóalapját nem befolyásolja. c) lemondás a behajtási költségátalány összegéről A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése alapján a felek közti megállapodásban a behajtási költségátalány kizárása, vagy negyven eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása semmis, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosult a költségátalány iránti igényéről a későbbiekben nem mondhat le, azt nem engedheti el, illetve a Ptk.
Emellett eredménymódosító tétel is, ami jelentősen mértékű is lehet. Ennek a következményei nemcsak kevesebb fizetendő társasági adóban, de kivehető kevesebb osztalékban is jelentkeznek. Mértékétől függően pedig sajáttőke-hiányt is eredményezhet, amely ügyvezetői és tulajdonosi intézkedéseket igényel. Mivel a vállalkozások az egymás közötti gazdasági kapcsolatokban sok esetben nem kívánnak élni a behajtásiköltség-átalány átterhelésével a NAV álláspontját követve nem valós kötelezettséget mutatnak ki a könyvekben, ami sérti a megbízható és valós kép kialakításának alapelvét. A Ptk. szerint a felek közötti megállapodásban a behajtási költségátalány kizárása, vagy 40 eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása nem alkalmazható, ezért az egyetlen megoldás az, ha a jogosult nyilatkozatban mond le róla. Ehhez jelenleg az tűnik a legcélravezetőbbnek, ha az érintett cégek - adott fordulónapra - teljes körű egyenlegegyeztetést végeznek, melynek során formalevélben nyilatkoztatják a partnerüket, hogy a meg nem fizetett költségátalány iránti igényükről, illetve annak összegéről kifejezetten és visszavonhatatlanul, ellenérték nélkül lemondanak.
2015. 03. 17. 2013 óta teher a vállalkozások nyakán. Sokan kérdezik, mivel a a NAv újabban újra elővette, vizsgálja, büntethet érte A behajtási költségátalány és keletkezése Behajtási költségátalány akkor keletkezik, ha vállalkozások közötti szerződés alapján a kötelezett fizetési késedelembe esik. A költségátalány mértéke fizetési késedelembe került szerződésenként 40 eurónak megfelelő forint. Vállalkozásnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy (például gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó) minősül Magánszemély kötelezett késedelembe esésekor behajtási költségátalány nem merül fel, mivel a magánszemély (kivéve, ha egyéni vállalkozóként lép fel) nem vállalkozás. A kötelezettség összegét az MNB-nek a késedelemi kamatfizetés kezdő napjára (a késedelembe esés napjára) kiadott árfolyamon kell kiszámítani.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen le lehet nullázni a bevitt mennyiséget! Miben van szénhidrát? Szénhidrát nagyon sok mindenben, és elég változatos állapotban van. A legegyszerűbb formáját a cukrok között kell keresnünk. Ez gyorsan lebomló szénhidrátforrás, nagyon hamar megemeli a vércukorszintet, hiszen nem kell azzal foglalatoskodnia a szervezetnek, hogy lebontsa és átalakítsa. Az egyetlen, amivel foglalkozik a test, hogy akkor, abban a pillanatban szüksége van-e a plusz energiára, vagy elraktározhatja azt. A keményítő nehezebben lebomló szénhidrát, így ez lassabban emeli meg a vércukorszintünket. Szénhidrát mibe van szénhidrát? (2362856. kérdés). Ezt a szervezet az emésztő enzimek segítségével szőlőcukorrá alakítja, és csak úgy lesz használható számára. Keményítőt találunk például a krumpliban. A harmadik előfordulási mód a rost. Ez a barátunk, ugyanis a korábban említett emésztő enzimünk nem bír el vele, sőt, még más szénhidrátok felszívódását is lassítja, és az emésztőrendszerünk szempontjából is fontos. A jolly joker tulajdonsága pedig a jótékony telítettség érzet, vagyis megszünteti az éhséget, és megakadályozza, hogy további szénhidrátokat tömjünk magunkba.
Egyszerűen csak figyelj oda a mennyiségekre, arra, hogy mit mivel kombinálsz, és máris jobban fogod érezni magad a bőrödben!
Jó étvágyat! Gl, azaz a glikémiás index Már korábban is írtunk a glikémiás indexről, ami azt mutatja, hogy az adott étel elfogyasztásakor az mennyire, és milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintedet egy 0-100-ig terjedő skálán. Mi a szénhidrát, milyen fajtái vannak és mi a szerepe?. Ez azért fontos információ, mert az erősen ingadozó vércukorszint eredményezi a hirtelen leküzdhetetlen farkaséhséget, majd az ezt követő zabálást. Nullás értéket általában azok az ételek kapnak, amikben nagyon kevés szénhidrát van, a százast pedig értelemszerűen azok érdemlik, amelyeknél rögtön a sztratoszféráig emelkedik a vércukorszint. Ha szénhidrátkövető diétába kezdesz, akkor ezt is tartsd szem előtt, mert nem mindegy, hogy szervezetednek milyen ingadozást kell feldolgoznia, mennyi inzulint kell termelnie a hirtelen megnövekedett szőlőcukorszint hasznosításához. A szénhidrát tartalmat és a Gl indexet egyaránt figyelembe kell venned ahhoz, hogy hogy valós kép álljon össze az adott élelmiszer szervezetedre gyakorolt hatásáról. Nagyon fontos tehát, hogy a szénhidrát nem az ellenséged, és egyáltalán nem szükséges nullára redukálnod a bevitt szénhidrátmennyiséget, ha egészséges, fitt testre vágysz.
A tudósok ellenben semmiféle konkrét bizonyítékot nem találtak rá, hogy ezek jobban hizlalnának, mint bármilyen egyéb étel. Sőt, a teljes kiőrlésű gabonák és a belőlük gyártott ételek rengeteg energiát adnak, illetve csordultig vannak vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Hacsak nem vagyunk lisztérzékenyek vagy búzaallergiásak, semmi okunk nincs rá, hogy egyáltalán ne együnk ezekből. Fontos a változatos és tápanyagban gazdag étrend A szénhidrátcsökkentett diéta rövid távon hasznosan csökkentheti a 2-es típusú diabétesszel küzdők vércukorszintjét, segítségével pár fölös kilótól is megszabadulhatnak, de nincs bizonyíték arra, hogy hosszú távon is eredményes stratégia lenne egy effajta étrend a betegséggel szemben. Miben Van Szénhidrát – Szénhidrát Mibe Van Szénhidrát? (2362856. Kérdés). A cukorbetegek számára éppúgy, mint bárki másnak, fontos a változatos, egészségesen gazdag étrend, melynek fontos részei a fentebb vázolt növényi rostok és keményítők. Az 1-es vagy 2-es típusú diabétesszel küzdő páciensek számára a legmegfelelőbb, ha orvosukkal vagy táplálkozási szakértőjükkel történő konzultáció során alakítják ki a számukra legmegfelelőbb étrendet.
Ezek a cukrok találhatók a különféle édességekben, üdítőitalokban, joghurtokban, csokoládékban, akár gyárilag hozzáadva, akár otthon meghintve velük az adott desszertet. De léteznek különböző egyéb, természetes cukorfajták is, melyek például a tejben, a gyümölcsökben és a zöldségekben vannak jelen – a feldolgozott cukorral szemben ezek egészségesek és nem hizlalnak. A keményítő a növények raktározott tápanyaga, mely a különféle növényalapú ételekben – a kenyérben, tésztában, gabonapelyhekben stb. – található meg. Segít szervezetünknek az energia lassú és egyenletes leadásában. A rostok a növényi sejtfalakat alkotó oldhatatlan vagy vízben oldódó összetett szénhidrátok, melyek például a különböző héjas növényekben, a teljes kiőrlésű tésztafélékben, a babfélékben lelhetőek fel. A szénhidrátok jelentik szervezetünk legfőbb energiaforrását – a táplálkozással bevitt energia mintegy 50-70 százalékát belőlük nyerjük. Miben van szenhidrat. Az emésztéskor a szénhidrátokat glükózzá, vagyis vércukorrá bontja le szervezetünk, mielőtt a bélfalon keresztül a véráramba kerülnének, majd innen a glükóz inzulin segítségével jut el a sejtjeinkbe.
Gyors felszívódású szénhidrátforrások például a finomlisztből készült bármik. Ha ez agyoncukrozott lekvárral van megtöltve, az a legrosszabb variáció, mert a cukor is a gyors felszívódású szénhidrátok közé tartozik. Ezért nem jó ötlet munkába menet bekapni egy lekváros táskát, amit a sarki pékségben sietve megvettél. Ugyanebbe a csoportba tartozik a fehér rizs, a kukoricaliszt is és minden étel, amihez ezeknek köze van. Lassú felszívódásúak a zöldségek, teljes kiőrlésű kenyér, zabpehely - természetesen nem a cukrozott fajta! - barna rizs, hüvelyesek és az olajos magvak. Ezt olvasva jogosan merülhet fel a kérdés: "mostantól madárkaján kellene élnem? " Nem! Csak arra figyelj, (ha nem vagy cukorbeteg, és más, speciális diétát sem kell tartanod), hogy kerüld a gyors felszívódású szénhidrátokat, és ha mégis ilyet fogyasztasz, akkor egyél mellé rostot és egyéb lassú felszívódásút is, például nyers ropogós zöldséget. A szervezeted jobb formában lesz, és még te is energikusabbá fogsz válni, ha ezt betartod.
Az elmúlt évek során divatba jött fogyókúrák - sok fehérje, kevés szénhidrát - nagy vihart kavartak szakmai körökben. Sokan az elhízás legfőbb okának a szénhidrátokat tartják, míg a dietetikusok szerint ez nem felétlenül van így. Sok múlik ugyanis azon, hogy milyen szénhidrátot fogyasztunk. A szénhidrátok között megkülönböztetjük az egyszerű és az összetett szénhidrátokat. Az előbbiek közé tartozik a szervezet számára alapvető fontosságú szőlőcukor, a glükóz, a gyümölcscukor, a fruktóz, de ide tartozik még a tejcukor, a szacharóz. Az összetett szénhidrátok családjában foglal helyet a keményítő, legfontosabb forrásai a gabonafélék, a hüvelyesek, a magvak, zöldségfélék. Ha helyesen étkezik valaki, akkor a napi táplálék 55-60 százalékát teszik ki a szénhidrátok, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyen formában visszük be ezeket a szénhidrátokat. Akkor járunk jó úton, ha a mérleg az összetett szénhidrátok javára tér ki. Forrás: Thinkstock Miért jobbak az összetett szénhidrátok? Az egyszerű szénhidrátok a szervezetbe kerülve gyorsan megemelik a vércukorszintet, míg az összetettek lassabban szívódnak fel és így kiegyensúlyozottabb vércukorszintet biztosítanak.