A vállalatok kétharmada (65%) 6 és 10% közötti emelést tervezett. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy a dolgozók 62 százaléka már az év elején is 10 százaléknál nagyobb emelésre számított, sőt minden ötödik húsz százalékos emelésnél is többre tartott igényt. Az elvárás alapja a reálbér emelkedésének megszokásán túl természetesen az infláció érzete volt, hiszen néhány rögzített terméken kívül a dolgozók látták a vágtázó árakat. A fizetés emelésének elvárását alátámasztja a dolgozókban az erősödő, saját pótolhatatlanságukba vetett hitük is. És valóban: az év elején a Randstad felmérése szerint a vállalatok 89 százaléka (azaz kvázi mindenki) szeretett volna létszámot emelni, holott tavaly is 46 ezer emberrel többen mentek nyugdíjba, mint ahány magyar gyerek felnőtt lett. Német minimálbér 2015 2015. (Akikből sokan, de nem elegen még egyetemre mentek, és nem kezdték meg a dolgozói életüket). Nem jut mindenkinek munkaerő. Érdekes téma az is, hogy a mesterséges intelligencia, a robotizáció, automatizáció miért nem segít a munkaerőhiány leküzdésében, legalábbis egyelőre nem jelentős a hatása nemzetgazdasági szinten.
Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ
A szamárrá változott barát Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, aki egy napon a két szamarával szántogatott az erdő szélén. Ebédidőben, pihenésképpen gallyakért bement az erdőbe, addig a két szamár meg ott maradt az ekébe fogva. Arra ment két barátpap, akiknek a szekerét csak egy szamár húzta. Vagy mit mondok! Csak húzta volna, de már az éhségtől alig bírta. Meglátják az erdő szélén a két szamarat. Összebeszéltek, hogy az egyik jó lesz nekik. Azzal odamentek az ekéhez. Az egyik barát a bal oldali szamarat kifogta és elvezette. A másik barát magára vette annak a szamárnak a szerszámját, amelyet társa elvezetett. Úgy állt ott az eke előtt, míg a gazda meg nem jött. Az csak nagyot nézett. – Hát maga mit keres itt? Aztán hová tette a másik szamarat? – kérdi a baráttól. Az meg azt mondja: – Gazduram, én eddig el voltam átkozva. Most az időm lejárt, emberré váltam. A szántóvető ember csodálkozva nézett rá, azt mondta: – Ejnye, de sokat is megvertem én magát, de hát úgy látom, nem ártott meg.
A szamárrá változott barát - Varga Szilvia - Petőfi Színház, Veszprém - YouTube
Mikor a szamarat eladták, hazamentek. A vásárra a gazda is elment, hogy párját keressen az elveszett szamárnak. Ahogy ott bolyong, a sok eladó szamár közt meglátja a magáét. Nem tudta elgondolni, hogy a barátból hogyan lehetett ismét szamár. Odament hozzá, és a fülébe súgta: - Tisztelendő úr, hiába áll itt, én már úgyse veszem meg magát még egyszer! Azzal elfordult, és egy másik szamarat vett. Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese - Móra Ferenc könyvkiadó Budapest - 1974 Értékelés 5 4 13 13 szavazat 225 50 r17 nyári gumi t Eszperantó nyelvvizsga feladatok megoldással
A másik barát az erdő szélén várta. Még egy-két napig vándoroltak, aztán az egyik faluban a lopott szamárral kiálltak a vásárba. Mikor a szamarat eladták, hazamentek. A vásárra a gazda is elment, hogy párját keressen az elveszett szamárnak. Ahogy ott bolyong, a sok eladó szamár közt meglátja a magáét. Nem tudta elgondolni, hogy a barátból hogyan lehetett ismét szamár. Odament hozzá, és a fülébe súgta: - Tisztelendő úr, hiába áll itt, én már úgyse veszem meg magát még egyszer! Azzal elfordult, és egy másik szamarat vett.
Vagy mit mondok! Csak húzta volna, de már az éhségtől alig bírta. Meglátják az erdő szélén a két szamarat. Összebeszéltek, hogy az egyik jó lesz nekik. Azzal odamentek az ekéhez. Az egyik barát a bal oldali szamarat kifogta és elvezette. A másik barát magára vette annak a szamárnak a szerszámját amelyet társa elvezetett. Úgy állt ott az eke előtt, míg a gazda meg nem jött. Az csak nagyot nézett. - Hát maga mit keres itt? Aztán hová tette a másik szamarat? - kérdi a baráttól. Az meg azt mondja: - Gazduram, én eddig el voltam átkozva. Most az időm lejárt, emberré váltam. A szántóvető ember csodálkozva nézett rá, azt mondta: - Ejnye, de sokat is megvertem én magát, de hát úgy látom, nem ártott meg. Hanem, ha már így van, menjen el, amerre lát! Leszedte róla a szerszámot, és elengedte. A másik barát az erdő szélén várta. || Kilenc|| így jár, aki irigy|| Vitéz János és a Hollófernyiges|| A két lány meg a vasorrú banya|| Bíró János|| A rátóti csikótojás|| Gyöngyhamar János|| Nap, Hold, Szél|| Három aranyszőrű bakkecske|| A két holló|| A szélkötő Kalamona|| A háromágú tölgyfa tündére||||||||||||Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és - gyakran csak e tájakon értett - szavait.