Alkotók Díszlet Khell Zsolt Látvány Vízvárdi András Koreográfus Tihanyi Ákos A rendező munkatársa Kutschera Éva Rendező Bencze Ilona Az előadás helyszíne a MADÁCH SZÍNHÁZ TETŐTERASZA, amely a Színház épületének III. emeletén található. Kérjük, hogy a Művészbejárón (VII., Hársfa utca 36. ) keresztül lépjenek a színházba. Az előadás kezdete 20. 30 óra. A kapunyitás 20. 00 órakor történik. A tetőterasz lépcsőkön keresztül közelíthető meg, az útvonal nem akadálymentesített. A jegyek nem helyre szólóak, kérjük, a helyeket érkezési sorrendben foglalják el. A nézőtérre való érkezés és távozás irányítottan zajlik. 6 6 éven aluliak számára nem ajánlott Az előadás hossza: 1 óra Műfaj: koncert Premier: Színházunknak lételeme a zene. Ezeken a szabadtéri estéken legsikeresebb produkcióink közül Az Operaház Fantomja jól ismert dallamai csendülnek majd fel, művészeink személyes zenei kedvenceivel együtt. A duett koncertek különleges zenei és személyes élményt nyújtanak, a hangulatot pedig látványos videók teszik teljessé.
Az Operaház fantomja Bővebben Nov. 11. P, 19:00 Jegyvásárlás Nov. 12. Sz, 15:00 Sz, 19:00 Nov. 13. V, 15:00 V, 19:00 Nov. 14. H, 19:00 Nov. 15. K, 19:00 Nov. 16. Nov. 17. Cs, 19:00 Nov. 18. Nov. 19. Nov. 20. Nov. 21. Nov. 22. Jegyvásárlás
Június 18-tól Az Operaház Fantomja újra a Madách Színházban jár. 19 évvel ezelőtt mutatták be Szirtes Tamás rendezésében a mára legendássá vált előadást. Ebben a hónapban új szereplőket is köszönthetnek a nézők. A titokzatos Fantom, és a fiatal szerelmesek, Raoul és Christine története több százezer nézőt ejtett már rabul. Ősszel a 900. előadás következik, jövőre pedig a bemutató 20. évfordulóját ünnepelik majd a Madách Színházban. A rendkívüli siker egyik zálogának tekintik a produkció folyamatos megújulását, a színház minden előadás bemutató. Júniusban új szereplőket is köszönthetnek a nézők: Umberto Piangiként debütál majd Derzsi György színművész, aki a legutóbbi fantasztikus siker, A tizenötödik zeneszerzője is, és nem mellesleg Szirtes Tamás tanítványaként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Meg Giryt alakítja mostantól Pacskó Dóra, aki nemrég egy másik legendás Webber-musical, a Macskák szereplője is lett. Monsieur Lefevre szerepében Sövegjártó Áron t, Bouquet-ként pedig Mező Zoltánt üdvözölhetik a Fantom-közösségben.
inter ticket Összes esemény Dátum szerint Rendezvényhelyszínek Városok Színészek Külföldieknek nincs találat... 17 esemény Váltás a programokra Aug. 26. P, 20:30 Színház szerelem és… Fonyó Barbara és Csengeri Attila, az Operaház Fantomja sztárjai Budapest, Madách Színház Koncert, zene Egyéb zene Jegyvásárlás Nov. 11. P, 19:00 Az Operaház Fantomja Színház Musical Nov. 12. Sz, 15:00 Sz, 19:00 Nov. 13. V, 15:00 V, 19:00 Nov. 14. H, 19:00 Nov. 15. K, 19:00 Nov. 16. Nov. 17. Cs, 19:00 Nov. 18. Nov. 19. Nov. 20. Nov. 21. Nov. 22. Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár! becsült lejárati idő: 00:00 tétel a kosárban összesen: Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Pusztaszeri Kornél ( Esztergom, 1960. április 20. –) magyar színész. Pusztaszeri Kornél A Körúti Színház oldalán Született 1960. április 20. (62 éves) Esztergom Állampolgársága magyar Foglalkozása színész Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1985) Színészi pályafutása Aktív évek 1983 – IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszeri Kornél témájú médiaállományokat. Élete Szerkesztés 1985-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Előtte a Pinceszínházban játszott, majd a főiskola elvégzése után a Madách Színházhoz szerződött. Szinkronszínészként ő Pumukli, Martin Lawrence és időnként Jackie Chan magyar hangja.
PETŐFI SÁNDOR Szerelem gyöngyei KARINTHY FRIGYES Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE Szeretném, ha szeretnének MÓRICZ ZSIGMOND Úri muri BABITS MIHÁLY Timár Virgil fia A sorozatban eddig megjelent: PETŐFI SÁNDOR: SZERELEM GYÖNGYEI KARINTHY FRIGYES: ÍGY ÍRTOK TI (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE: SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI Vélemények
Egy versciklusát mégis neki ajánlja, az örök nőnek: "Léda asszonynak, akit hiába hagynék el már s aki hiába hagyna el már engem, mert ma és mindörökké ő lesz: az asszony. " Az Athenaeum Kiadó Ady halálát követően, az 1920-as években sorban jelentette meg Ady korábbi köteteit, 1929-ben pedig elsőként adta ki a költő összes verseit. A Szeretném, ha szeretnének címűt (5. kiadásként) 1923-ban jelentette meg, kétszáz oldalon, félbőr díszkötésben, Kozma Lajos borítékrajzával, száz számozott példányban, Földessy Gyula szakértői keze alatt. Ady Endre (1877-1919) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a politikai újságírás egyik legmeghatározóbb alakja. Ady endre szeretném ha szeretnének verselemzés. A Nyugat vezéregyénisége, a magyar irodalom "Muszáj-Herkules"-e, mégis mágusa, a Léda-versek, az istenes versek, a háborúellenes és a politikai versek, a magyar ugar-versek sajátos szimbolizmusú művelője. Érettségi, illetve irodalmi szigorlati tétel. Kortalan, maradandó, örök. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta.
A Sem utódja, sem boldog őse… kezdetű vers (amelyet Szeretném, ha szeretnének címen is szoktak emlegetni, pl. Király István Ady-monográfiájában is így szerepel) 1909-ben íródott, s a Nyugat 1909. júliusi számában (a 14. számban) jelent meg először, majd a Szeretném, ha szeretnének című verseskötet címadó, programadó és bevezető költeménye lett. A versnek eredetileg nem volt címe (Adynál a vezérverseknek nincs címük), első sorukkal szokás őket jelölni. Ám magának a költeménynek a funkciója címszerű a kötettel kapcsolatban, talán ezért is ragadt rajta a kötetcím ( Szeretném, ha szeretnének). Megfigyelhetjük, hogy Ady vezérverseinek érvénye eddig a kötetig folyamatosan tágul. A Góg és Magóg fia vagyok én… még szigorúan az ő saját költői hitvallása, de a Szeretném, ha szeretnének már egy olyan ars poetica, ami nemcsak Ady önértelmezése, hanem mindenkié. Ady énkultusza ebben a versben "demokratikussá" válik. Ady endre szeretném ha szeretnének. Igaz ugyan, hogy saját magát nietzschei pózban láttatja, de ezt a rangot egyetemes emberi adottságnak tekinti.
Ebben meghaladja szimbolista elődeit, akiknél a szélsőséges én-tudat még a költő kiváltsága volt (pl. Baudelaire és Rimbaud világában), Adynál már "minden ember: fenség". A Sem utódja, sem boldog őse… valójában alkalmi versként született. 1909. június 20-án, vasárnap délelőtt Nagyváradon hangzott el először. Egy kiállítást tartottak a kor új magyar festői (köztük olyanok, mint Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Kernstok Károly, Tihanyi Lajos és Márffy Ödön), ahová azért hívták meg Adyt, mert a kiállítást részvétlenség és érdektelenség övezte. Ady Endre Szeretném Ha Szeretnének. Ady népszerűsége, hírneve azonban segített ráirányítani a figyelmet az eseményre. Ady csak egy hete érkezett vissza Párizsból, betegen, összetörten, rossz idegekkel, és azt tervezte, hogy bevonul egy gyógyító kúrára a kolozsvári idegklinikára, de előbb lement Váradra, hogy baráti kérésre az új festőket népszerűsítse. Erre az alkalomra írta a Sem utódja, sem boldog őse… kezdetű verset, állítólag út közben, mialatt Pestről Váradra utazott, és megérkezése után, éjjel a váradi szállóban tisztázta le.