12. Egyszerre valamennyi nyuszinak csudajó kedve kerekedett. Cigánykereket hánytak, ugráltak, kergetőztek. 13. – Száz szónak is egy a vége. – kiáltotta a bátor nyuszi -, ha a farkas ide merészkedik, én bizony agyoncsapom. 14. A farkas éppen a közelben kószált, három napja nem evett, és szörnyen megéhezett egy kis nyuszipecsenyére. 15. Egyszercsak meghallotta a nyuszik lármáját. – Farkas helyett nyuszi legyek, ha öt nyuszit meg nem eszek – kuncogott magában. 16. Óvatosan odalopódzott a bátor nyuszi mögé, olyan óvatosan, hogy senki se vette észre. – Megállj öcsém, várjál csak, egy-kettőre bekaplak! - gondolta a farkas. 17. A nyulacskák mit sem sejtve vidám körtáncba fogtak. 18. A bátor nyuszi felugrott egy tuskóra. A bátor nyulacska - (1. részlet a Fabula Bábszínház előadásából) - YouTube. – Ide figyeljetek, ti gyáva nyulak, mutatok nektek valamit! - kiáltotta. 19. Abban a pillanatban észrevette a farkast. Még a szava is elakadt ijedtében. Egyet nyögött csak, hogy uff. 20. …felugrott a levegőbe, mint egy labda, aztán puff. 21. Fentről a farkasra pottyant, éppen a fejére puffant, 22.
"Csókolom… Tessék / mondani, kérem, / van-e tortája, olyan, / mint régen? " // Azzal lehuppan / az egyik székre, / asztalon dobol, / nem mintha félne. // "Répatortám most, / sajnálom, nincsen. / Elfogyott régen, / megették frissen…" // Másnap a nyuszi / betoppan újra, / s megint a régi / nótáját fújja: // "Csókolom, néni, / van-e tortája? / Sárgarépából. / Nincs annak párja! " // Aztán a nyuszi / lehuppan gyorsan / egy asztalhoz, és / a mancsa nyomban // dobolni kezd, bumm, / annak a lapján / csépeli, veri, / akár egy talján. " Ezután persze a nyuszit megkérik, hogy ne kopogjon, mert leragasztják mindkét mancsát. "Nyuszika elmegy, / s harmadnap újra / beállít, s régi / nótáját fújja: // Csókolom! Mese a bátor nyusziról 13. Tessék / mondani, kérem, / van-e ragasztó / a nagy szekrényben? " Ezek után nem meglepő, hogy az Űrhajóban, Az ellopott szamár, A vadon ura is egy-egy közszájon forgó vicc átirata. A tizenhat tételből csupán négy az (Az okos lovacska és a buta farkas, A macska és a hetvenkedő róka és A furfangos nyuszi), amely egy-egy ismert népmese illetve műmese átirata, verses feldolgozása.
Jobban tudom, mint te magad, mi volna más: folyó, patak! Most a kis nyúl került sorra. – Erre felelj, ha tudsz, róka: ha megfelelsz, most az egyszer te leszel a polgármester! Nincsen szárnya, mégis repül, fákon, bokrokon hegedül, ha nem repül, nincsen sehol, de mégiscsak van valahol, nincsen szárnya, nincsen lába, mégis a világot járja… Töri is fejét a róka, ennek a fele se móka, hiába, no, nincs felelet, mondd meg, nyuszi, hogy mi lehet! Szól a nyuszi: – Figyelj, róka! Hogy mi lehet? Mese a bátor nyusziról 2020. Mi más volna? Ismeri a nyár s a tél, mi lehetne más: a szél! Kis nyúl főzte le a rókát, ő állotta ki a próbát, az erdőben akkor egyszer nyuszi lett a polgármester. Egyszer volt, hol nem volt, egyszerű kis nyuszi volt, hosszú füle, kurta farka, semmi furcsa nem volt rajta.
1986. április 26-án hajnali 1 óra 24 perckor robbanás történt a Kijevtől 120 km-re lévő csernobili atomerőműben. A katasztrófa áldozatainak számát még ma sem tudjuk pontosan. Csernobil az emberi felelőtlenség örök szimbóluma. A baleset következtében független szakértők tanulmányai szerint mintegy százezren haltak meg, és máig több százezer ember szenved krónikus betegségekben. A kiszabaduló radioaktív szennyezés egész Európát sújtotta, és vannak területek, ahol még most is érezteti hatását. A Csernobilban használt reaktor RBMK típusú, ezt a típust a Szovjetunió a katonai célú, plutóniumtermelő reaktorokkal szerzett tapasztalatai alapján fejlesztette ki. A konstrukciónak számos előnye van: elvileg bármekkora RBMK blokkot lehet építeni, és a csöves szerkezet miatt az üzemanyagcsere a reaktor leállítása nélkül is lehetséges. A grafit moderátor miatt az RBMK a hasadóanyagot jobban hasznosítja, mint más reaktorok. A fent említett előnyök ellenére a volt Szovjetunión kívül sehol a világon nem építettek ilyen erőműveket, mert súlyos biztonsági hiányosságai vannak.
Új!! : Csernobili atomerőmű és A csernobili atomerőmű-baleset áldozatainak listája · Többet látni » Anatolij Sztyepanovics Gyatlov Anatolij Sztyepanovics Gyatlov (oroszul: Анатолий Степанович Дятлов; Atamanovo, 1931. március 3. – 1995. december 13. ) a csernobili atomerőmű üzemeltetési főmérnökének helyettese az atomkatasztrófa idején. Új!! : Csernobili atomerőmű és Anatolij Sztyepanovics Gyatlov · Többet látni » Atomerőművek listája Ez a lista a világ atomerőműveit sorolja fel a Wikidatában megtalálható információk alapján. Új!! : Csernobili atomerőmű és Atomerőművek listája · Többet látni » Csernobil A csernobili Szent Éliás templom Romos elhagyott ház a faluban A csernobili atomerőmű 4-es reaktora fölé épített betonszarkofág Az adminisztrációs központ épülete Zöldségesbolt Csornobil (ukrán: Чорнобиль), elterjedt orosz változatában Csernobil (orosz: Чернобыль) város Ukrajna északi részén, a Kijevi terület Ivankivi járásában, a Pripjaty folyó partján, az ukrán–belarusz határ közelében fekszik.
Ám a később nyilvánosságra hozott adatokra alapozott becslés szerint csak Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában mintegy 200 ezer ember halt meg a baleset következményei miatt 1990 és 2004 között. Igaz, ezek csak számítások, nincsenek dokumentált, hatóságilag hiteles mérésekkel alátámasztva. Csernobili atomerőmű Forrás: Megugrott a daganatos megbetegedések száma A kutatók hangsúlyozzák, ma már egyértelmű, hogy a csernobili balesetből származó radioaktív sugárzás következtében valóban megugrott a rákos megbetegedések száma. A három leginkább érintett, ex-szovjet országban drámaian megnőtt a pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága, a kiszabadult radioaktív jód nagy mennyisége miatt. (A pajzsmirigyráknak hosszú a lappangási ideje, így még további megbetegedésekkel is számolni kell. ) Csernobil és a pajzsmirigyrák: hogy függ össze pontosan? Kattintson! A pajzsmirigynek a hormontermeléshez jódra van szüksége. A légkörbe került nagy mennyiségű radioaktív jódizotóp miatt a lakosokkal nagydózisú jódtablettát szedettek, hogy túltelítsék a pajzsmirigyet jóddal, így kiszorulhatott a káros 131-es jódizotóp.
Ilyen összefüggésre azonban nem bukkantak a kutatók, sőt a de novo mutációk számát leginkább befolyásoló tényezőnek az apa életkora bizonyult. A tudósok egyébként évtizedek óta vizsgálják, hogy akad-e összefüggés a sugárzás és a hosszú távú egészségkárosodás közt, de ezt eddig jellemzően az atomtámadások (Nagaszaki és Hirosima) túlélőin kutatták. Az atomtámadás azonban némileg másképp működik, mint egy ilyen baleset – az előbbi esetben hirtelen éri a szervezetet nagyobb sugárdózis, míg egy, a csernobilihez hasonló katasztrófa idején relatíve kisebb sugármennyiség hosszabb ideig károsíthatja az emberi testet. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a vizsgált gyerekek még nem a méhben fejlődtek a katasztrófa idején, hanem később fogantak. Ebben az esetben viszont úgy látszik, hogy még ha a szülői szervezetet relatíve komolyabb sugárterhelés is éri, annak sem lesz hatása a később fogant gyermeknél. Mindez azért is fontos, mert egy-egy ilyen katasztrófa után sokan épp azért nem mernek gyereket vállalni, mert félnek, hogy a radioaktivitás valamilyen kedvezőtlen hatással lenne az utódokra – legutóbb Fukusima kapcsán kerültek elő ezek a megfontolások.
Amit az online lapozgatóban megtalálsz: Tartalomjegyzék Előszó Részlet Étrendem - Szarka Dorottya dietetikus kisokosából + 1 recept is! Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető! hirdetés