A Trianon 100 Kutatócsoport legújabb kiadványa A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által kiadott Trianon-dokumentumok és -tanulmányok sorozat legújabb, 11. kötetét a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Bencsik Péter jegyzi. Műhelybeszélgetés (nem csak) az irredentizmusról A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós is részt vett azon a beszélgetésen, amelyet a Politikatörténeti Intézet szervezett még tavaly novemberben az első világháborút követő magyar irredentizmus tárgyi kultúrájáról. Szepesi menekültek a trianoni Magyarországon Ablonczy Balázs és Koloh Gábor írása – Bátorfy Attila grafikájának, térképeinek és ábráinak segítségével – különleges és látványos módon jeleníti meg az első világháború után a történelmi Magyarország egyik legváltozatosabb régiójából, a Szepességből a "trianoni Magyarországra" érkezettek történetét. A trianoni évszázad egyik szlovák olvasata A trianoni békeszerződés Szlovákia számára is fontos történelmi mérföldkő, amely azóta is hatással van a magyar–szlovák kapcsolatokra.
A "Trianon, Trianon! " című könyvről 2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron "Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada" címmel. A neves román kutatók – történészek, szociológusok, jogászok – által írt könyv a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készült, azzal a céllal, hogy a történelmi esemény körülményeinek bemutatásán túl "Trianon" hosszú távú hatásait is elemezze. A vállalkozás ígéretes, az eredmény azonban már kevésbé tűnik annak. A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zahorán Csaba írása a kötetről. A "beköltözőkről" – ratifikáció előtt A trianoni békeszerződés 1920. november 15-i elfogadása előtt a Teleki-kormány fontos rendelkezést hozott. A békeszerződés nemzetgyűlési vitájának kezdete után egy nappal, 1920. október 27-én bocsátották ki a 8352/1920. számú miniszterelnökségi rendeletet, amely beszédes módon "a megszállott területekről beutazók ellenőrzéséről" címet viselte. (Tehát nem menekültekről, optánsokról vagy repatriálókról beszélt. )
A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával. Az első világháborúban győztes antanthatalmak elsődleges célja Németország és a háborúban vele szövetséges országok alapvető meggyengítése volt, ezen felül céljuk volt a jelentős háborús jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése is, mint amilyen az Osztrák–Magyar Monarchia vagy az Oszmán Birodalom volt. A döntéshozók a magyarokkal szembeni Európa-szerte létező ellenséges hozzáállást sem tudták figyelmen kívül hagyni. A történelmi okirat Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. A szerződést nem írta alá a szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek.
Mit tudnak Magyarországon száz év után Trianonról? Kit tartanak felelősnek? Mennyire terjedtek el a politikai legendák? Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák. Támogass te is! Pedig a felmérés tanúsága szerint a magyarok kifejezetten érdeklődnek a történelmi kérdések iránt. A legnagyobb érdeklődést a saját családtörténet váltja ki, de a régmúlt korok magyar történelme (78%) és a XX. század hazai eseményei is sokakat foglalkoztatnak. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így éppen ez a korszak az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak. A kutatásról Az országos telefonos közvélemény- kutatást a Soreco Research Kft. közreműködésével a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport végezte 2020 májusában, a békeszerződés aláírásának századik évfordulója kapcsán. A felmérésben 1048 felnőtt magyarországi lakos vett részt, a kutatás mintája nemre, életkorra, iskolázottságra, a lakóhely településtípusára és megyéjére reprezentálja a teljes felnőtt sokaságot.
Csak hét százalék van tisztában a tényekkel, de a túlnyomó többség így is azt gondolja, hogy az a magyar, akinek fáj Trianon és a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája – derül ki egy országos reprezentatív közvélemény-kutatás friss adataiból. A többség szerint a baloldali politikusok miatt lett Trianon olyan, amilyen, és minden harmadik ember hisz az alaptalan legendában, hogy a békeszerződés száz év után lejár. Gyakorlatilag nincs olyan magyar, aki ne úgy gondolná, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben (94% egyetért ezzel), de a ténybeli ismeretek nagyon hiányosak. Az adatok egy májusi közvélemény-kutatásból származnak, melyet a békeszerződés századik évfordulóján a téma fő kutatójának számító Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport végzett. A válaszokból az is kiderül, hogy a többség szerint jobb Magyarország viszonya Kínával vagy Oroszországgal, mint Németországgal vagy Amerikával (nem beszélve szomszédaink többségéről vagy a Trianonért még mindig felelősnek tartott Franciaországról), de alapvetően a történelmi képzetek dominálnak, és azok minimum ellentmondásosak.
2020. 08:15 Visszakapjuk Erdélyt? Clemenceau csak minket gyűlölt? - a legdurvább trianoni mítoszok Ahogy közeledik a trianoni békediktátum évfordulója, úgy törnek elő újult erővel különféle mítoszok a döntések hátteréről, illetve egy nem létező 100 éves időhatárról. Kezdjük kapásból egy rossz hírrel: nem kapjuk vissza június 5-én az elcsatolt területeket, és az sem valószínű, hogy a környező országok szexdiplomáciája lett volna a döntő tényező. Ablonczy Balázs történésszel, a korszak kutatójával beszélgettünk a mítoszokról és a valóságról. 2020. április. 25. 19:30 Trianonról még szó sem volt, de más néven is rettegtek tőle 1920 áprilisában Magyarországról árgus szemmel figyelték, mit döntenek a győztesek a vesztesekkel kötendő béke feltételeiről. Közben idehaza a kormánynak adandó, határidő nélküli kivételes hatalomról tárgyalt a Parlament. Ez Trianon centenáriuma alkalmából indított cikksorozatunk 2. február. 29. 12:47 Schmidt Mária közalapítványa kapta a legtöbb pénzt a trianoni emlékévre A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak 2, 9 milliárd forint többlettámogatás jutott.
Tehát, ha lett is volna időbeli korlátja az 1920. június 4-én aláírt szerződésnek, akkor is felülírta volna annak hatályát a II. világháborút követő döntés, amely a trianoni határokat állította vissza, 3 további falu – Oroszvár, Dunacsúny, Horvátjárfalu – Csehszlovákiához való csatolásával. Ami azonban most ezeknél is fontosabb, hogy a 100 év elteltével 2020. június 4-én ne bosszú vagy harag járjon át minket, hanem az összetartozás és a szolidaritás azok iránt, akik akár száz éve, akár ma határainkon kívül élték/élik meg mindennapjaikat. Ha van lehetőségünk, gyújtsunk meg egy gyertyát és mondjunk el egy imát megemlékezésünk jeléül, vagy csatlakozhatunk a cserkészek által meghirdetett "Összetartozásunk tüze" eseményhez, ami 20:20-kor veszi kezdetét. Eddig több, mint 1500 település jelezte a programban való részvételét, amihez internetes regisztrációval itt: lehet csatlakozni. A cikk szerzője Pop Andrea Júlia, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium hallgatója. Fotó: American Hungarian Federation
Ilyen lehet az állandó zongorázás vagy gitározás, de okozhatja a panaszokat az alkarizmok erejét meghaladó teniszezés, vagy pedig a túlzott számítógépezés vagy a mobiltelefonozás is. Csukló ízületi gyulladás A csukló ízületi gyulladása vagy íngyulladása is gyakori okozója a csukló fájdalmának. Ez a gyulladás leggyakrabban a túlterhelés miatt begyulladt és megvastagodott ín egyre nehezebb mozgása miatt jelentkezik. Emellett az ízület egyoldalú terhelése miatt a túlterhelt ízületben az ízületi folyadék felszaporodása is jelentkezik, és ez szúró, feszító fájdalmával még tovább irritálja a begyulladt ízületet. Túlerőltetés és gyulladás is okozhat alkarfájdalmat A túlzott igénybevétel mellett azonban akár egy rossz mozdulat is okozhatja a gyulladást. Az inak és ízületek monoton, egyoldalú terhelése, a rendszeresen visszatérő mozdulatok állandó ismételgetése mellett sokszor a kéz, illetve a csukló helytelen tartása okozza a csukló fájdalmát. Az íróasztalon nyugvó, állandóan hátrafeszített kézfejű csukló ugyanis gyakran gyullad be a túlzott jobb csukló ízületi fájdalma.
Ez úgy történik, hogy az orsócsontból vagy a combcsontból kiemelnek egy olyan kis csontot, amelynek van saját vérellátása, majd azt az érrel együtt a holdas csontba helyezik. Ha emellett végtagjaink a szokásosnál gyorsabban elfáradnak, esetleg zsibbadni kezdenek az ujjaink, akkor valószínűleg ínhüvelygyulladás áll a háttérben. Eláruljuk, hogyan előzhetjük meg és hogyan kezelhetjük a problémát! Végtagjaink mozgatását az inak és izmok segítségével végezzük. Így nem csoda, hogy az ínhüvelgyulladás leginkább ezeket a területeket érinti. Az inak monoton, sokszor ismétlődő terhelése, vagy az állandó feszítés miatt az ínhüvely begyulladhat, a gyulladás pedig akár krónikussá is válhat. Ez segíthet a vérellátás helyreállításában, de a siker nem vehető biztosra, megesik, hogy a javulás csak átmeneti. Ha betegség hátterében a csuklót alátámasztó orsó- és singhcsont egymáshoz képesti hosszkülönbségét feltételezik, akkor ezt korrigálandó rövidíthetik az orsócsontot, illetve hosszabbíthatják a singcsontot.