Bokája, lábfeje és lábujjai tornáztatása segíti a talpi fascia szalag, a talpi bőnye nyújtását A mozgás nemcsak terheli, fárasztja az izmokat és ínakat, hanem gyógyítja is. Ha kellő bemelegítés után kíméletesen nyújtja a talpát, akkor ez nyújtja, rugalmasabbá teszi a talpi bőnyét. Ezért többet fog bírni, és lassabban fárad el. Másrészt pedig a vérbőség fokozásával a felgyorsult vérkeringés több oxigént és tápanyagot szállít a sejtekhez. Ezért gyorsabban fognak gyógyulni. A vér visszaútján pedig a gyulladás salakanyagait fogja gyorsabban elszállítani a szövetek közötti térből. Ezzel is segíti a gyulladás gyorsabb megszüntetését. A gyulladás gyorsabb megszüntetését segíti talpa masszázsa is. A masszázs is élénkíti a vérkeringést, és javítja a sejtek tápanyag és oxigénellátását. Ha viseltes, túlhordott cipője van, akkor lehet, hogy ez okozza a gyulladást. A kitaposott, sarkát nem tartó, és talpát rosszul alátámasztó cipő nem támogatja talpa rugalmas mozgását. Ezért hamarabb elfáradt a talpa.
Napközben azonban újból jelentkezhet, ha túlzottan megterheli a talpát a sok járkálással. Vagy akkor is, ha sok áll. Talpi bőnye gyulladás gyógyszer nélküli kezelése A talp gyulladásának gyógyszeres kezelése a tünetet, a fájdalmat csillapítja. Ezzel azonban nem szünteti meg a talpa gyulladásához vezető okot. Márpedig, ha talpa fájdalmát a megerőltetés okozza, akkor a megerőltetést kiváltó okot érdemes kideríteni. Azért, mert ha ezt a kiváltó okot kideríti és megszünteti, akkor talpa gyulladása is megszűnik. A legkönnyebb és legegyszerűbb gyógyszer nélküli kezelés talpa pihentetése. Ha nem terheli túl a talpát, ha pihenteti, akkor nem fog begyulladni, és nem okoz fájdalmat. Vagyis, ha fáj a talpa, akkor igyekezzen kevesebbet állni, és kisebb távolságokat megtenni. Ez is segíteni fog a gyulladás gyorsabb megszüntetésében. Nem biztos azonban, hogy van lehetősége a kevesebb állásra vagy járásra, például akkor, ha a munkája kívánja meg talpa gyulladást okozó terhelését. Ezért ilyenkor a pihentetés mellett más módszereket is használnia kell.
Túlterhelés a probléma forrása A talpi bőnye gyulladása, vagyis a fasciitis plantaris egy viszonylag gyakori probléma, ami a túlterhelés vagy egyenetlen terhelés miatt alakulhat ki. Maga a talpi bőnye egy erős, kötőszövetes lemez, amely a lapon húzódik a saroktól a lábujjak tövéig. Elsődleges funkciója, hogy csillapítsa a lépéskor, földet éréskor keletkező becsapódási rezgést. Ha azonban ez a talpi szalag hosszú ideig túlterhelésnek van kitéve, lassan mikrosérülések alakulhat ki rajra, ami pedig egy tartós gyulladásos állapotot hoz létre. ------------------------------------------------------HIRDETÉS------------------------------------------- Légkeveréses Halogén Főzőkészülék: 38 800 Ft HELYETT 15 990 Ft! Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne. Füst- és szagmentes! -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Kezelés nélkül, változatlan terhelés mellett a bőnye megvastagodhat, sőt szövődményesen mész rakódhat le a gyulladt területen és kialakul az úgynevezett sarkantyú, amit már csak műtéttel lehet eltávolítani.
Nyilvánvaló, hogy a cél az, hogy a páciens ne jusson el erre a szintre, már korábban megkezdődjön a hatékony, és többnyire hosszantartó kezelés. Milyen tünetek utalhatnak a talpi bőnye gyulladására? Eleinte a sarokcsontnál és/vagy a lábujjak tövénél jelentkezik a fájdalom. Húzódó, szúró jellegű az érzés, ami rögtön a reggeli felkelés után megmutatkozik. A fájdalom a folyamat kezdetén 10-20 perc alatt elmúlik, mintegy bejáratódik a láb. Később azonban egyre tovább jelen van a feszítő érzés. Fizikai aktivitás is fokozhatja a panaszokat. A talp, a sarok a gyulladás miatt kipirulhat, meleggé válhat, egyre nehezebbé válik a járás, az állás. Mivel a túlterhelés elsősorban sportolóknál jelenhet meg, igen gyakran a futók, ugrók jelentkeznek ilyen problémával, különösen, ha nem szakszerűen építették fel az edzésüket – hangsúlyozza Páll doktor. – Ugyanakkor természetesen mindenkinél jelentkezhet a gyulladás, főként, ha kemény talajon kénytelen állni vagy járni, például tanároknál, pincéreknél, álló foglalkozást végzőknél.
Rengetegen szenvednek ettől a népszerű futósérüléstől: ahogy a talpuk talajt ér, megfájdul a sarkuk, hosszú ülés után pedig a talpboltozatuk is, a sok állás után pedig lüktető fájdalommal kell megküzdeniük. Mi a talpi bőnye gyulladás? A talpi bőnye gyulladása a sarok és a lábfej alsó részének fájdalma, melyet gyakran a talpi szalagszerű szövet túlnyújtása eredményez (ez a fascia, mely a sarkat köti össze a talp első részével). Szakértőnk, Fülöp Tibor szerint több dolog is állhat a sérülés mögött: "A kiváltó ok lehet anatómiai jellegű; biomechanikai, vagyis a futómozgással kapcsolatos; összefügghet az edzésmunka terjedelem-intenzitás-gyakoriság mutatóival (edzésperiodizáció), vagy akár magával a futócipővel. Ezért javaslom a lábállás diagnosztikát és a futómozgás analízist, a gyógytornász segítségével végzett állapotfelmérést, és az edzésadatok felülvizsgálatát. " Ahhoz tehát, hogy ne térjen vissza a plantar fasciitis, körültekintő vizsgálatokra van szükség a tartás, biomechanika, a futócipő és az edzésterv szempontjából is.
- Már csak a következmények kivédése miatt is fontos az időben elkezdett, szakszerű kezelés. Hiába tűnik úgy, hogy "már nem is fáj annyira", sokszor csak átmeneti az enyhülés – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - Elsősorban is szüneteltetni kell azt a tevékenységet, ami kiváltotta a gyulladást. Futás, ugrás helyett lehet kerékpározni, úszni, az állást lehetőség szerint üléssel kellene "kiváltani". Otthoni kezelésként beválhat a hideg-meleg terápia, a rendszeres és finom nyújtás, a masszírozás. Szakember által biztosított segítség lehet a helyi vérkeringést fokozó fizikoterápia, a lökéshullám kezelés. Ugyanakkor szükség lehet gyulladáscsökkentőkre, és bizonyos, előrehaladott esetekben elkerülhetetlen a műtét. (Forrás: FájdalomKözpont ())
A lágylézer gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatásáról több száz bizonyító erejű vizsgálat áll a rendelkezésünkre. Egy, a PubMed-ben publikált tanulmány szerint a viszonylag új technológia, a softlézer kezelés (LLLT) bizonyítottan eredményes a plantar fasciitis akut és krónikus kezelésében. A talpi fasciitis közel 1 millió embert érint évente az Egyesült Államokban. A hagyományos konzervatív kezelés az esetek mintegy 90% -ban általában 10 hónapon belül sikeres. A páciensek kb. 10%-nál azonban a folyamat sajnos krónikussá válik, ilyenkor a kezelés valódi kihívást jelent. A viszonylag új technológia, a softlézer kezelés (LLLT) bizonyítottan hatásos az akut és krónikus fájdalomkezelésben egyaránt. Egy bizonyítékalapú kutatás során 30 beteget részesítettek softlézer terápiában, 12 hónapos utókövetéssel. Heti kétszer kaptak kezelést 3 hétig (összesen 6 kezelést). A nyomonkövetési időszakban a fájdalomszintet (VAS) valamint a lábfunkciós indexet (FFI) mérték fel. A tanulmány eredménye azt mutatja, hogy bár további vizsgálatokra van szükség, a softlézer kezelés (LLLT) egy ígéretes kezelési mód a krónikus talpi fasciitisben.
Kinél alakulhat ki? Attól függően, hogy a kóros válasz meghatározott sejt vagy szerv ellen irányul-e, vagy az egész szervezetet érinti, megkülönböztetünk sejt- szövet- vagy szervspecifikus, illetve szisztémás autoimmun megbetegedéseket. Manapság már elég sok betegségről tudjuk, hogy autoimmun folyamat áll a hátterében. Szervspecifikus autoimmun eredetű megbetegedés például az 1-es típusú diabétesz vagy a Hashimoto-thyreoiditis a pajzsmirigy krónikus gyulladása. Hogyan lehet gyorsan eltávolítani a férgeket egy személy tablettáiról Mit jelent valójában az autoimmun betegség és miért veszélyes? - EgészségKalauz Hosszú élettartam autoimmun betegség miatt Fascioliasis helminth Мы не можем ждать - море зовет. Milyen gyógyszereket szedhetnek a férgek Paraziták szükségesek Helminthiasis félénk a testemtől Az egész szervezetet érintő autoimmun kórképekre példa lehet az SLE szisztémás lupus erythematosus vagy a reumatoid artiritisz. A nőket általában nyolcszor-tízszer gyakrabban érintik ezek a megbetegedések, mint a férfiakat.
Egyre többet hallunk arról, hogy bizonyos betegségek, mozgásszervi kórképek hátterében autoimmun folyamatok állnak, egyre több betegségről derül ki, hogy autoimmun betegség. (pl. Rheumatoid arthritis, SLE, Psoriasis, Bechterew-kór, stb). Mit jelent ez? Az immunrendszer a szervezet védő mechanizmusa, védi a szervezetet a kóros folyamatok, kórokozók, fertőzések ellen. Fő feladata, hogy megkülönböztesse a nem saját (idegen) és saját anyagokat. Az immunrendszer hibás működésének a következtében a szervezet a saját ép sejtjeit, szöveteit, szerveit idegenként ismeri fel, ellenük ellenanyagot termel, megtámadja, elpusztítja őket. A betegség mindig attól függ, hogy az immunrendszer melyik szövetet, szervet ismer fel idegenként. Ezt az autoimmun betegség lényege. Az autoimmun betegségek pontos oka nem ismert, a betegség létrejöttében genetikai és környezeti tényezők egyaránt részt vesznek. Feltételezések szerint, valamilyen kiváltó tényező, vírusos vagy bakteriális fertőzés következtében, az arra hajlamos egyénekben a kóros immunválasz következtében gyulladás jön létre, amely krónikussá válhat.
Az autoimmun betegség jelentése Sokan nem tudják még, hogy mi az autoimmun betegség. Akkor beszélünk autoimmun betegségről, ha a szervezet nem ismeri fel saját sejtjeit, illetve a felismerő rendszer működésében zavar keletkezik. Ilyenkor lépnek működésbe a védekező mechanizmusok. Az autoimmun betegség tünetei Felismerése kifejezetten nehéz dolog, mert tünetei igen szerteágazóak. Gyakori a láz, változó ízületi panaszok, fogyás, fáradékonyság. Általában először 15 és 44 éves kor között jelentkezik. Egyszer aktív, máskor elmúló szimmetrikus, kis-ízületi panaszok, melyeket láz, fogyás és fáradékonyság kísér. Főként a kisebb ízületek mellett, apró bőr alatti fájdalmas csomók jelennek meg. Más esetekben a bőrön kiütések jelentkeznek, a száj nyálkahártyáján fekélyek, herpesz szerű elváltozások mutatkoznak. Gyakran több fajta, egy időben megjelenő bőrtünet jellemzi, melyeket a kis erek gyulladása kísér. Ehhez társulhatnak szem panaszok, hasi panaszok, máj-és lépmegnagyobbodás, a savós hártyák gyulladása.
Szervek mehetnek tönkre és veszíthetik el funkciójukat. Az autoimmun betegség diagnózisa Az ilyen típusú betegségek diagnózisának felállításához fenn kell állnia bizonyos diagnosztikai kritériumoknak. Ezeket egy több évtizede létező egységes szempontrendszer alapján véleményezik a szakorvosok. Bizonyos pontérték felett már eléggé nagy a valószínűsége, hogy valamilyen autoimmun betegséggel diagnosztizálják a beteget. A diagnózis felállítását jelentősen megkönnyíti, ha valamilyen szervspecifikus megbetegedésről van szó. A diagnózis felállításához csupán laborvizsgálati eredményekből nem lehet megfelelően következtetni. Ennek oka például az, hogy bár a legtöbb betegségre az antitestek is jellemzőek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy azok is okozzák a betegségek. Előfordulhat ugyanis, hogy az antitestek jelenléte csak tüneti jellegű és az immunológiai károsodásnak más oka van. Más betegségeknél például annak lassú lefolyása, illetve a kevésbé feltűnü tönetek nehezítik meg a diagnózis felállítását.