Szövevényes, rendkívül érdekes történet ez, melynek az alapját Melita Norwood 40 éves kémkedése szolgáltatta, azonban ahelyett, hogy Trevor Nunn egy érdekfeszítő kémfilmmé formálta volna, inkább egy beszélgetős szerelmi drámává alacsonyította le. Nagyon nagy kár érte. Nehogy félreértsetek, a vörös ügynök nem egy rossz film, csupáncsak kihagyott (nagy) lehetőségek sorozata. Ahelyett, hogy egy feszült thrillert kaptunk volna, egy lassú, ráérős mélázás lett az egészből, aminek megvan persze a maga hangulata és egy-egy alakításra is érdemes odafigyelni (sajnos Dench fájóan kevés játékidőt kapott), de a szerelmi drámázás jóval nagyobb hangsúlyt kap, mint ahogy azt igényelnénk. Az a része azonban még így is rendkívül érdekfeszítő, hogy Joan hogyan egyensúlyozott egy olyan korban, amikor a férfiak státusza még jóval erősebb volt a nőkénél, ráadásul az a dilemma, amit akkor átélt az időtlen: hazaárulásnak tekinthető-e az, ha egy tudós az emberiség védelmében segíti az ellenséget? Nehéz kérdés, amit amúgy a film egész ügyesen boncolgat – mondom újra: kár, hogy a feszültségteremtés és a tempó már nem ment Nunn-nak -.
Dench mindent megtesz, hogy az arcára barázdálja egy titkolózással töltött élet összes nehézségét és fájdalmát, a forgatókönyv azonban cserbenhagyja. Sem az őt képviselő – ügyvéd – fiával való kapcsolatát és az azon végigfutó repedéseket, se az öregkorára ráomló igazságszolgáltatás terhét nem érzékelteti ez a túlontúl konvencionális, szépelgően romantikus adaptáció. A vörös ügynök csak lazán követi Norwood életét, és mindent megtesz, hogy felponyvásítsa a történelmet. Kevéssé érdekli a kémkedés mikéntje, az atomtitkok kicsempészését montázsokba sűrítve tudja le, és a hidegháború sorsfordulóit az angol szívügyek alakulásához köti. Hősnőnk, Joan Stanley két férfi között hánykódik ide-oda: Leo, a lánglelkű kommunista forradalmár az egyetemen csavarja el a fejét, de a folyamatosan utazó szovjet titkosügynök nem igazán akar elköteleződni. Nem úgy Joan későbbi főnöke, a brit atombomba-kutatást vezető Max, aki kihűlt házasságából szabadulna, amikor beleszeret a fiatal és okos asszisztensnőjébe.
A vörös ügynők mozifilmként is megállja a helyét, de azért ettől tévés-dokus múlttól nem mindig tud elszakadni. Judi Denchre panasz nem lehet, a sötét titkot őrző, lassan feleszmélő, megtört kertvárosi nagymama karakterét simán behúzza. Fiatalkori énje, Sophie Cookson a Kingsmanből lehet ismerős, meggyőzően alakítja a fiatal lányt, aki hol félredobva mindent rohan az imádott férfi karjaiba, hol pedig hideg fejjel csempész be (és ki) mikrofilmet a szigorúan őrzött munkahelyére. Bár A vörös ügynök a morális kérdéseket elmismásolja, a valós események inspirálta kémtörténetek kedvelői megtalálják benne a számításukat. Hozzászólások hozzászólás
A háborút megnyerik, de Hirosima és Nagaszaki városok pusztulása elborzasztja. Még az egyetemen ismerkedik meg baloldali érzelmű diákokkal – az egyikükbe szerelmes is lesz -, majd amikor a Szovjetunió szövetségesből ellenséggé válik, meghozza a nehéz döntést. Az angol író, Lindsay Shapero Cambridge-ben tanult történelmet, megtörtént eseményeken alapuló, Red Joan regénye 2013-ban jelent meg. Főszereplőjét Melita Norwood (1912-2005) ihlette, akit 87 éves korában állított elő az MI5, mint egykori orosz kémet. A nő 1937-es beszervezésétől kezdődően 40 éven keresztül látta el információkkal a szovjeteket, egy 1992-ben disszidál KGB ügynök buktatta le. Vallomásában többször utalt rá, hogy soha nem a pénz motiválta, idős korára való tekintettel nem ítélték el. Ahogy Joan a nála sokkal fiatalabb kihallgatóinak meséli, akkoriban minden más volt. És valóban, a fasizmus legyőzése érdekében létrejött kényszerű szövetség leginkább a versengésről, az egymás előtti titkolózásról szólt. A második világháború még le sem zárult, de már mindenki az azt követő időszakra készült, a világ újrafelosztására és az ideológiák ütköztetésére.
A közös epevezeték cisztái gyakoribbak a japán és más keleti népeknél. A sárgaság időszakos, a cholestaticus típusra utal, és lázzal jár. A fájdalom coliform, elsősorban a has térrész jobb felső negyedében lokalizálódik. A térfogatképződést egy ciszta okozza, amely a has jobb felső negyedében van feltárva, különböző méretű és sűrűségű. Mióma, polip, ciszta, endometriózis: titokzatos női betegségek | Házipatika. A közös epevezeték cisztái kombinálhatók a máj veleszületett fibrózisával vagy Caroli-kórral. Fontos megsértés az epecsét és hasnyálmirigy váladék, különösen akkor, ha a csövek egyenes vagy éles szögben vannak összekötve. Microgamartoma (von Meyenberg komplexek) Tipikusan a mikrogamartomák nem jelennek meg klinikailag, és véletlenül vagy a boncolás során észlelhetők. Alkalmanként a portális magas vérnyomással kombinálhatók. Talán a medulláris spongyos vesékben lévő mikrogamartoma, valamint a polycystosis kombinációja. Hisztológiai szempontból a mikrogamma-móma egy epitéliummal bélelt epevezetékekből áll, amelyek gyakran tartalmaznak sűrített epét a lumenben.
Az ösztrogén felel a méhben található nyálkahártya növekedéséért, továbbá befolyásolhatja a méhfal izomrétegének a növekedését is. Ebből kifolyólag ennek a hibás szabályozása okozhatja a méhben a mióma kialakulását. Ezt a felvetést az is alátámasztja, hogy amikor a változókor után jelentősen lecsökken az ösztrogéntermelés, már nem keletkeznek újabb miómák, a már meglévők pedig nem nőnek tovább, egyes esetekben pedig visszafejlődnek. A miómák kialakulásában genetikai okok is szerepet játszanak, ugyanis egyes családok gyakrabban érintettek, mint mások. Számos kutatás továbbá arra is fényt derített, hogy az afrikai nők esetében kilencszer nagyobb annak a veszélye, hogy mióma alakuljon ki, mint az európiai nőknél. A miómák keletkezéséért feltehetőleg egy speciális gén felelős. A mióma kezelése A miómák kezelése abban az esetben válik indokolttá, ha azok panaszokat okoznak. Ettől függetlenül évente vagy hat havonta ajánlott a nőgyógyászati vizsgálat, melynek során ellenőrizhető a mióma növekedése, és lehetőség van a panaszok megbeszélésére.
Nem minden nő tudja, mi a méh cisztája. Ezt a nőgyógyászati patológiát az orvosok meglehetősen súlyos betegséggel ismerik el, amely súlyos szövődményeket okozhat a kezelés hiányában. A méh cisztáját gyakran diagnosztizálják a reproduktív korú nők körében. A betegség jellemzője Bármely cisztás oktatás - a lokalizációs helytől függetlenül - patológiás üreg egy kapszula formátumban töltött folyékony tartalommal. Kezdetben a ciszta mindig jóindulatú oktatás, de bizonyos tényezők kialakulása a rosszindulatú betegségre. A nyaki nyaki cysta jelenik meg képződésének eredményeként egy elszigetelt üreg eredő elzáródása és az azt követő patológiás bővítése a mirigy. Később az előállított titok klaszterje van. A patológiás formációs mechanizmus megértése érdekében minimális elképzelést kell készítenie a méh szerkezetéről. A méhnyak - egy hengeres alakú üreg. Lényegében ez egy átmeneti kamra a hüvelyből a szerv testéig. A nyaki csatorna felülete és a méhnyak külső része izzad egy rétegű epitheliumot.