Az állapotromlás veszélye Tüdőgyulladás esetén rendkívül fontos megakadályozni az állapotromlást, mert életveszélyessé válhat. Ha bevetett gyógyító szerek, módszerek hatására a tünetek nem enyhülnek, vagy súlyosbodnak, akkor mindenképpen értesíteni kell a háziorvost! Köhögés mellkasi fájdalom okai. Haladéktalanul orvosi segítséget kell hívni ha megjelennek ezek a tünetek: erős, erősödő mellkasi fájdalom; az ajkak és/vagy az ujjbegyek elkékülése; csillapíthatatlan, tartósan magas láz; egyre súlyosbodó, hurutos, netán már véres köhögés. Különösen veszélyeztetettek a 2 éven aluliak, a 65 éven felüliek, az immungyengeséggel küzdők (ez lehet veleszületett, ilyen az antitest termelési elégtelenség, Down-kór, … vagy szerzett, ilyen például a vitamin-, nyomelem hiány, fertőző betegségek, vesebetegség, …), az immunrendszert gyengítő kezelésben – például kemoterápiában – részesülők. Forrás:
Száraz köhögés esetén nem termelődik váladék és a beteget sokszor kínozzák köhögési rohamok, ég és fáj a mellkasa. A légutak egyes gyulladásos betegségei, a tüdőfibrózis, a szív eredetű köhögések, illetve gyakran a légutak daganatai sem járnak váladéktermelődéssel. Léteznek köhögést kiváltó gyógyszerek is, mint például a vérnyomáscsökkentők egy bizonyos csoportja (ACE-gátlók), melyek általában száraz köhögési rohamokat okoznak. A láz és a fáradékonyság mellett a koronavírus egyik leggyakoribb tünete a száraz köhögés, ezért ha ezt tapasztaljuk magunkon, feltétlenül maradjunk otthon, és ne menjünk közösségbe a tünetek megszűnését követően még legalább két napig. Köhögés mellkasi fájdalom ambulancia. Nedves köhögésnél fontos jellemző a váladék minősége. Például ha véres a köpet, azt kiválthatja egy egyszerű gyulladás vagy egy kis ér megrepedése, de akár tüdőembólia, daganat vagy súlyosabb gyulladás (például tüdőtályog) is állhat a háttérben. Az asztma sokszor egyetlen tünete lehet a köhögés, amely kocsonyás és színtelen váladékkal járhat, de száraz köhögés formájában is felléphet a betegség.
József Attila halála A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A magyar irodalomtörténet szomorú dátumává vált a nap, amikor a tehetséges költő véget vetett életének. Hatvanhét évvel ezelőtt, 1937. december 3-án a magyar irodalom legkiemelkedőbb tehetségű, és legtragikusabb sorsú költője Balatonszárszón véget vetett életének, amikor egy tehervonat kerekei alá vetette magát. A skizofrénia. 1932-től hatalmasodott el rajta, s bár költészete egyre nagyobb távlatot kapott, helyzete egyre nehezebbé, sorsa egyre kilátástalanabbá vált. Idegzete sosem volt túl jó, ami egyrészt gyermekkori nehézségekből, másfelől a nagy művészeknek kijáró érzékenységből adódott. A sok nélkülözés, a mélyre szívott érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek, a rendetlen életmód mind megviselte, és már korábban, egészen fiatalon is megpróbálkozott az öngyilkossággal. A sok csalódás után végül a pártban találta meg élete biztonságos fogódzóját. Amikor ott is hitet vesztett, idegrendszerének állapota rohamosan romlani kezdett.
Az a tény, hogy a balesetet öngyilkosságnak álcázták, s így tanították az iskolákban is, beláthatatlan következményekkel járt, mert József Attila sorsát felvállalva, a kor politikája elleni tiltakozásként Latinovits Zoltán is Szárszon vetette magát a vonat elé, s nem ő az egyedüli áldozat. A szerző, könyvében mindvégig logikusan, lépésről lépésre haladva teszi fel a kutatandó kérdést, s adja meg rá a választ. Mindezeket rendkívül gazdag korabeli dokumentációval támasztja alá. Méltán számíthat az irodalomtörténészek elismerésére. Kéri Edit ezzel a munkájával az irodalomtörténet egy homályos foltját egyértelműen megvilágította. József Attila nem lett öngyilkos. Reméljük hogy a tankönyvek helyesbítik az életrajzi tévedést. Köszönet és dicséret illeti Kéri Editet munkásságáért. Kívánom, adjon neki a jó Isten erőt, és időt, további kutatásaihoz. Orbán Éva Forrás:
Meglátása szerint "az öngyilkos jellemzően a legegyszerűbb, akadálymentes megoldást választja, ellentétben az 1937. december 3. -án Balatonszárszón történtekkel. József Attila átbújt a sorompón, a 15. -ik és a 16. -ik kocsi közé keveredett. " A kérdést ma már persze úgy is meg lehet fogalmazni, számít-e igazán, hogyan is vesztette életét a magyar irodalom egyik leghatalmasabb alakja. József Attila életműve halálának körülményeitől függetlenül is teljesen kerek, egységes egész, önálló fejezet – a nyelvi nehézségek miatt alighanem csak mi, magyarok tudjuk, hogy nagy valószínűséggel az egész 20. század legnagyobb költője volt, de a tényeken mindez mit sem változtat. Mint ahogy az sem változtatná meg alapjaiban a róla kialakult képet, ha kiderülne, tragikus baleset történt.
Az éjszaka-versek előképe a Holt vidék (1932). Több visszaemlékezés említi, hogy József Attila legkedvesebb saját verse volt, amelynek Szárszón, halála után két lejegyzett példányát is megtalálták. A Holt vidék a szemléleti és poétikai átmenet tükre, de akkor, amikor a döntő költői fordulat már megtörtént. Látszólag hagyományos tájleíró vers, a téli Alföld, az édesanya szülőföldje – Szabadszállás vidéke – adhatta az élményanyagot. Ennek ellenére sem a költő, sem más beszélő nem jelenik meg, a táj bemutatása személytelen tárgyiassággal történik, ám nem érzelem- és nem értékelésmentesen. "Valaki" ott áll ebben a tájban – vagy a táj fölött egy jelképes, de nem túl magas ponton, s szemlélődik. A téli alföld mozdulatlansága, üressége hagyományos ábrázolási elem (Petőfi Sándor: A puszta, télen). E mű keletkezésekor hagyomány már az alföldi táj szimbolikus képe is, annak téli változata is (Ady Endre: A magyar Ugaron; A téli Magyarország). E versben a tárgyias és a jelképes tájleírás újszerű látomást növeszt, a kétféle eljárás szintézisét alkotva meg.
Dr. Németh Attila ezen kérdéseknek járt utána előadásában. Hogy látja a költő betegségét egy pszichiáter? Dr. Németh Attila szerint József Attila betegsége már gyermekkorában meg volt alapozva. Édesapja alkoholizmusban és impulzuskontroll zavarban szenvedett, egészen korán elhagyta a családot. Édesanyja depressziós volt, valamint a szuicid hajlamok már nála is felfedezhetők voltak. Így apja részéről az impulzivitást, anyai ágról a depressziót és az autoagressziót örökölhette. Tizennégy éves volt, amikor árva lett. Párkapcsolatai és kapcsolatai is sikertelenek voltak, folytonos beilleszkedési zavarokkal küzdött. Az előadó többször hangsúlyozta, hogy a költő életében többszörös pszichológiai tárgyvesztés is bekövetkezett, azaz hozzá közelálló személyeket veszített el. "Ilyen környezetből csak beteg ember kerülhet ki" – jelentette ki a szakember. A költő élete során több iskolába is járt. A Szegedi Tudományegyetem után Bécsbe, majd Párizsba költözött, de egyik helyen sem fejezte be az iskolát.
-ot. Magántanulóként Bp. -en tette le az érettségit, közben dolgozott, magántanítványokat vállalt, és egyre többet foglalkozott a költészettel. Rendkívüli tehetségét először Juhász Gyula ismerte fel, az ő előszavával jelent meg tizenhét éves korában Szegeden az első verseskötete, a Szépség koldusa (1922). A szegedi lapok többször hozták írásait, 1923-ban a Nyugat is leközölte három költeményét. 1924-ben a szegedi egy. -re iratkozott be magyar-francia szakra. Ugyanebben az esztendőben egyik verséért, A lázadó Krisztusért az ügyészség istenkáromlás címén pörbe fogta, a Tiszta szívvel c. verse miatt Horger Antal egy. -i dékán kijelentette: minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy tanári diplomát kapjon. 1925-ben került ki a nyomdából második versgyűjteménye, a Nem én kiáltok. Az 1925–26-os tanévben Bécsben folytatta tanulmányait. Megismerte az ott élő m. emigráns írókat, Kassák Lajost, Lukács Györgyöt, Déry Tibort, Balázs Bélát, aki verseinek kiadását ajánlotta Kner Imrének, Németh Andort, későbbi jó barátját és Hatvany Lajost.