Az ősi paprikaforma erejének skálázására külön mértékegységet vezettek be. Mire jó a csípősség, illetve mit tehetünk ellene? A három fő paprikaalak, a fehér édes (közismert nevén TV paprika) a paradicsom alakú (pritamin) és a hegyes erős csoport közül ez utóbbi a legősibb típus. Kolumbusz ehhez hasonló csípős változatot hozott magával a tengeren túlról és hazánkban is a hegyes erőspaprika felmenőit vonták először termesztésbe Szentes környékén, a 19. század végén. Zöldben az igazi Ellentétben a legtöbbször piros színekben játszó chilitől, a mi erős paprikánk zöld színű, viszont annak minden árnyalatában előfordul. A halványtól egészen a sötétzöldig terjedő színskála nem csípősségmérő, hiszen a fajtától függően egyaránt lehetnek édesek vagy erősek a termések. Bogyója keskeny, vékonyfalú, a méretes példányok a 15 centi hosszt is elérhetik. Az újabb fajták nagyobb méretűek, halványabbak, kevésbé csípősek. Ha csíp, csípj vissza! A paprika csípősségéért a kapszaicin nevű vegyület a felelős, amely minden paprikában előfordul, csak különböző mértékben.
Köptető hatású anyagokat is tartalmaz: a gyomorba érkezve annak nyálkahártyáját izgatja, ahonnan idegi úton jelzés érkezik a tüdőben lévő mirigyekhez, melyek ennek hatására fokozott nedvelválasztásba kezdenek, így a hörgőkben pangó váladék felhígul, és könnyebben felszakad. Fertőtlenítő hatásának köszönhetően megelőzhetjük vele az influenzát, vagy ha mégis megbetegszünk kiaknázhatjuk izzasztó, torokfájást enyhítő tulajdonságait. boldogsághormon. Ez az, amitől emberek szeretik a csípőset, sőt, vágynak rá. Vagyis, mint oly sok másban, a szervezetünk ebben is tanítható. Szoktathatjuk a csípősséghez az agyunkat úgy, hogy fokozatosan fogyasztunk egyre több csípős ételt, de sokan próbálkoznak az egyre csípősebb paprikákhoz való szoktatással is. Hiszen, mint tudjuk és tapasztaljuk, a chilipaprikák nem egyformán csípnek. A chilik csípőssége a Scoville skálán mérhető, amelyet Wilbur Scoville alkotott meg 1912-ben, és valójában a kapszaicin koncentrációját méri az egyes paprikafajtákban, vagy az azokból készült csípős szószokban.
Főleg nagy mennyiségben, ugyan ingerelheti az emésztőrendszert, de ezzel egyidejűleg a gyomrot olyan váladék elválasztására készteti, amely a gyomornyálkahártyának védelmet nyújt az izgató anyagok (pl. A csípős paprikának nálunk, és még rengeteg országban, sok nemzet tradicionális konyhájában fontos szerepe van, többségünk kifejezetten szereti az erőset, legyen szó egy jó húslevesről, halászléről, vagy éppen pörköltről, de én ismerek olyat is, aki még a rántott húshoz… A másik végletet képviseli például a Habanero chile, az egyik legerősebb paprika. Ennek 300 000 feletti SHU értéke azt jelzi, hogy a kivonatot több mint 300 000-szeresére kell hígítani ahhoz, hogy már ne érezzük csípősnek. A Scoville-féle organoleptikus teszt legnagyobb hátránya a pontatlanság, mivel szubjektív emberi érzékelésen alapul. A fűszerek csípősségét (erősségét) napjainkban általában nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával állapítják meg (HPLC, high performance liquid chromatography). Az eljárás együtt méri a különféle csípős anyagokat, és koncentrációit csípősségük intenzitásával súlyozza.
A csili és a víz nem jó párosítás Forrás: Cultura Creative/Tiina & Geir A kapszaicin önmagában nem csíp, az égő-forró érzés bennünk, a testünkkel való reakciója során jön létre. Amikor a szájba kerül, rögtön otthonra talál a nyelvünkön található TRPV1 receptorokban. Ezek szerepe, hogy felismerjék azokat a dolgokat, amelyek ártalmasak lehetnek a szervezetünkre: például a túl forró vizet, a túl fűszeres ételeket vagy a keserű, mérgező anyagokat. Amikor a receptorok találkoznak a kapszaicinnal, azonnal jelet küldenek az agynak, hogy valami olyan dolog került a szervezetbe, ami ártalmas lehet számára. A csípést az agy fájdalomként értelmezi, és azonnal kiadja a parancsot a testnek, hogy szabaduljon meg a kapszaicintól, amilyen gyorsan csak lehet. Mi a titka? Forrás: Biosphoto/© Antoine Boureau Ez az oka annak, hogy az emberek elkezdenek könnyezni, izzadni, és kényszerét érzik, hogy azonnal kifújják az orrukat, illetve, hogy valami hideget igyanak. Logikus döntésnek tűnik egy pohár víz, pedig a legkevésbé sem az.
Ilyen volt például az Infinity Chili, egy brit nemesítő, Nick Woods szörnyszülöttje, és a Dorset Naga, a szintén brit Gerald Fowler boszorkánykonyhájából (az indiai szellemcsilit keresztezte a legdurvább trinidai fajtákkal, és egy Bangladesben honos csilivariánssal). Itt már 1, 3 millió Scoville-nél járt a mérce, és az indiai hadügyminisztérium egészen komoly kutatásokat végzett arról, hogyan lehetne kézigránátba tölteni a szellempaprikát. A rekordok könyvének legfrissebb kiadásában a legcsípősebb paprika címét az ausztrál nemesítésű Trinidad Scorpion Butch T tartja, amit szerényen saját magáról nevezett el a létrehozója, Butch Taylor. Az 1, 4 millió scoville-es rekordot azonban nem hivatalosan már felülmúlta a már említett új-mexikói egyetemről származó Trinidad Moruga, ami áttörte a 2 milliós álomhatárt is. Az íze egyébként állítólag kellemesen gyümölcsös, édeskés, már ha van értelme ízről beszélni egy olyan paprika esetében, ami hatásában nagyjából egy szinten van az amerikai rendőrök által használt gázsprékkel, és a Kanadában medveriasztóként árult hasonló készítményekkel.
Teljes film Pogány bors: az erős paprika | 2010. 01:17 Hasznos számodra ez a válasz? 6/6 anonim válasza: Szegény nagyapám valós története jut eszembe erről a beszólásról, amikor az ún macskapcsű paprikás (ez nagyon erős) kézzel elment brunzolni. Majd utána nemsokkal később hasalva látták őt a vizeshordón!!! :))) 2010. 07:06 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Bár C-vitamin-tartalma magasabb, mint a citrusféléknek, azonban aligha fogyaszthatunk el belőle olyan mennyiséget, amely elég lenne a napi szükséglet fedezéséhez. A mai fitoterápia nem is ezért, hanem elsősorban a kapszaicin nevű hatóanyaga miatt használja fel. A kapszaicin főként a termés ereiben és a magokban halmozódik fel égető érzést, könnyezést okozva a paprika fogyasztásakor. Fájdalom ellen felpaprikázva Az erős paprika legnagyobb erénye, a kapszaicin révén, fájdalomcsillapító hatásában rejlik. A fájdalomingereket az agyba az úgynevezett "P vegyület" továbbítja. A kapszaicin ennek a vegyületnek a működését zavarja meg, mely hatás kiemelkedő egyes krónikus fájdalmak esetén.
A megoldás a tejben rejtőzik. A kapszaicin apoláris molekula, amelyről azt kell tudni, hogy csakis más apoláris molekulákban képes oldódni. A víz poláris molekula, ezért a kapszaicinnel való találkozást legegyszerűbben úgy képzelhetjük el, mikor egy pohár vizet próbálunk összekeverni egy pohár olajjal – nem fog sikerülni. A víz csak jobban szétszórja a kapszaicint a szájban, amivel a fájdalom is fokozódik. A tej viszont apoláris, a kapszaicin szép lassan oldódik benne, csökkentve az égő érzést. Segít a tej Forrás: Origo A tejtermékek ezen kívül egy bizonyos kazein nevű fehérjét is tartalmaznak, amelyek szintén vonzzák a kapszaicin molekulákat. Tehát legyen szó egy pohár tejről, vagy egy-két gombóc fagyiról, mindkettőre igaz, hogy rendelkezik azzal a képességgel, hogy a kapszaicint kioldja a receptorokból, és enyhítse az egészséges életmód reményében túlzásba vitt csilis ebéd fájdalmait. Idővel könnyebb lesz Forrás: Cultura Creative/Cultura/Emely/Emely A jó hír viszont az, hogy minél több kapszaicint fogyasztunk, annál toleránsabbak leszünk irányába.
Pilinszky János életébe és munkásságába többször is jelentősen közbeavatkozott a történelem. Művészetét jelentősen meghatározták a második világháború személyesen átélt borzalmai, majd a kommunista időszak alatt többször is nehézségekbe ütközött. Életpályája kihívásoktól és családi tragédiáktól sem volt mentes. Tipikus 20. századi művészsors – szokták mondani –, ami illik Pilinszky Jánosra is. Pilinszky János Eifert János fotóján. Forrás: WIkipedia A kezdetek Pilinszky János 1921. november 27-én született Budapesten. A 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, "újholdas" generációjához tartozik, Nemes Nagy Ágnessel vagy Örkény Istvánnal együtt. Pilinszky műveiben egy egészen egyedülálló hangot ütött meg. Életművére nagy hatással voltak az 1940-es éveben gyűjtött háborús és lágertapasztalatok, tükröződik benne mély katolikus hite. Pilinszky jános apokrif műfaja. "Én költő vagyok és katolikus" – vallotta. Apja, idősebb Pilinszky János vasfegyelemmel nevelte, gyakran alkalmazott testi fenyítést.
"Nem értem én az emberi beszédet, / és nem beszélem a te nyelvedet. / Hazátlanabb az én szavam a szónál! / Nincs is szavam. " Ezen a héten a 97 éve született Pilinszky Jánosra emlékezünk. Pilinszky János: Az Apokrifról "[…] Az Apokrif ot, erre jól emlékszem, 1952 decemberében írtam. Hogy pontosan hogy kezdődött? – nem tudom megmondani. 30 legszebb magyar vers - Pilinszky János. Elég sokáig írtam, s rettenetesen kellett küzdenem azért, hogy közben mindent újra és újra elfelejtsek, mert a világirodalom ismerete elronthatja az embert, olyan verseket kezd írni, mintha azok műfordítások volnának. Küzdenem kellett azért, hogy először lássak rá a dolgokra: egy csecsemő szemével. Szavanként újra és újra, hogy amit csinálok, ne váljon "irodalommá". Az volt az érzésem, hogy fogok egy diszkoszt, és forgok vele, és már a karomat majd kiszakítja, de nem szabad elrepítenem, mert akkor kiszáll… A vers általában akkor jó, amikor, mint a diszkoszt, egyszerre elrepíted, és kiszáll a szabadságba. Itt viszont nem mertem elengedni; tartanom kellett a diszkoszt és egyre vadabbul forogni vele – ezt éreztem.
A harmadik versszak kérdőmondat-sora olyan retorikai, poétikai beszédformula, mely inkább erősíti az állítást. A költemény második szakaszában a végítélet, a világpusztulás tényei jelennek meg – néhány vizuális utalással állítva elő az apokalipszis képzetét. A világmindenség széthullik, a dolgok elkülönülnek egymástól, a levegőben riadt madarak menekülnek. A "kelő nap" kettős hasonlatba kapcsolt képe nyomasztó félelmetességet, szorongató rejtélyességet sugalmaz. A vers egyes szám első személyben folytatódik. A világvége-állapot közegébe belép a "számkivettetésben" szorongva, hányódva virrasztó "én", a világkatasztrófa tanúja. A reménytelenség végső helyzetében kiáltja világgá valamennyi létező panaszát, a lét minden kínját és szenvedését. Ebben a részben megnövekszik a szöveg retorizáltsága: a beszélő az "ismeritek? ", "értitek? ", "tudjátok? " szinonimák sorozatával és az anaforás szerkezettel erősíti fel a létezés tragédiáját, a világ örök passióját. Pilinszky János - Apokrif | Vers videók. Az emberi boldogtalanság panaszáradatának kijelentései szólnak az idő rémuralmáról, a mulandóság döbbenetéről ("az évek vonulása", "a mulandóság ránca"), az egzisztenciális árvaságról, a tudat alatt rejtőzködő ősi, mitikus szörnyek fenyegetéséről ("az örökös sötétet" taposó "hasadt paták", "hártyás lábak").
Így indulok. Szemközt a pusztulással egy ember lépked hangtalan. Nincs semmije, árnyéka van. Meg botja van. Meg rabruhája van. 2 Ezért tanultam járni! Ezekért a kései, keserü léptekért. S majd este lesz, és rámkövül sarával az éjszaka, s én húnyt pillák alatt őrzöm tovább e vonulást, e lázas fácskákat s ágacskáikat. Levelenként a forró, kicsi erdőt. Valamikor a paradicsom állt itt. Félálomban újuló fájdalom: hallani óriási fáit! Haza akartam, hazajutni végül, ahogy megjött ő is a Bibliában. Irtóztató árnyam az udvaron. Törődött csönd, öreg szülők a házban. S már jönnek is, már hívnak is, szegények már sírnak is, ölelnek botladozva. Pilinszky János - Apokrif - Magyar versek. Visszafogad az ősi rend. Kikönyöklök a szeles csillagokra – Csak most az egyszer szólhatnék veled, kit úgy szerettem. Év az évre, de nem lankadtam mondani, mit kisgyerek sír deszkarésbe, a már-már elfuló reményt, hogy megjövök és megtalállak. Torkomban lüktet közeled. Riadt vagyok, mint egy vadállat. Szavaidat, az emberi beszédet én nem beszélem. Élnek madarak, kik szívszakadva menekülnek mostan az ég alatt, a tüzes ég alatt.
S majd este lesz, és rámkövül sarával az éjszaka, s én húnyt pillák alatt őrzöm tovább e vonulást, e lázas fácskákat s ágacskáikat, Levelenként a forró, kicsi erdőt. Valamikor a paradicsom állt itt. Félálomban újuló fájdalom: hallani óriási fáit! Haza akartam, hazajutni végül, ahogy megjött ő is a Bibliában. Irtóztató árnyam az udvaron. Törődött csönd, öreg szülők a házban. S már jönnek is, már hívnak is, szegények már sírnak is, ölelnek botladozva. Visszafogad az ősi rend. Kikönyöklök a szeles csillagokra - Csak most az egyszer szólhatnék veled, kit úgy szerettem. Év az évre, de nem lankadtam mondani, mit kisgyerek sír deszkarésbe, a már-már elfuló reményt, hogy megjövök és megtalállak. Torkomban lüktet közeled. Pilinszky jános apokrif vers. Riadt vagyok, mint egy vadállat. Szavaidat, az emberi beszédet én nem beszélem. Élnek madarak, kik szívszakadva menekülnek mostan az ég alatt, a tüzes ég alatt. Izzó mezőbe tűzdelt árva lécek, és mozdulatlan égő ketrecek. Nem értem én az emberi beszédet, és nem beszélem a te nyelvedet.
Nyomtatott kiads: Szombathely: Savaria Univ. Press, 2008 URL: URN: