Abban az esetben, ha a bíró feladatának ellátása során szándékosan hibát követ el, vagy ha életmódja, magatartása hivatásának tekintélyét sérti, fegyelmi eljárás indítható ellene. A fegyelmi eljárás során, ha az súlyos fegyelmi vétség miatt indult, a bíró akár a tisztségéből is felmenthető. FORRÁSOK Magyarország Alaptörvénye 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról TRÓCSÁNYI László- SCHANDA Balázs (2016) Bevezetés az alkotmányjogba. Budapest, HVG-ORAC. 60/1994. (XII. 24. ) AB határozat 33/2017. 6. ) AB határozataz Országos Bírósági Hivatal elnökének az integritási szabályzatról szóló 6/2016. (V. 31. ) OBH utasítás 5. § e) pont szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről 33/2012. (VII. Bírák jogállásáról szóló törvény - Jogi Fórum. 17. ) AB határozat
A bíróságok napjának és a bírák jubileumi jutalmának törvénybe foglalását javasolta négy szocialista képviselő hétfőn a parlamentben. A bírák jogállásáról szóló törvény módosításában azt javasolta négy szocialista képviselő, hogy a bíróságok napja minden évben július 15-e legyen – mondta az előterjesztők nevében Bárándy Gergely. Hozzátette: ez – kiterjesztve az igazságügyi dolgozókra is -, minden évben legyen munkaszüneti nap. Közölte: a törvényben a bírák jubileumi juttatását is szabályozni kívánják. Eszerint 40 év bírói szolgálati viszony után a bíró jogosult legyen e juttatásra. Alkotmányossági kifogást emel a román Legfelső Bíróság a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítása ellen. Közölte: annak érdekében, hogy a korábban megszerzett szolgálati idő a jubileumi jutalom számításánál ne vesszen el, a 2007. június 1-jét megelőzően kinevezett bírák 2008. február 1-ig kezdeményezhetik, hogy szolgálati idejükbe a korábbi számítás alapjául szolgáló jogviszony is beszámítson. Bárándy Gergely kitér a módosító javaslatnak a bíróságok szervezetét érintő elemére, amely több Vas megyei és Borsod megyei település kezdeményezésére módosítja egyes bíróságok illetékességi területét.
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 1. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. Szegedi Tudományegyetem | Bíró. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) Ha a bíró szolgálati viszonya a 90. § g) vagy n) pontja alapján szűnt meg, és az ott megjelölt megbízatása megszűnését követő 30 napon belül kéri bíróvá történő ismételt kinevezését, őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök - az OBH elnökének javaslatára - a megszűnést megelőző kinevezésének megfelelően határozott vagy határozatlan időre bíróvá kinevezi. A bírót az OBH elnöke tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe osztja be, illetve nevezi ki. A bírót a bírói szolgálati jogviszonya megszűnését megelőző utolsó tényleges bírói álláshelye szerinti vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti bíróságra tényleges bírói álláshelyre kell beosztani.
4/2015/6. számú határozatával az elsőfokú szolgálati bíróság határozatát – "az indokolás kisebb módosításával" – helybenhagyta. [11] A másodfokú szolgálati bíróság a határozata indokolásában többek között rámutatott, hogy "a bíró és a bírósági vezető munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól" szóló 4/2011. OIT szabályzat 1. § (2) bekezdése értelmében a megyei, az ítélőtáblai, a legfelsőbb bírósági bíró vagy tanácselnök vizsgálatára – amennyiben azt nem a kollégiumvezető végzi, lehetőség szerint – az adott bíróságnak a vizsgálat lefolytatásához szükséges szakismerettel rendelkező kollégiumvezető-helyettesét, tanácselnökét, csoportvezető bíráját célszerű kijelölni. Amennyiben a kijelölésének akadálya van, a kollégiumvezető a vizsgálat elvégzésére – az érintett bíróság elnökének egyetértésével – a vizsgált bíró szolgálati helyével azonos szintű másik bíróság kollégiumvezetőjét is kijelölheti. A vizsgáló költségeit a vizsgálattal érintett bíróság viseli. Ez a rendelkezés – a másodfokú szolgálati bíróság álláspontja szerint – a kollégiumvezető elfogultsága esetén is alkalmazható; az új vizsgáló személyének kiválasztásában ekkor valóban részt vesz az elfogult kollégiumvezető, de csak "adminisztratív jelleggel".
198. §-a által rögzített határidő a rendkívüli ítélkezési szünet alatt nem teljesíthető, és 4. az igazságügyi alkalmazottak teljesítményértékelésének lefolytatására irányadó határidőt megállapító törvényi rendelkezés módosítását, mivel a rendkívüli ítélkezési szünet határozatlan idejére figyelemmel az Iasz. 54/A. § (1) bekezdése szerinti határidő megtartása akadályba ütközhet. Vissza az oldal tetejére
A Csodákban saját elhatározásból, afféle hippi ötlettől vezérelve hagyta el a történet középpontjában álló család a civilizációt, A szent és a farkas ban azonban kényszerű a szegregáció. A film első felében meglehetősen bizonytalanok is vagyunk a történet megtörténésének idejét illetően: villany van, az oké, de hogy a huszadik század melyik részében vagyunk, az már nem biztos. Nyomorúságos körülmények között élő embereket látunk, akik egy láncdohányos márkinő dohányültetvényén robotolnak, mindenféle munkaidő, fizetség, és bármi más munkavállalói jog nélkül. Fizetségük az egysíkú, gyakorlatilag kenyérből és szardíniakonzervből álló élelem, valamint olykor egy villanykörte, hogy esténként ne üljenek sötétben. Ebben az elnyomott, rabszolgaságra emlékeztető csoportban élő Lazzaro is, akinek semmi gondja nincs ezzel – s ami meglepő, másoknak sem. Amikor egy fiatal pár közülük mégis el akar költözni a városba, szerencsét próbálni, nem is értik szándékaikat. Persze, rabszolgaság nem létezik rabszolgatartók nélkül, s hogy ebből a tespedt, lefojtott, vegetáló élethelyzetből mégis történet lesz, ahhoz az kell, hogy a rabszolgatartók -értelmes egyéb tevékenység híján- halálosan unják a tétlen nyugalmat, amit az általuk kizsákmányoltak biztosítanak nekik.
Mi a jóság és milyen kapcsolatban van a szentséggel? A filmet látva egyik kérdésre sem tudunk egyértelmű választ adni. Lazzaro naivitásával, ártatlanságával, természetes jóindulatával környezete semmit nem tud kezdeni. A legtöbben megtűrik, de olyan is akad, aki elzavarná. Különcnek és furcsának tartják. Korunk embere ugyanis már mindenen túl van. A csodákat nem veszi észre, a szentek mellett pedig elmegy. A szent és a farkas 2018-ban a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb forgatókönyv díját. Alice Rohrwacher költői filmjét jó szívvel ajánljuk mindenkinek. Fotó: Baranyai Béla/Magyar Kurír Az írás az Új Ember 2018. november 18-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.