2020-09-29 Egyéb, Friss hírek, Országos hírek, Történelem 547 Views "Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva, Seregének seregünk nyomába', Megrémülve fut a magyar hadtól; Magyar hadban egy vén zászlótartó. " (Petőfi Sándor: A vén zászlótartó) 1848. szeptember 29-én vívták Pákozd mellett Jellasics horvát bán határőr csapatai és a Móga János vezette honvédseregek az 1848-49-es magyar szabadságharc első jelentős ütközetét. A csatában a honvédek sikeresen megfutamították Jellasics nagyobb létszámú és képzettebb hadait, az összecsapás nyomán azonban bizonyossá vált, hogy Bécs és Pest-Buda elmérgesedő konfliktusában a fegyverek mondják majd ki a végső szót. A pákozdi diadal történelmünk egyik legfényesebb győzelmének számít, mely méltó nyitánya volt a magyar szabadságért folytatott heroikus küzdelemnek. 1848 szeptember 29 juillet. Check Also 32 ÉVE EZEN A NAPON TARTOTTÁK MEG A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI ELSŐ SZABAD ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS ELSŐ FORDULÓJÁT Hosszú évtizedeket követően 1990-ben rendezték meg hazánkban az első szabad országgyűlési választásokat, ennek feltételeit, kereteit …
Ez a hely méltó ahhoz, hogy üzenjenek vele a ma élő nemzedékeknek: "hős elődeink a mi érdekünkben hozták véráldozatukat" – jelentette ki. A szabadság drága dolog, de "szabadok csak akkor lehetünk, ha ezért megharcolunk", a magyar honvédség pedig csak akkor lehet erős, ha a társadalom támogatása van mögötte. Az emberek álljanak a katonák mögé, segítsenek az új, korszerű és erős magyar honvédség megteremtésében – kérte Benkő Tibor. Az ünnepség végén a jelenlévők megkoszorúzták az emlékparkban álló obeliszket. A programok azonban nem értek véget ezzel, hiszen kora délután zenés történelmi játékkal emlékeznek a pákozdi csata 170. 1848 szeptember 29 octobre. évfordulójára az 1848-as ütközet helyszínén és időpontjában. Az újonnan felállított magyar honvédsereg a szabadságharc első ütközetében, a százhetven éve, 1848. szeptember 29-én megvívott pákozdi csatában legyőzte a forradalom eltiprására induló Josip Jelacic (a magyar nyelvben Petőfi verse nyomán Jellasicsként ismert) horvát bán csapatait. A bán mintegy ötvenezres, nem kellően felszerelt serege két oszlopban, a Balatontól délre tört előre és a kiürített Székesfehérváron szeptember 25-én egyesülve folytatta a lassú előrenyomulást Buda felé.
Batthyány Lajos miniszterelnök és Deák Ferenc igazságügy miniszter augusztus végén Bécsbe utazott, s Jellasics támadásának elhárítása érdekében, végső esetben még az önálló magyar had- és pénzügyről való lemondásra is kész volt. Az uralkodó nem fogadta a magyar kormányküldöttséget, de szeptember 4-én megerősítette Jellasicsot báni méltóságában. Ez jelzésértékű volt mindkét fél számára: Batthyány beismerve politikájának kudarcát szeptember 11-én benyújtotta lemondását. 1848. szeptember 29-én a győzelem a lelkekben született meg. Ugyanezen a napon Jellasics mintegy harmincötezer főnyi hadserege átkelt a Dráván. A drávai magyar hadsereg parancsnoka, a soproni születésű, ezért magyarnak tekintett Ottinger Ferenc, császári és királyi vezérőrnagy visszavonulási parancsot adott ki és átszökött Jellasics táborába. Az Ottinger helyére küldött Melczer Andor ezredes magyar honvédelmi minisztériumi államtitkár szintén ezt tette. Jellasics – amint átkelt a Dráván – kiáltványt intézett a magyar néphez, amelyben nyilvánvalóvá tette, hogy a Habsburg–Lotaringiai-ház katonájaként érkezett és célja a magyarországi "pártütők" és "lázadók" forradalmi mozgalmának elfojtása.
1848. szeptember 29-én a magyar katonák győzelme a lelkükben született meg – fogalmazott Benkő Tibor honvédelmi miniszter a pákozdi csata 170. évfordulója alkalmából rendezett szombati ünnepségen Pákozdon, a katonai emlékpark nemzeti emlékhelyénél. Magyar Csaták - Pákozdi csata 1848. szeptember 29. - YouTube. 2018-09-29 19:30 Hír | MTI / im Benkő Tibor Dobó István egri várkapitányt idézve azt mondta: a vár ereje nem a kövekben van, hanem a védők szívében és lelkében; az önálló magyar honvédségnek sem fegyverzetében, felszerelésében és kiképzésében volt az ereje, hanem lelkében és elkötelezettségében. Benkő Tibor honvédelmi miniszter megkoszorúzza a nemzeti emlékhelyet az 1848-as pákozdi csata 170. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Pákozdi Katonai Emlékparkban 2018. szeptember 29-én. A háttérben az első sorban jobbról Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője (j) és Takács János polgármester (j4). Fotó: Bodnár Boglárka / MTI A miniszter felidézte, hogy a közeli Mészeg-hegy tövében vívta első győztes csatáját a "szinte a semmiből felépült" honvédsereg, hogy Magyarország és a magyarok függetlenségét, szabadságát kivívja.
– 1848. szeptember 11-én Jellasics Habsburg császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A forradalmi Magyarországot – amelynek törvényes kormányát (felelős magyar minisztérium) a Habsburg uralkodó nevezte ki –, ezzel nyílt katonai támadás érte. A magyar seregek élén álló többségükben volt császári tisztek hátráltak, feladták az egész Dunántúlt. Már Pest is veszélybe került, Bécs pedig Magyarország alávetésére készült. 18. Sukorói tábor, 1848 szeptember 29. Móga altábornagy jelentése a miniszterelnöknek a pákozdi ütközetről. | KOSSUTH LAJOS ÖSSZES MUNKÁI | Reference Library. 1848. szeptember 29-én Sukoró és Pákozd között a Móga altábornagy vezette túlnyomórészt újoncokból álló magyar sereg megütközött a Jellasics parancsnoksága alatt álló, császári erőkkel (sorezredek, határőrök, horvát nemzetőrök). A magyar seregek győzelmet arattak a kétszeres túlerőben lévő császári csapatok felett. Jellasics Bécs irányában, menekülve hagyta el az országot. (részlet) Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva, Seregének seregünk nyomába', Megrémülve fut a magyar hadtól; Magyar hadban egy vén zászlótartó. Ki az a vén zászlótartó ottan Olyan tüzes lelkiállapotban?
Gárdonyi Géza Emlékház. Országos műemlékvédelem alatt álló épület, mely az író szülőháza. A tárlat bemutatja az író életének legfőbb állomásait, irodalmi munkásságának kiemelkedő értékeit. A tárlókban naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is megtekinthető. A nagy magyar író 2007-ben felújított szülőházában 2009-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Heves Megyei Múzeumi Szervezet új emlékkiállítást rendezett be. A látogatók megismerkedhetnek alkotói módszerével, írói munkásságával, bepillantást nyerhetnek különleges titkosírásába, megismerhetik a megfejtés kalandos történetét. Az épületben egy korabeli eszközökkel és bútorokkal berendezett konyhát is láthatnak az érdeklődők. Az emlékkiállítás megtekinthető: április 1-től október 31-ig hétfő kivételével naponta 10-től 18-ig. Bejelentkezés telefonon: +36 30 905 4870 (Rácz Ferencné gondnok), E-mail: honlap: Belépődíjak: Felnőtt: 500 Ft Diák, nyugdíjas: 350 Ft Csoportos (10 fő felett): 300 Ft Ingyenes: - 6 éven aluliaknak és 70 éven felülieknek - fogyatékossággal élők és egy kísérőjüknek - a közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozó pedagógusoknak - ingyenes múzeumi belépésre jogosító igazolvánnyal rendelkezőknek - 26 éven aluliaknak és a18 év alatti személyeket kísérő, legfeljebb két közeli hozzátartozónak a hónap utolsó vasárnapján
Az Emlékérem a Velencei-tavi Galéria (Agárd, Sigray u. 1. ) kávézójában kapható. 2014. augusztus 3-án, huszonkét Fejér megyei költő és író emlékfalát avatták fel Gárdonyi Géza szülőházának falán, az író születésének 151. évfordulóján. A Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány saját forrásból, kisebb támogatók felajánlásaiból és három cég nagyobb adományából készíttette el az emlékfalat, amelynek felállítása összesen mintegy 10 millió forintba került. A kezdeményezés részeként 22 kortárs magyar szobrászművész (Bíró Lajos, Blaskó János, Cyránski Mária, Raffay Dávid, Györfi Sándor, Kligl Sándor, Pető Hunor, Kolozsi Tibor, Lestyán Goda János, Zsemlye Ildikó, Lieb Roland Ferenc, Pogány Gábor Benő, Sánta Csaba, Szabolcs Péter, Oláh Katalin, Béres János, Rajcsók Attila, Rohonczi István, Madarassy István, Lukács István, Kocsis Balázs, Plank Antal) egy-egy bronz domborművel járult hozzá a különleges emlékfal létrejöttéhez. A huszonkét alkotás mindegyike egy-egy Fejér megyéhez kötődő, a magyar irodalom történetében jelentős életművel rendelkező alkotónak állít emléket.
Gárdonyi hamarosan megvásárolta a ház mögötti szőlőst, ahová új házat épített a családjának, ő pedig egyedül maradt az öreg házikóban. Az író házának egyik különlegessége a dolgozószoba üvegteteje. Ez közvetlenül az íróasztal fölött található és azt a célt szolgálta, hogy Gárdonyi Géza mindig egyenletes, szűrt fényben munkálkodhasson. Ha már bent járunk, vessünk egy pillantást az író impozáns, majd' tízezer darabból álló könyvgyűjteményére is! Idilli kert a város fölött Gárdonyi Géza házát már-már mesébe illő kert veszi körül. A város elénk táruló panorámája, a hatalmas fák árnyékából nézve mindenkit lenyűgöz! Kortárs építészeti műremek! Az arkt csapata 2013-ban kereste meg az egri önkormányzatot, hogy biztosítson számára egy olyan helyet, amelyben már senki nem lát potenciált, és az iroda vállalja, hogy társadalmi, építőipari, intézményi összefogást szervezve felújítja, visszakapcsolja az épületet a városi véráramba. A parlagon heverő ingatlanok egyike a Gárdonyi-kertben üresen álló régi GAMESZ-ház volt, a kert pedig elvadult, kezeletlen állapotban aludta Csipkerózsika álmát.
Ez az oldal a felhasználói élmény és a használhatóság növelése érdekében sütiket használ. Elfogadom Bővebben Programok Látnivaló Szállás Gasztro Szolgáltatás Hírek Hírlevélre feliratkozás Program Sport Szolgáltatók Hotel Ifjúsági Camping Panzió Magánház Bor Étterem Pizzéria Cukrászda Fagyizó Kedvencek küldése emailben Rólunk, TDM Jelszó megváltoztatása