Kártyanaptár, Fejér megyei húsipari vállalat, Székesfehérvár, grafikai rajzos, horgász, 1986,, É, JELIJOE-AJÁNLATA - Kártyanaptár a fotón látható állapotban - - ár egy darabra értendő - ------------------------
Mezőgazdasági művelés alatt áll, de nagyrésze belterületbe...
Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot. Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam. Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt. Csak 1932-ben adta vissza a Maros az aradi vértanúk csontjait A vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, sőt, Aradon már 1871-ben terméskő emlékművet állítottak a tizenkét tábornoknak és egy ezredesnek, akiknek nevét országszerte tucatnyi utca, tér és út őrzi, sőt, október 6. Hogyan léptek a vesztőhelyre az aradi vértanúk? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 2001 óta magyar nemzeti gyásznapként van jelen a naptárban. Az egykori vesztőhelyen évtizedeken át kutattak a kivégzés után eltűnt testek után, ötüket azonban hetven éven át nem találtak meg.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az aradi vértanúk kivégzése, 1849. október 6. - YouTube. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft július 12. Mai évfordulók
Honvédek, népfelkelők, jegyzők, papok, tanítók, egyszerű emberek, akiket a megtorlás során szűk másfél év alatt ítéltek halálra és végeztek ki. Nagyjából 60 százalékuk civil volt, soha nem fogott fegyvert – az ős sorsukról kérdeztük Dr. Hermann Róbert történészt, történészt, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesét. Tényleg szadista volt a magyarok hóhéra? A feltehetően szociopata Julius von Haynaunyugdíjas éveit Szatmárban töltötte és csodálkozott, miért utálják szomszédai, Londonban megverték, de a kínhaláláról szóló történetek feltehetően a legendák világába tartoznak. Index - Tudomány - Olvastak, fuvoláztak utolsó óráikban az aradi vértanúk. Az első kivégzés Magyarországon megtorlás lesz, ezt mindenkinek nyíltan a tudomására hozta egy 1848. október 3-án kiadott császári rendelet, miszerint aki attól a naptól kezdve bármilyen módon is a magyar államot szolgálja, Bécs szemében fegyveres lázadónak számít, akár halálbüntetésre is számíthat. Az osztrák csapatok decemberi, általános támadásáig ennek nem lehetett érvényt szerezni, ám a hónap második felétől az elfoglalt magyar területeken megindultak a letartóztatások.
A világosi fegyverletételt (1849. augusztus 13. ) követően a teljhatalommal felruházott Julius Jakob von Haynau, becenevén "bresciai hiéna", táborszernagy Európa-szerte felháborodást kiváltó, példátlan bosszúhadjáratba kezdett. Feladata egyértelmű volt: elrettentő példát statuálni, és egyszer és mindenkorra lefejezni a magyar katonai vezetést. Kivégzések már addig is voltak, ám a megtorlás csúcspontjának október 6-át szánták, amikor is a 35 honvédtábornok közül 12-t és egy ezredest felakasztottak, vagy nagyvonalú "kegyelemből" "csak" agyonlőttek Aradon. Sokféle mendemonda, szóbeszéd kapott szárnyra, hogyan viselték utolsó óráikat és a vesztőhelyen végső perceiket nemzeti mitológiánk hősei. Aradi vértanúk kivegzese . De vajon mi igaz ezekből? Az például valószínűleg csak az utókor romantikusan kiszínezett legendája, hogy gróf Vécsey Károly (aki az utolsó kivégzett volt a sorban, ezért végig kellett néznie társai kínhalálát), mielőtt a bitóhoz kísérték, odalépett a már halott Damjanich János holttestéhez, és megcsókolta a kezét.
Ez azt jelentette, hogy Julius Jakob von Haynau táborszernagy 1849. szeptember 22-től szabad kezet kapott a császártól és a Schwarzenberg-kormánytól a halálos ítéletek jóváhagyására, vagy kegyelmezésére. A döntéssel Ferenc József hivatalosan elháríthatta magáról a kivégzések zöméért a közvetlen felelősséget. Az udvar a "bresciai hiéna" szabadjára engedésével kívánta elvégeztetni a piszkos munkát. A szabadságharc 35 magyar tábornoka közül tizenkettőt az "aradi Golgotán" végeztek ki, október 6-án. Mindjüket felségsértésben találta bűnösnek az aradi hadbíróság, és teljes fő-, rang- és vagyonvesztés volt sorsuk. A temesvári Kiss Ernő volt huszárparancsnok eleve lőpor és golyó általi halálra ítéltetett. A váci csata hőse, Dessewffy Arisztid; az örmény származású Lázár Vilmos (az egyetlen nem tábornok, akit október 6-án Aradon kivégeztek) ezredes, hadtestparancsnok; és a zombori Schweidel József, a kormány mindenkori székhelyének helyőrségparancsnoka Haynau "kegyelme" folytán részesülhetett golyó általi halálban.