Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kiöltek belőle minden szórakoztatót, de pattogatott kukoricával azért senki ne készüljön. Készüljön viszont mindenki egy kendőzetlenül erőszakos, szexuális tartalomtól sem mentes felnőtt szórakozásra, jól eljátszott érdekes karakterekre, némi retro, de nem kierőszakoltan retro életérzésre, azaz készüljön mindenki egy mocskos korszak nyers krónikájára. Azt persze nem tudni, hogy az évad tartani tudja-e a szintet, de az alkotók alaposságát látva talán ki lehet jelenteni, hogy akit nem riasztanak el nyersebb pillanatok, az szeretni fogja a Snowfallt. Watchmen Kibeszélő, ötödik rész. Miről szólt a Watchmen negyedik része? - Őrzőfigyelő #4 Úgy tűnik, végre kapunk egy jó Star Wars-spinoffot Az első élőszereplős Star Wars-sorozatnak, a The Mandaloriannek sikerülhet az, ami a spinoff-filmeknek, a Zsivány Egyesnek és a Solónak nem jött össze. Kovács Krisztián: Kisvacak, Lacó kistestvére (1–5. ) Jelisztratov Szergej: Pöcök, az ezermester (1–5. ) Zsibók István: Kenguru Péter (1–5. )
Vannak olyan részek, főleg a CIA-s, amik kifejezetten unalmasak. A kitörni vágyó srác karaktere és az ő környezete, illetve felemelkedéstörténete egyértelműen a legérdekesebb, illetve ami a legnagyobb empátiát képes kiváltani, de a többiek nem szórakoztatóak. Amikor bajban vannak, nem váltanak ki igazi izgalmat a sarokba szorított szituációik. A Narcos például azért volt kitűnő, mert még úgy is halálra izgulta magát a néző, hogy pontosan tudta mi fog történni Pablo Escobarral, hiszen az történelem. A Snowfall azonban nem tud lekötni sokáig az igényes képeivel, a jó díszlettel és az autentikus hangulattal. Végig azt várja a néző, hogy igazán beinduljon a történet és legalább azzal lepjék meg a történetet, hogy hirtelen, rafináltan összeér a három fő szál, de ehelyett csak bizonytalanul sodródnak néha egymáshoz maximum látótávolságra a főbb karakterek. Az FX valószínűleg továbbra is hisz a sorozatban, mert nyáron kezd a második évad, de a Snowfalltól nem érezzük, hogy minőségi túladagolást kapnánk, pedig tényleg kimeríthetetlen és izgalmas korszak a '80-as évek drogmámorban úszó Amerikája.
A zongorista szerepében frenetikusan harsány, ugyanakkor Liberace esendőségét is hihetően képes visszaadni. Igazi jutalomjáték az övé. Partnereként Matt Damon már nem ennyire szenzációs, de ő sem szégyenkezhet. Hozzá is fűződnek erős pillanatok, például azokban a percekben, amikor kezd ráeszmélni, hogy ő igazából játékszer a celebritáspalotában, vagy amikor teljesen csalódottan, tajtrészegen kifakad az iránta tanúsított bánásmód miatt. A Túl a csillogáson pedig arra is szán időt, hogy Scott ellenkezését is bemutassa. "Miért mindig én vagyok a te nőd? " – teszi fel Scott a kérdést egy ponton, így nemcsak a testi kisajátítás, az átoperálás felől, de emiatt is hatásos sztár-kritikaként működik a A képek forrása: film. (Ráadásul már rögtön a film nyitánya is előrevetíti Scott várható sorsát, amikor is Liberace teszi a szépet új szeretőjének, míg akkori szeretője hátrahagyottan ül a sarokban. ) Az pedig már csak hab egy ízléses férfimelodráma tortáján, hogy Soderbergh a szintén maszk mögött élő Liberace-ról is képes lemosni a púdert, vagyis a majomszeretettel csüngő vén amorózót ugyanúgy képes láttatni, mint a halálos ágyán önmaga árnyékaként fekvő, síró beteget.
Két év alatt öt nagyjátékfilm – az utóbbi időben híresen munkamániássá vált Steven Soderbergh termékenységi ciklusának talán legsikerültebb darabja kerül most a vásznakra. A Túl a csillogáson pusztán a felszínen gejl híresség-bemutató, valójában árnyalt férfimelodráma. SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA. Az excentrikus zongorista, Liberace és nála jóval fiatalabb szeretője, a korábban állatidomárként dolgozó Scott Thorson viharos románca hat évet ölelt fel, a hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek elejéig tartott. A rengeteg huzavonával tarkított kapcsolatot Thorson (Alex Thorleifsonnal közösen) végül 1988-ban írta ki magából memoárjában Behind the Candelabra: My Life with Liberace címmel. Noha az írásmű nem került a kezembe, mégis az a benyomásom, hogy Steven Soderbergh kiváló adaptációt készített. Nem pusztán a celeblét külsőségeivel briliánsan foglalkozó darab lett az eredmény, hanem a homoerotikus témájú filmek tábora is ékes tétellel gazdagodott. A Túl a csillogáson furcsamód egyszerre idézheti Paul Thomas Anderson Boogie Nights -át, valamint Ang Lee (magyarul) hasonló című Túl a barátságon -ját, ám fontos kitétel, hogy egyikkel sem rímel száz százalékban, mindkettőből csak egy-egy lényeges motívumot emel át.
2, 8 Amerikai filmdráma (2013) Megtekintés: HBO Max Az HBO mozicsatorna saját gyártású filmje a virtuóz zongorista és extravagáns előadóművész, Liberace életébe nyújt bepillantást. Az 1970-es évek második felében a legnépszerűbb előadóművészek egyike volt, Las Vegas, a színpadok és a képernyő csillaga. Miközben nők milliói rajongtak érte, a férfi valójában volt. Életébe váratlanul csöppen bele Scott Throson, a fiatal, kisvárosi sofőr. Bár egy világ választja el őket egymástól, Liberace és Scott között viharos szerelmi viszony bontakozik ki. Mikor lesz a Túl a csillogáson a TV-ben? A Túl a csillogáson című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást!
Title Túl a csillogáson Publication Type Film Bemutató éve 2013 Rendező(k): Soderbergh, S Szereplők: Damon, M, Douglas, M, Aykroyd, D, Bakula, S, Reynolds, D Eredeti cím Behind the Candelabra Running Time 118' Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv angol nyelven, magyar fe Absztrakt A virtuóz zongorista, extravagáns előadóművész, a színpadok és a televízió tündöklő csillaga. Az olasz és lengyel gyökereket ápoló Liberace (Michael Douglas) karrierje az 1970-es években a csúcson jár. Elbűvölő stílusának és zenei virtuozitásának köszönhetően nők milliói rajonganak érte. Ebbe a fényűző életbe csöppen bele Scott Throson (Matt Damon) a fiatal, kisvárosi sofőr, aki igen hamar Liberace bizalmasává válik. Bár két különböző világból érkeztek, a váratlan találkozást követően Liberace és Scott között egy titkos szerelmi viszony kezd kibontakozni. Papíron tévéfilm (az HBO gyártotta), amely így az Oscar-on nem indulhatott, de öt Arany Glóbusz-jelölésre azért futotta. Szereposztás Matt Damon (Scott Thorson), Michael Douglas (Liberace), Dan Aykroyd (Seymour Heller), Scott Bakula (Bob Black), Debbie Reynolds (Frances) Kulcsszavak televíziós film filmdráma zongoraművész Liberace szerelem csók örökbefogadás 1960-as évek 1970-es évek Gyűjtemény Film LMBT vonatkozás főtéma Raktári jelzet E34 Archívumban elérhető igen Kulcsszavak: televíziós film filmdráma zongoraművész Liberace szerelem csók örökbefogadás 1960-as évek 1970-es évek
Ráadásul a visszavonulása előtti utolsó filmjét. Ehhez kellett Liberace finoman szólva is excentrikus életstílusa és görcsösen őrzött titka. Meleg volt ugyanis, ami ordított is a hajfestés, az arcplasztika és az óriási gyűrűk nagy barátjáról, de mindenkit, aki csak utalni mert erre, beperelt és kivétel nélkül nyert is. Aztán a gondosan őrzött titok a lehető legméltatlanabb módon azután derült ki, hogy a sztár AIDS-ben meghalt. A Túl a csillogáson az HBO tévéfilmje, de Magyarországon és még pár európai országban moziban is bemutatják. A nagy hollywoodi stúdiók mindegyike visszadobta, Steven Soderbergh szerint azért, mert "túl buzis volt''. Végül az HBO-hoz került, amely újra bizonyíthatta, hogy sokkal többet mer kockáztatni, mint a nagy stúdiók. Megérte, mert a Túl a csillogáson sikeresen szerepelt a cannesi versenyprogramban és az amerikai mozicsatornán is. 6 Kattintson, galéria nyílik! Galéria: Túl a csillogáson Soderbergh arra az időszakra koncentrál, amikor Liberace nagy sztár és már nem húsz éves.
Az elsőben fotódokumentációk sora vezeti végig a látogatót Yayoi Kusama eddigi művészi pályáján, illetve bemutat egy direkt erre a kiállításra készült, optikai torzulással és színes, tükröződő felületek ötvözéséből létrejött tükrös szobrot ( The Universe as Seen from the Stairway to Heaven [ Az univerzum, ahogy a mennyországba vezető lépcsőről látszik], 2021). A második, nagyobb térben két videómunka és Kusama portréin kívül a kiállítás két sztárja helyezkedik el: a két végtelenített térinstalláció kívülről apró és kifejezetten jellegtelen fehér kubusa. Tükröződő végtelen munkáinak hihetetlen népszerűségét (2019-ben a Hayward Galleryben bemutatott Space Shifters [ Térváltók] kiállítás Narcissus Garden installációja vonzotta a legtöbb látogatót) korunk jellegzetes tendenciájának, a szelfikultúra megjelenésének is köszönheti. A szelfikultúra sajátossága a Kusama munkásságában is a 60-as évek óta meghatározó szerepű nárcisztikus hajlam – Kusama infinity roomjai vagy a Narcissus Garden gömbjei mind kiváló felületet nyújtanak az önportrék készítéséhez és az én csodálatához.