Tovább a teljes értékeléshez
Hasznos Vicces Tartalmas Érdekes Átlagos 2014. szeptember 23. a párjával járt itt Egy olcsó étteremről van szó. Van menü is, ami tényleg nagyon jutányos áron kapható, és egész elfogadható. Délidőben, munkanap nagyon sokan várnak a sorban, mivel ez egy önkiszolgáló étterem. Legtöbben frissensültet kérnek, ami tényleg nagyon finom és bőséges, ugyanis két szelet hús vagy sajt jár a normál adaghoz, de lehet kérni zónát is, ami ennek a fele. 4 Ételek / Italok 3 Kiszolgálás 3 Hangulat 5 Ár / érték arány 3 Tisztaság Milyennek találod ezt az értékelést? Hasznos Vicces Tartalmas Érdekes Jó 2014. június 5. gyerekekkel járt itt Sokféle étel, hagyományos menzai kiszolgálás, de ár-érték arányban nagyon jó. Négy fős család 3000 Ft-ból megebédel. Hóbiárt étterem szeged idojaras. Jó néhányszor voltunk már itt, mikor nem volt idő főzni, mert egy sima szombati ebéd abszolút helyettesíthető vele és sokszor finom ételeket lehet enni itt. A pizzájukat emellett nem ajánlom, a tésztája nem túl jó, a feltét sem elég gazdag. 4 Ételek / Italok 3 Kiszolgálás 3 Hangulat 5 Ár / érték arány 3 Tisztaság Milyennek találod ezt az értékelést?
Hóbiárt Bisztró és Pizzéria, mint a neve is elárulja önkiszolgáló gyorsétterem, ahol már hajnalban rotyog a fazék, hogy 11 órára, nyitásra friss étel kerüljön a vendégek elé. Elérhetőségek: Cím: 6723, Szeged, József Attila sgt. 73. Hóbiárt étterem szeged étlap. Weblap: Email: sztro@gmai Telefon: 06 (20) 920-9000. Facebook oldal: Hóbárt Bisztró és Pizzéria facebook oldala Nyitva tartás: Minden nap: 11:00 – 22:00. Hóbiárt Bisztró és Pizzéria étlapja Szolgáltatások: Online rendelés a honlapról Házhoz szállítás gyors kiszállítással Folyamatos akciók Zóna adag rendelése Fizetési módok: Készpénz Bankkártya Térkép: Képek: (A képek forrása: Hóbiárt Bisztró és Pizzéria Google oldala) További éttermek a kategóriában: Pipi Pont Szeged Réges régen megálmodtunk valamit és beleszerettünk... Nagyon sokat dolgoztunk érte, hogy előteremtsük az alapjait. Mikor ezt kipipáltuk, összeszedtünk minden tudásunkat és akaratunkat, és elkezdtük. Hosszú… Olvass tovább → Palánta Salátabár Az egész ötlet onnan indult, hogy egyikünk külföldön élt egy darabig és ott látta, hogy - mint bárhol máshol - mindenki mászkál a városban, egyetemen, … Olvass tovább →
Ezúttal a Nemzeti Nagyszínpadának egészét (a nézőteret is) arénászerűen "bejátszó", látványos előadás születik". Berettyán Nándor / Nemzeti Színház: Az ember tragédiája – próba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt Madách Imre 1859-ben fejezte be a munkát a drámai költeményén, a kéziratot 1861-ben vitte bírálatra Arany Jánoshoz, akinek stiláris javításaival 1862-ben jelent meg először a "nagy mű" nyomtatásban. Sokáig színpadképtelennek, előadhatatlannak tartották a Tragédiá t – egészen 1883. szeptember 21-ig: Paulay Ede rendezésében ekkor kezdte meg színpadi karrierjét a mű a Nemzeti Színházban és a magyar színpadokon. (Ezért ünnepeljük minden évben ezen a napon a Magyar dráma napját. ) A Tragédia 135 éve – az 1947 és 1955 közötti betiltását kivéve – szerepel az ország első színházának repertoárján. A Nemzeti Színház, amely 1837-es alapítása óta csak 2002-ben kapott végleges otthont a mai épületben, Az ember tragédiájá val nyitotta meg kapuit. A Csongor és Tünde, valamint a Bánk bán után Az ember tragédiája műsorra tűzésével a 2018/19-es évadtól a magyar drámairodalom mindhárom klasszikusa látható a Nemzeti Színházban.
A színdarabot október 19-én mutatják be Vidnyánszky Attila rendezésében. MTI/Szigetváry Zsolt "Az ember tragédiáját egy csodaműnek tartom, és több mint 30 év színházi tapasztalatával nyugodtan mondhatom, hogy ilyenből világviszonylatban sincs sok. Egy kezemen meg tudom őket számolni, ezért borzasztóan büszkének kell lenni, hogy egy magyar ember agyából pattant ki ez a világmagyarázat, a világon való ilyen fogáskeresés. És érdekes, hogy én is fogást keresek ezen a darabon már húsz éve, amióta rendezem" – hangsúlyozta a rendező. Az Évát játszó Ács Eszter úgy nyilatkozott a portálnak a szerepéről, hogy "színészileg nagyon hálás, mert szinte mindent meg lehet benne mutatni a nőből, az emberből. Nekem leginkább magamat kellett a próbafolyamat alatt kicsit jobban analizálnom, kicsit jobban felfejtenem". Emellett beszélt a Madách-mű aktualitásáról: "a színek olyan különböző problémaköröket vetnek fel, amik ma is léteznek. Szinte minden színből tudnék mondani olyan gondolatot, ami képes szembecsapni az embert a meglepő aktualitásával.
A teremtés aktusát követően, melynek mindahányan szemtanúi, egy torokként zengik a hozsánnát, majd Lucifer befolyására egy testként válnak a határtalan játék, a tragédia építőköveivé. Szürke posztózubbonyuk, amelyhez hasonlót Ádám és Éva is kap – még a kiűzetés előtt, öntudatra ébredésükkor –, arra utal, hogy az emberi nem már az előadás kezdőpontjától fogva létező, a természethez tartozó kötőelem. Maga az állandó, a teremtő, az Úr láthatatlanul van jelen. Hangja közelről szól, s a közönség leghátsó soraihoz is elhatol – mindent bezeng isteni anyagtalanságával, habár az éteri visszhang miatt néha nehéz értelmezni (a szöveg alapos ismerete szükséges), mit is mond pontosan. A tónusából sugározó érzelem és akarat azonban minden alkalommal egyértelmű. Az Úrral ellentétben, akinek isteni pompáját emeli láthatatlansága, Lucifer megannyi alakban kerül a színpadra, az Úr alteregójaként is, akár: a Tagadás Ősi Szellemeként, az Úréhoz hasonlatosan hallhatjuk Csurka László t. Ő enigmatikus lény: végig a színpad jobb szélén tartózkodik, s játékával kapcsolatot teremt a hasonmásaival: nyílt színen, az emberek előtt személyesen sohasem mutatkozik.