A hírdetések egyre szaporodnak. "Idős, beteg, egyedüllállóval eltartási szerződést kötnék. " Nemrég talált a rendőrség diisznóólban két idős eltartottat. Van egy 33 éves ismerősöm, így van a nevén már három családi ház, eltartási szerződésekkel. Fene tudja, anyagi téren valóban bebetonozás, de gyomor is kell hozzá, én nem tudnám megtenni, hogy valakit napi szinten ápoljak, főleg, ha nem rokonom. Háromszor adódott volna ilyen alkalom. És bizony megbántam, hogy nem vállaltam el - így utólag... És ők kértek... Egy biztos: anyagi téren valóban bebetonozhattam volna magamat... Bár nagyon nehéz néha velük:( Ennél tutibb szerződés nincs a világon. Eltartási szerződés – Jogi Fórum. Csak egyre kell vigyázni, kellően körültekintéssel meg kell bizonyosodni, hogy nem túl sok van neki hátra. Abban a pillanatban, amikor ellenjegyzi az űgyvéd, atóll kezdve minden a tulajdonába kerül az eltartónak. Testvér, unoka, minden rokont teljesen ki lehet zárni. "ezt szerencse szerződés. + Ki kell használni az idős ember egy gyenge pillanatát. Tuti:utána néztem több neves politikusunk, igy indult el a vagyonszerzés útján.
Olvasónk testvérével az édesapjuk tartási szerződést kötött, amiért cserébe a testvér kapta a szülői ingatlant. Olvasónk arról érdeklődött, hogy ez így mennyiben etikus és jogos. Eltartási szerződés “elfekvőben” levővel? – Jogi Fórum. A fő kérdésre a részletek ismeretének hiányában nem tudunk válaszolni, ezért azt igyekeztünk összeszedni, hogy mit vizsgálna a bíróság ilyen esetben, ha perre kerülne sor. A közeli hozzátartozók közötti tartási szerződés azért problematikus, mert elvileg a gyereknek van bizonyos mértékű tartási kötelezettsége a szülővel szemben, s ez vélelmezetten ingyenes – vagyis ezért, ha a körülményekből más nem következik, nem jár semmi. Csakhogy a körülményekből általában valami más következik: a tipikus helyzet az, hogy a szülő tartása és gondozása az egyik gyerekre marad, és a bírósági gyakorlat elfogadja, hogy ezt a szülő honorálni kívánja. Ennek azonban van egy másik oldala is, mivel a tartási szerződés lényege, hogy az idős ember a tulajdonáról még életében rendelkezik – ezzel tulajdonképpen megkerüli az öröklést. Ha végrendeletet írna, akkor halála utána az öröklési szabályok szerint a kötelesrész – a törvényes örökrész fele – a többi gyerekre szállna, vagyis nem az egész vagyon jutna annak a leszármazottnak, aki gondozta az örökhagyót.
Ezt a fajtát rendszerint úgy kötik, hogy induláskor kifizetnek egy nagyobb összeget (többnyire az ingatlan felújítására), majd havonta előre fizetnek mintegy "nyugdíj-kiegészítést". Lehetséges, hogy a felek viszonya megromlik a szerződés tartalma alatt, ha tartásra vagy gondozásra kötöttek szerződést, akkor a bíróság jogosult életjáradéki szerződéssé alakítani, így a szerződés megmarad, de nem kell egymást látnia az eltartónak és az eltartottnak. Pontosan emiatt, érdemes a szerződésbe beleírni, hogy ha tartásra kötünk szerződést, a tartásnak mekkora értéket tulajdonítunk (így nem fog meglepetés érni, ha esetleg átalakítanák a szerződést életjáradékivá). Szélsőséges esetben a bíróság meg is szüntetheti a szerződést valamelyik fél kérelmére, de ehhez tényleg nyomós indok kell. A felek egyoldalúan nem tudják megszüntetni a szerződést, csak bírósághoz fordulhatnak ez ügyben. A szerződést tehát csak a bíróság, vagy a felek maguk – egymással egyetértésben – szüntethetik meg. A tartási szerződéssel kapcsolatban a következőket kell megfontolni: biztosak vagyunk-e abban, hogy az eltartottal való jó viszonyunk kitart az eltartott haláláig?
XVI. A vagyoni/személyes jellegen túl melyek a főbb különbségek a törvényes és a szerződéses tartás között? A főbb különbségek: a törvényen alapuló tartást csak rászorultság esetén kell nyújtani – a szerződéses tartásnak nem feltétele az eltartott/örökhagyó rászorultsága. a törvényen alapuló tartást a rászorultság mértékéig kell nyújtani – a szerződéses tartást a tartási szerződésben meghatározott mértékben, ilyen tartalmú szerződéses rendelkezés hiányában a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátás mértékéig kell nyújtani. a törvényen alapuló tartást (a kiskorú gyermek felé fennálló tartási kötelezettség kivételével) nem kötelező teljesítenie annak, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné – a szerződéses tartást ilyen esetekben is teljesíteni kell. Ha a fent írtakkal kapcsolatban kérdése merült fel, vagy hasonló ügyben jogi képviseletet kíván igénybe venni Debrecenben vagy környékén, készséggel állok rendelkezésére elérhetőségeimen.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a vállalkozó egyáltalán nem jogosult díjra, ha nincs meg a kívánt eredmény, de jellemző, hogy ilyen esetekben a szerződésben kikötött teljes vállalkozói díjnak csak meghatározott részére tarthat igényt és további szerződéses kötelezettségei adódnak majd. A megbízott ezzel szemben ha gondos, szakszerű eljárásával ellátta a rábízott feladatot, már szerződésszerűen teljesít, így jogosult a szerződés szerinti díjra (érdemes megjegyezni, hogy a megbízási szerződés gyakran tartalmaz a megbízási díjon felül sikerdíjra utaló elemeket, ami megintcsak a két szerződéstípus gyakorlati összemosódásához vezethet). Még egy segítő, megkülönböztető szempont lehet a díjazáson belül, hogy szemben a vállalkozóval, a megbízott jogosult a megbízó utasításából eredő költségek megtérítésére is. + 1. A vállalkozási szerződés altípusai Viszonylag egyszerű megkülönböztető szempont lehet, hogy a Ptk. külön szabályozza a vállalkozási szerződés néhány altípusát, így – speciális szabályokkal – vállalkozási szerződésnek minősül: a tervezési, a kivitelezési, a kutatási, az utazási, a mezőgazdasági vállalkozási és a közszolgáltatási szerződés.
Vállalkozási vagy megbízási szerződés? A vállalkozási és megbízási szerződéstípus elemei gyakran összemosódnak az üzleti életben, holott két különböző jogviszonyról van szó, amelynek szabályozását a Polgári Törvénykönyv is külön tárgyalja. Mégis sok esetben elbizonytalanító lehet, hogy az adott helyzetben melyiket alkalmazzuk, hiszen maga a tényleges jogviszony gyakran vegyíti a két típus elemeit. Miért nem mindegy, hogy a felek melyik szerződéstípust alkalmazzák és hogyan lehet eldönteni, hogy a köztük szabályozni kívánt jogviszony melyiknek felel meg? Ennek megválaszolásához segítségül lehet az alábbi 4+1 szempont: 1. Gondossági vagy eredménykötelem? A megbízási szerződés esetén jellemző, hogy a megbízó teljes mértékben a megbízott képviseletében, ún. gondossággal köteles eljárni az ügyben. Ilyenkor a megbízó általában részletes leírást ad azzal kapcsolatban, hogy hogyan szeretné, ha megbízó ellátná az ügyét, milyen eredményt szeretne abban elérni és a megbízott személy pedig ennek megfelelő szakértelemmel köteles eljárni, törekedve arra, hogy a megbízó által kitűzött cél megvalósuljon.