Megjegyzem, ezzel együtt, nálunk azért óriási megborulások szoktak lenni abból, ha túlságosan összevissza alakulnak a dolgaink, a gyerekek szétesnek és túl is ingerelődnek, amikor eltűnnek a biztos pontok. De inkább kicsit távolabbról kezdem. Azt hiszem, minden szülőnek ismerős a nyári szünetben unatkozó gyerek, akinek semmi nem jó, mindig akar valamit, ami mindig más, mint ami épp van. És ha nem engedjük meg, jön az alkudozás meg a cirkusz. Az élet hatalmi harccá válik, hogy mit, mikor miért szabad és miért nem. A napi (sőt, heti) ritmus ezeket a helyzeteket képes megelőzni, amivel mi a Waldorf oviban ismerkedtünk meg. A lényege, hogy nem időre bontva osztjuk fel a napot, hanem a történések sorrendje fix. Így egy egészen kicsi gyerek is hamar megszokja, hogy nagyjából mi miután következik. Például játszótérre csak az ebéd utáni pihenőt követően indulunk, így a délelőtti szabad foglalkozás nem azzal telik, hogy azon veszekszünk, lemegyünk-e a játszóra. 13. Nyuszik ápolása 3. rész - Nyúl balesetek, betegségek | DTR bunny. A tanító karantén A járvány elején volt ugye a teljes bezárkózás, amikor újra kellett strukturálnunk az életünket, hogy elválasszuk a hétköznapokat a hétvégéktől.
Szerintem ki kell bírni a nyafogást, nem szabad félni az unatkozó gyerektől. Persze, tudom, nem minden gyerek tud, vagy szeret egyedül bármit is csinálni, az én egyik gyerekem kifejezetten kiborult, ha nem szórakoztatta valaki, de szépen fokozatosan belejött, hogy vannak helyzetek, amikor neki kell tartalommal megtöltenie az idejét, és rájött, milyen óriási sikerélmény, ha ő oldja fel a kínlódós unatkozást. Annyira szétingereljük a gyerekeket már pici koruktól kezdve, rázzuk a csörgőt előttük akkor is, ha amúgy a kezük nézegetésével is ellennének. Aztán csodálkozunk, hogy kiborulnak, ha nem terítünk eléjük egy komplett gyerekműsort. Le kell lassulni, hagyni, hogy megugorhassák ezt a kihívást. Úgy tapasztaltam, nem sok idő kellett az átállásra. Mit eszik a nyu.edu. Étkezzetek ritmusosan! A Waldorf ovikban például az étkezések keretezik a hétköznapokat. Hétfőn rizs, kedden árpa, szerdán köles, csütörtökön rozs, pénteken zab a nap gabonája, ami köré fűzik a menüt. A gyerekek hamar ráéreznek, hogy például csütörtökön, a rozsnapon cipót sütnek, és meg is eszik, ilyenkor már tudják, hogy közeleg a hétvége is.
Főleg, hogy nálunk az iskolás gyerek is csak elsős volt, így valódi otthontanulás nem is nagyon történt. Én viszont home office-ban dolgoztam, ráadásul iszonyú stresszes volt a munkám, így létfontosságú volt megtalálni azokat a réseket, amikor le tudtam tenni a munkámat, és ki tudtam kapcsolni a gyerekekkel. A képernyőidő is totál katyvasz volt eleinte, nem szabályoztuk, hogy mikor lehet, mikor nem, mihez köthető ez a tevékenység, így mindig akkor nem lehetett, amikor épp el voltam/voltunk úszva munkával. Mit eszik a nyúl. Ez pedig egy gyerek számára követhetetlen. Közben ott volt a nyomás, hogy mindenképp levegőzniük kell a gyerekeknek, azt is minden egyes nap újra ki kellett logisztikázni. Az a lényeg, hogy minél szervezetlenebb az életünk, annál több a konfliktusforrás, a végén pedig igazi aknamezőn élünk, ami rettenetesen kimerítő. Ráadásul ez most a nyári szünet, ami a gyerekeknek elvileg a móka, a felhőtlen lazulás időszaka. Úgyhogy immár majdnem kész haditervvel vagyunk felszerelkezve. Ezt pedig meg is köszönöm az amúgy pusztítóan nehéz karanténidőszaknak.
Nyilván, ha állandóan mi felelünk a gyerekekért, akkor a saját dolgainkhoz kemény logisztikára van szükség, de ha tudjuk, hogy délelőtt és délután van két fix idősáv, amikor foglalkozhatunk a saját dolgainkkal, akkor a nyomás valamelyest csökkenhet rajtunk. És fókuszáltabban is tudunk dolgozni, amikor eljön az idő. A gyerekek pedig, ha tudják, hogy garantáltan lesz olyan része a napnak, amikor minőségi időt tudunk együtt tölteni, vagy amikor kimozdulunk otthonról, akkor kevésbé fognak megkattanni a bizonytalanságtól. Unatkozik. És? Az unatkozástól alapból amúgy nem félek, ha elhangzik a bűvös "unatkozoooom" mondat, én általában (gondolom, kellőképpen irritáló módon) azt szoktam mondani, hogy az jó, mert abból lesznek a legjobb ötletek. Mert tényleg így gondolom. Mit esznek a vadnyulak? - Nyulak élete | Wechsel. A legdurvábban vergődő gyerek is kitalál előbb-utóbb valami szuper elfoglaltságot, ha nem állunk neki hegyi beszédet tartani arról, hogy mekkora szegénységi bizonyítvány, ha nem tud mit kezdeni magával annyi játékkal körülvéve.
Szabó Anna Eszter A képek a szerző tulajdonában vannak
Lényeges, hogy nyulunk minden védőoltást időben megkapjon, illetve ne érintkezzen idegen nyulakkal és más nyulak felszereléseivel. A myxomatosis, a legveszélyesebb nyúlbetegségek egyike A myxoma vírus okozza és főként rovarok adják át (például a szúnyog és a bolha), de terjedhet a nyulak közötti szoros kapcsolattal is. Másnéven "nagy fej" betegségnek is hívják, mert duzannatokkal jár a szem, az orr, a száj, a fül és a genitális régió körül. Magas láz és másodlagos légúti fertőzések is jelentkezhetnek. A kór végzetes, kizárólag tüneti kezelés lehetséges, és csak a nyulak kis része vészeli át. Forrás: Nyulak vérzéses betegsége (RHD) – a láthatatlan fertőző betegség A nyulak vérzéses betegségét az egész világon elterjedt vírus okozza és gyakran hirtelen halálhoz vezet. Az RHD-ért két különböző vírus felel, az RHDV-1 és az RHDV-2. Mit eszik a nypl.org. Terjedhet nyulak közötti közeli kapcsolat vagy szúnyog és bolha által. A vírus igen ellenálló, akár hónapokig is megmarad olyan felületeken, mint a ketrec, a kennel, sőt, a házban bárhol.
Kilátás a tunyogi templomra Forrás: Kisgyörgy Éva Végre megtudtam, mitől kurta a kocsma Ahogy egyik nagynénitől a másikig sétáltunk a Tunyogra vezető híd mellett, mindig elmesélték nekem a kis falu legfőbb büszkeségét, miszerint Petőfi Sándor 1847-es szatmári útja során itt írta a Falu végén kurta kocsma című versét. Pontos helységmegjelölés nincs a versben, ezért egy darabig több község is magáénak vallotta a költeményt. Tunyogmatolcs mellett Csenger és Fülpösdaróc is amellett kardoskodott, hogy a költő náluk kapott ihletet a vers megírására. Az irodalomtörténeti kutatások végül Tunyogmatolcsot hozták ki győztesként, ugyanis a kocsma itt valóban a falu végén volt, az akkor még élő folyón átvezető komp lejárójával szemben. Ki tudja, hol volt Petőfi kurta kocsmája?. Régi fotó a kurta kocsmáról Forrás: Kisgyörgy Éva Pár napig most ismét az egyik nagynéninél vendégeskedtem. Valamelyik este betoppant hozzánk a szomszéd Béla bácsi, vagyis Somogyi Béla, akitől újabb részleteket tudtam meg Petőfi egykori látogatásáról. A történetet szájhagyomány útján örökítik tovább a falubeliek generációról generációra, mert azt ugye mondanom sem kell, hogy máig ez a falu legnagyobb büszkesége.
Magyarországon nem számít, hogy ki kitől kapja el a vírust, ahogyan az sem számít, ki kitől kapja a közvagyonból lecsípett, mit lecsípett, markolóval kitépett milliárdokat, mert ez magánügy, mint ahogy az is, hogy ki oltatja be magát, ki kit fertőz meg, ezzel mások életét kockáztatva egyszer a fertőzéssel, másodsorban a kórházi kapacitások kisajátításával a koronavírusosoknak az egyéb betegségben szenvedők kárára. Budapesten a 4-6-os villamos pénteken, szombaton éjfél körül is tömve. Főleg fiatal, 20-30 éves mulatozókkal a világ minden tájáról. Önfeledten szürcsölik a dobozos sört, és húsz nyelven, köztük magyarul üvöltenek egymás arcába, igaz, maszkban. A budapesti szállodák vendégei maguktól teszik a recepciós pultra az oltási igazolványukat, de ez itt senkit nem érdekel. Falu végén kurta kocsma japánul. Legyen maszk az arcon és pénz a hitelkártyán. Ez a lényeg. Ja, meg hogy nyerjen a Fidesz. x Zsebesi Zsolt Falu végén kurta kocsma
A kurta kifejezés egyben utalt a bor minőségére is, hiszen ebben az időszakban szinte csak újbort tudtak árulni, amelynek a minősége is gyengébb volt, mint a tavasszal piacra kerülő boroké. Ráadásul a parasztok csak a saját boruk eladására kaptak engedélyt. A kocsma faluvégi – a falu centrumától távoli – elhelyezkedése is időszakos és minőségében gyengébb szolgáltatásaira utal. Falu vegen kurta kocsma. Sőt, az engedély nélküli italmérések is ezt a nevet viselték. Érdekesség, hogy a pálinka vagy a sör esetén a kocsmáltatási jog teljes egészében a földesúrnál maradt, azaz a jobbágyoknak még rövid időre sem adtak lehetőséget ezen italfajták forgalmazására. Már az 1800-as években félig-meddig szociális szempontok szerint adták meg a kurta kocsma megnyitási engedélyét a kevés földön gazdálkodó, ám bort is termelő parasztoknak. A bor kocsmai áron való értékesítése többet hozott a konyhára, mint ha egy kereskedőnek alacsonyabb áron értékesítette volna azt. Így válhatott a kurta kocsma akár tényleges anyagi segítséggé is a szegényebb rétegeknek.