Weöres Sándor A kétfejű fenevad című színdarabját mutatja be pénteken a kecskeméti Katona József Színház Koltai M. Gábor rendezésében. Weöres darabjának A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban. Történelmi panoptikum 2 részben a teljes címe, ugyanakkor az író legkevésbé 1686-ról, Buda visszafoglalásának idejéről akart beszélni a darab írásakor 1972-ben. Koltai M. Weöres Sándor A kétfejű fenevad című színdarabját mutatják be Kecskeméten - Kecskeméti Hírhatár. Gábor szerint Weöres Sándor ürügyként használta a "kifeszített történelmi pillanatot", amikor az ország áttagozódott az egyik nagy birodalomból a másik nagy birodalomba. A darab politikai, emberi és történelmi, szerelmi kalandtörténet vagy katasztrófatörténet. A rendező hangsúlyozta: Weöres a darabban játszik a 70-es évek Magyarországával, ugyanakkor történelmi mechanizmusokra hívja fel a figyelmet. Szavai szerint a darabot a "sok kis groteszk történet mellett történelmi fordulópontok és politikai pamfletek színesítik". Remélem, ezek a különböző hatások egymást erősítve érvényesülni fognak és egy nagyon gazdag és szórakoztató előadás lesz a vége.
Ha a címet a darab történeti beágyazottsága felől olvassuk, az vonatkozhat IV. Mehmed török szultán és I. Weöres: A Kétfejű Fenevad - Katona József színház. 2010. deceember - SZÍNHÁZI LÁTCSŐ. Lipót német-római császár hatalmi pozícióira, az Imbrahim két házában székelő páholyokra, a Habsburgokra, akiknek címerállata a kétfejű sas, s akik úgy szabadították fel a Magyar Királyságot a török uralom alól, hogy azonnal meg is szállták – de akár magára a világtörténelemre is, amely az egyik fejével éltet, a másikkal pusztít. Fráter Zoltán értelmezése szerint a kétfejűség a dráma egészére értelmezhető, hiszen megosztottságról, egymás ellen fellépő csoportokról szól, így a címben szereplő kifejezés annak a "jeleneteken belüli dialektikáját" is leírja. György Péter pedig a kétértelműségre, sőt az áthallásosságra vonatkoztatja a kétfejűséget: a műbéli koncepciós perek párhuzamba állíthatók a kommunista diktatúráiéval, a hitviták az ideológiai csatákkal stb. Ahogy fogalmaz: "A kétfejű fenevad legalább annyira elvontan mitologikus, mint amennyire brutálisan és napi értelemben politikus, legalább annyira történelem feletti, mint amennyire történelmi, legalább annyira szól tehát a mindenkori népekről, mint amennyire szól a miénkről is. "
Sorsszerűnek is tekinthetem akár, hogy Déry Tibor Óriáscsecsemője és Weöres Kétfejűje stilárisan hasonló rendezői képzeteket ébresztettek bennem. Többféle elemből építkezni! Színpadi nyelvet találni, amely csak az enyém, és ezen a nyelven beszélni! Legkorábbi, és azóta mit sem változott ars poétikus óhajok ezek. De milyen is ez a vágyott nyelv? Mindenekelőtt színes és gazdag. Képek, hangok, színek, szavak "gesamtkunstwerkje" – a dráma szolgálatában. Talán így lehetne a legtömörebben összegezni. Nem minden darab alkalmas arra, hogy ilyen eszközökkel keltsék életre. Meggyőződésem azonban, hogy Weöresnek ez a remekműve ilyen. Vannak darabok, amelyek már az első olvasás során határozott víziót keltenek. Igazából ezek a szerencsés, ihletett helyzetek, hiszen ilyenkor más dolga sincs az embernek, mint hogy ezt a speciális "belső mozit" a képzelet virtuális teréből a színpad valóságos terére vetítse. Az előadásban különleges szerephez jutnak majd a speciális bábuk és az orientális tánc. A kétfejű fenevad - Galéria - Fidelio.hu. A legnagyobb kihívásának mégis azt tartom, hogy a sokféle elemből építkező színpadi előadás úgy jelenítse meg Weöres nyelvének érzéki gazdagságát, ahogy azt eddig még soha nem hallottuk. "
1686-ban játszódik, amikor török világ volt Magyarországon, az ország három részre szakadt, naponta új szövetségek köttettek (és bomlottak föl), hol a törökkel a császáriak ellen, hol a császáriakkal a török ellen, nem beszélve a konstans gyűlöletekről, katolikus a protestáns ellen, keresztény a zsidó ellen, szittya magyar a mindenféle jöttment ellen, mindenki mindenki ellen, miközben azt se lehet tudni, valójában ki kicsoda, ki hova állt, ki hova bújt, ki minek álcázta magát, mert fölismerhetetlenné vált a túlélésért választott álarc és mimikri. Weöresnél maga a historizmus is álca - noha csodásan valódi (olykor csak annak látszó) díszlet-jelmezzel ruházza fel a cselekményt, még Pécs városát is belekomponálja, mert a város színházának írta a darabot 1968-ban, és pompás, általa kreált kancsal "középkori" magyar nyelven beszélteti a szereplőket -, hiszen éppen "a konkrét helyzetből" vagy az "osztályviszonyokból" kiinduló történelemvizsgálatot, ha tetszik, a marxista történelemszemléletet tette vicc tárgyává.
A szereplők életét hit, világnézet, nemzetiségváltások fonják körül, és bizonyítják, mennyire simulékony és alkalmazkodó is az ember, ha a túlélési ösztön van a vezetőülésben. A szerző nevetve kalauzolja át szereplőit történelmi tablóján, abszurdnál abszurdabb szituációkon keresztül: szerelem, háború, királykisasszony, török szultán, színház - ám mindezt átszövi Weöres ízes iróniája, ami a történelemszemlélet közvetlenségéből fakad. Ezzel egy igen különleges előadás kerülhet színpadra, amiben nem csak az derül mi is az igazi Kétfejű fenevad, hanem az is, hogy hány fejű fenevad maga az ember. A menekülés művészete. Ambrus szerepében Szemenyei János, Téby Zita és Bognár Gyöngyvér közt őrlődve, Koltai M. Gábor rendezésében. 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk!
Új fa bejárati ajtó polgári lakáshoz kovácsoltvas ráccsal, műhelykép. Új fa bejárati ajtó polgári lakáshoz. A műhelyképen a bejárati ajtó belső oldala látható, mellette pedig a beépített állapot. Polgári lakás elhasználódott ablakainak és ajtóinak cseréje. Bejárati ajtó budapest budapest. Az új ajtók és ablakok kinézetre megegyeznek az eredetivel, viszont minden ablak és ajtószárny bukó nyíló, tripla üvegezésű, dupla gumi szigetelésű hő és hanggátló kivitel. Minőség, megbizhatóság, pontosság! A bejárati ajtók és ablakok egyedi méretben gyártása ma már nem számít nehézségnek, árban sem térnek el különösebben a szabványos méretű társaiktól. A felvett méretek és a felmért igények alapján néhány hét alatt elkészül a kiválasztott bejárati ajtó, és a pontos méreteknek köszönhetően biztos, hogy befér majd a régi bejárati ajtó helyére. Az egyedi méret és gyártás előnyei Kérjen helyszíni felmérést és rendeljen az akciós ajtókból!!! Az egyedi gyártású bejárati ajtóknak és ablakoknak az egyik legnagyobb előnye hogy az ajtó több tulajdonságán is változtathatunk.
A fából készült nyílászárók többféle fafajtából készülhetnek, de a jelentős részük borovi fenyőből készül. Bejárati ajtó cseréjénél lehetőségünk van megváltoztatni a nyitás irányát, akár még azt is, hogy befelé vagy kifelé nyíljon, bár utóbbi ritkán ajánlott. Az ajtó a felületkezelést követően többféle színnel való ellátást is lehetővé tesz, ennek köszönhetően könnyedén kiválaszthatjuk a nekünk tetszőt. Lehetőségünk van a biztonsági zár és a kilincs kiválasztására, mellyel az ajtó által kínált biztonságérzet növelhető meg, a kilincset pedig egyéni igényünk és tetszésünk alapján választhatjuk ki. Bejárati ajtók műanyagból vagy fából | BB-ablak Kft Budapest. Belvárosi polgári lakás fa bejárati ajtó gyártás, csere. Az elhasználódott régi helyett korszerű új az eredeti stílusban beépítés előtt és után. Új, korszerű technológiával készült polgári lakás fa bejárati ajtó kovácsoltvas ráccsal beépítés után. Üdvözlöm weboldalamon, Takács Zoltán asztalos mester vagyok! Fő profilom fa nyílászáró, ajtó, ablak gyártás, csere, beépítés. Vállalom budapesti polgári lakások teljes körű fa ajtó, ablak gyártását.
Kovácsoltvas betéttel, és bukó ablakkal készített budapesti társasház új bejárati ajtaja – beépítve.