A Python programozási nyelvet széles körben használják, olyan hatalmas tech cégek is, mint a Google vagy a Spotify. Emellett a Django keresztrendszere miatt, népszerű webfejlesztési körökben is, de mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek is használják. Mi az a Django? Hol használják a leggyakrabban? A Django egy Pythonban írt, webes alkalmazások készítésére használt nyílt forráskódú framework, azaz keretrendszer. Python program futtatása interview questions. Webfejlesztő kedvence, hiszen a használata egyszerű, a kódolása pedig gyors. A Django keretrendszerrel rendelkező oldalak lényegesen gyorsabbak társaiknál, emellett pedig a Django seo barát is. A Pyhton nagy népszerűségnek örvend az oktatási platformok és az adatelemzők körében is, mivel tökéletes adatvizualizációra. Azoknak is ajánljuk, akik webshop készítésben gondolkodnak, mivel ez egy sokoldalú programozási nyelv. Miért érdemes a Python programozást választani? A Pyhton használatának főbb területei, az AI - mesterséges intelligencia, és az oktatási platformok, de széles körben használják tech cégek is.
A függvény meghatározása nagyon egyszerű: ez egy kis kódrészlet, ami valami specifikus feladatot lát el. A függvény az utasítások olyan blokkja, ami végrehajtja a benne meghatározott művelet(ek)et, és miután lefutott, tetszőlegesen újra hívható, futtatható. A függvények modulárisabbá, áttekinthetőbbé teszik a kódot, lehetővé téve ugyanazon kódrészlet (függvény) újra és újra használatát. A Python számos beépített függvénnyel rendelkezik, amikkel már megismerkedtünk, többek között: print (), ami adatokat nyomtat a terminálra int (), ami egy karakterlánc vagy szám adattípust egész adattípussá konvertál len (), ami egy objektum (pl. string) hosszát adja vissza A függvénynevek zárójeleket tartalmaznak, és tartalmazhatnak paramétereket. Python program futtatása pdf. Ebben a leckében azt vizsgáljuk, meg hogy, hogyan készíthetünk saját függvényeket, amiket a kódolási projektjeinkben használhatunk. A függvények létrehozása a def kulcsszóval történik, a következő módon: def fuggveny(param1): """Ez egy függvény""" #... jelenleg nem sokat csinál print "semmi" return None A def kulcsszót a függvény neve követi, majd utána zárójelben a függvénynek átadandó paramétereket soroljuk fel, jelen esetben ez csak egy, param1 nevű paramétert jelent.
Érdekes dolgo, hogy rákerestem a neten és itt is, és mindegyik a fenti 3 fv. dll-ből importálásával oldotta meg a dolgot. Mutasd a teljes hozzászólást! Válasz Előzmények Privát üzenet Előző hozzászólás
Python önállóan futtatható programok - 01 - bevezető - YouTube
Bevezetés – alapfogalmak A Python egy általános célú, magas szintű, interaktív, objektum orientált programozási nyelv, melyet Guido van Rossum holland programozó kezdett el fejleszteni 1989 végén, majd hozott nyilvánosságra 1991-ben. A nyelv tervezési filozófiája az "olvashatóságot" és a programozói munka megkönnyítését helyezi előtérbe a futási sebességgel szemben. A Python nyelv hordozható, azaz elérhető különféle Linux (Raspbian) és Windows operációs rendszerek, valamint macOS operációs rendszer alatt is. Ingyenes és korlátozás nélkül használható. PyCharm használat. Egyszerű szintaxis (-> az adott programozási nyelv formai szabályai) jellemzi, így tömör, könnyen olvasható programok írhatók Pythonban. A Python folyamatosan fejlődő nyelv, ami mögött lelkes felhasználók és fejlesztők közössége áll, akiknek többsége támogatja a szabad szoftvereket. A Python értelmező és a sokrétű, alaposan kidolgozott alap-könyvtár (Standard Library) szabadon elérhető és felhasználható akár forráskódként, akár bináris formában minden jelentősebb platformra a Python weboldal áról.
print(str(number)+ "+" + str(number2) + "=" + str(add(number, number2)) + ", " + str(number) + "-" + str(number2) + "=" + str(subtract(number, number2)) + ", " + str(number) + "*" + str(number2) + "=" + str(multiply(number, number2)) + ", " + str(number)+ "/" + str(number2) + "=" + str(divide(number, number2))) Kérek egy számot! 10. 11 / 4. feladat és a megoldásom Kérd be egy négyzet oldalának értékét és számold ki a területét és a kerületét! (K=4*a, T=a*a) side = int(input("Írj be egy számot! ")) perimeter = 4*side area = side*side print("A négyzet kerülete " + str(perimeter) + " és a területe " + str(area) + ". ") Írj be egy számot! C# külső program futtatása probléma - Prog.Hu. 10. 11 / 3. feladat és a megoldásom Jelenleg pontosan 14 óra van. Beállítunk egy ébresztőórát úgy, hogy 51 órával később csörögjön. Hány órakor fog az ébresztőóra megszólalni? hours = int(input("Hány óra múlva " + "szólaljon meg az ébresztő? ")) print("Az ébresztő " + str((14+hours)% 24) + ":00 órakor fog megszólalni. ") Hány óra múlva szólaljon meg az ébresztő?
Ugyanaz, mint a C nyelv esetén a Null. a type() függvény tájékoztat, hogy az adott változó éppen milyen típusú. A szótárak esetén a szótár has_key() metódusa tájékoztat arról, hogy létezik-e ilyen eleme. Például a fenti példában b. Python program futtatása example. has_key('letszam') True értékű lesz. Bővebb információk, leírások [ szerkesztés]
Parancssoros fejlesztői segédlet:
pydoc3 builtins - összes beépített függvény
pydoc3 modules - összes importálható modul (például: import math)
pydoc3
Kemény János Gyerőmonostori Kemény János Kemény János Erdélyi fejedelem Uralkodási ideje 1661. január 1. – 1662. január 23. Elődje Barcsay Ákos Utódja I. Apafi Mihály Életrajzi adatok Született 1607. december 14. Magyarbükkös Elhunyt 1662. (54 évesen) Nagyszőlős Édesapja Kemény Boldizsár (? – 1630) Édesanyja Tornyi Zsófia Házastársa Kállay Zsuzsanna (1632), Lónyay Anna (1659) Gyermekei Kemény Ferenc Kemény Simon ( 1633 – 1675) A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény János témájú médiaállományokat. Magyargyerőmonostori Kemény János ( Magyarbükkös, 1607. [1] – Nagyszőlős, 1662. ) erdélyi fejedelem. Katonai és politikai pályája [ szerkesztés] Kemény János öt fejedelmet szolgált, közülük a legfontosabbak: Bethlen Gábor udvarában került közel a politikához. Később nagykövetként szolgált Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen részére), Lengyelországban és a Portán. I. Rákóczi György idején Fehér vármegye ispánja, kincstartó, majd az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa volt.
Keménynagyszőlős, 1662. január 23. – A török és erdélyi ellenfelei elleni harcban, a nagyszöllősi csatában elesik az erdélyi fejedelem, Kemény János. Az erdélyi Bükkösd ön született 1607. december 14 -én, apród volt Bethlen Gábor fejedelem (1613-1629) mellett, annak halála után pedig I. Rákóczi György öt (1630-1648) szolgálta hadvezérként és diplomataként, II. Rákóczi György fejedelem (1648-1660) kancelláriájának vezetőjeként vett részt az 1657 -es, kudarcba fulladt lengyel hadjárat ban, ahol a krími tatárok fogságába került – ötezer emberével együtt. Kemény János (Forrás: Wikipédia) Kemény két évig sínylődött rabságban, amíg rokonai összegyűjtötték a váltságdíjat. Szenvedéseit Önéletírás ának elkészítésével, a magyar zsoltárokra írott jegyzetekkel igyekezett enyhíteni. A fogságból hazatérve távol kívánt maradni a politikától és ideje nagy részét magyarországi birtokán töltötte, azonban mikor a törökök (az 1660-ban elesett) Rákóczi helyére Barcsay Ákost nevezték ki fejedelemnek, a székelyek és a törökellenes frakció biztatására trónkövetelőként lépett fel a gyorsan népszerűtlenné vált Barcsayval szemben – 1660. november 22 -én kiáltványban tudatta szándékait.
A törökök azonban már korábban, Barcsay elfogása előtt, végleg elfordultak az általuk erélytelennek tartott Barcsaytól, ezt Kemény is tudta, ugyanis 1661. márciusában maga mondta azt, hogy "Barcsaynak töröknél igen be van téve a kapuja". [2] A volt fejedelem egyik testvérét, Barcsay Andrást 1661. május 16-án Kemény János felakasztatta, annak ellenére, hogy korábban Fogaras várát, Barcsay Ákos erre utasító levelének kézhezvételét követően, átadta Keménynek. Állítólag azért végeztette ki, mert Barcsay András – amikor az erdélyi sereget a tatárok 1657 -ben fogságba ejtették – Kemény kezességvállalása ellenére a rabságból megszökött, és helyette Keménynek kellett fogságban maradnia. Kemény szakított a Portával, és I. Lipót császár oltalmát kérte. A büntetésére szervezett török hadjárat elől Magyarország területére menekült. Kemény helyére a Porta I. Apafi Mihályt nevezte ki. A Kemény segítségére érkező császári hadak, Montecuccoli vezényletével, azonban csata nélkül cserben hagyták, aki mégis megütközött Apafinak és az őt támogató törököknek Kucsuk (Kücsük) Mehmed jenői bég vezette seregével, és Segesvár mellett, Nagyszőlősnél, 1662. január 23-án elesett a csatában (lezuhant lováról, s valószínűleg a menekülő sereg taposta halálra).
Ugyanitt írta meg önéletrajzát, amely nemcsak a korszak fontos történeti forrása, hanem értékes irodalmi mű is, írásával a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb műfajának kezdeményezője lett. Később, fejedelemsége alatt is széles körű politikai levelezést folytatott, amelynek egy része nemcsak a címzetteknek, hanem a nyilvánosságnak is szólt. Első felesége, Kállay Zsuzsanna halála után második nejével, Lónyay Annával aranyosmedgyesi birtokán telepedett le, ahonnan a császáriak és az erdélyi rendek felkérésére tért vissza, hogy felvegye a harcot a törököt kiszolgáló Barcsay Ákossal. Miután 1661. január 1-én fejedelemmé választották, elfogatta Barcsayt, akit később Kozmatelkén tisztázatlan körülmények között meggyilkoltak. Nemzetközi támogatásra számítva, Kemény János kimondta Erdély törököktől való elszakadását, és I. Lipóttól kért segítséget, majd a török elől Magyarország területére menekült. A Montecuccoli vezetésével érkező császári hadak azonban csata nélkül visszavonultak, miután a török Apafi Mihályt nevezte ki Erdély fejedelmévé.
[1] A volt fejedelem egyik testvérét, Barcsay Andrást 1661. május 16-án Kemény János felakasztatta, annak ellenére, hogy korábban Fogaras várát, Barcsay Ákos erre utasító levelének kézhezvételét követően, átadta Keménynek. Állítólag azért végeztette ki, mert Barcsay András – amikor az erdélyi sereget a tatárok 1657 -ben fogságba ejtették – Kemény kezességvállalása ellenére a rabságból megszökött, és helyette Keménynek kellett fogságban maradnia. Kemény szakított a Portával, és I. Lipót császár oltalmát kérte. A büntetésére szervezett török hadjárat elől Magyarország területére menekült. Kemény helyére a Porta I. Apafi Mihályt nevezte ki. A Kemény segítségére érkező császári hadak, Montecuccoli vezényletével, azonban csata nélkül cserbenhagyták, aki mégis megütközött Apafinak és az őt támogató törököknek Kucsuk (Kücsük) Mehmed jenői bég vezette seregével, és Segesvár mellett, Nagyszőlősnél, 1662. január 23-án elesett a csatában (lezuhant lováról, s valószínűleg a menekülő sereg taposta halálra).
Rákóczi elmenekült, a parancsnokságot Keményre bízta, aki három napig helyt is állt, de amikor élelme és lőszere fogyni kezdett, tárgyalásokba bocsátkozott. Még a kán sátorában alkudozott, amikor a szószegő tatárok megtámadták táborát, és mintegy ötezer emberével együtt foglyul ejtették. Kemény két évig sínylődött a messzi rabságban, amíg rokonai összegyűjtötték a váltságdíjat. Szenvedéseit Önéletírásának elkészítésével, a magyar zsoltárokra írott jegyzetekkel igyekezett enyhíteni. A balsikerű lengyel hadjárat után a törökök Rákóczi helyére Barcsay Ákost nevezték ki fejedelemnek. (Rákóczi 1660-ban a törökkel vívott szászfenesi csatában szerzett sérüléseibe halt bele. ) A fogságból szabadult Kemény ezt az időszakot magyarországi birtokán, a politikától távol töltötte. Rákóczi halála után a székelyek és a törökellenes frakció biztatására trónkövetelőként lépett fel a gyorsan népszerűtlenné vált Barcsayval szemben. Utóbbi 1660 végén személyes biztonságának garantálása fejében lemondott, helyére az országgyűlés 1661. január 1-jén Keményt választotta fejedelemmé.