A Szentendrei sziget egy dunai sziget a Dunakanyarban, Kismaros és Budapest között, Budapesttől északra. Délen a Lupa-sziget kapcsolódik hozzá. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka volt, ezért Rosd-szigetnek is nevezték. A Visegrádi szorost elhagyva a Duna folyása lényegesen lelassul, hordalékát lerakja, így alakult ki a Szentendrei sziget. A sziget egésze az őskor óta bizonyítottan lakott volt. A szentendrei sziget: Hosszúsága: 31 kilométer Átlagos szélessége: 2, 3 – 3, 5 kilométer Területe: 56 négyzetkilométer A sziget felszínének tengerszint feletti magassága 100 – 124 méter. A Szentendrei sziget legismertebb települése a kirándulók körében Kisoroszi, ami a sziget északi részén helyezkedik el, közel a Sziget-csúcshoz. A sziget busszal és révvel is megközelíthető. Megkapta az építési engedélyt Magyarország első kerékpáros Duna-hídja a Szentendrei-szigetnél | BudaPestkörnyéke.hu. A szigetet több helyen rendszeres kompjárat köti össze a szárazfölddel, valamint a Tahitótfalunál lévő hídon autóval és gyalogosan is átkelhetünk. A Szentendrei sziget a költöző madarak vonulási útvonalának fontos közép-európai állomása.
A Szentendrei sziget települései Kisoroszi Kisoroszi a Szentendrei sziget csúcsán fekvő aprócska település, a Dunakanyar egyik legkedveltebb nyaralófaluja. A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállták meg ezt a helyet, akiktől a helység a nevét kapta. A Szentendrei sziget legrendezettebb falujában két templom van, egy református és egy római katolikus. Kisoroszi sajátos közlekedési lehetőségeinek köszönhetően, zártságából adódóan megtartotta falusi karakterét. Szentendrei-sziget – Wikipédia. Őshonos, védett élővilága miatt a Dunakanyar egyik legkedveltebb nyaralófaluja. Kisoroszi látnivalók: Kisoroszi golfpálya Kálvária domb Pásztorkert – római erőd maradványai Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény és Fotóarchívum (Művelődési Házban) Kisoroszi szigetcsúcs Kisoroszi bányató, Cseres-tó Kisoroszi Szigetcsúcs A szigetcsúcs a Szentendrei sziget legeslegészakibb pontja, ahol a vízhez érve az egyik oldalon a visegrádi várat, a másikon a Börzsönyt láthatjuk. A szigetcsúcs egész évben, csak alacsony vízállás mellett látogatható.
[2] A névadó ünnepséget 2008. október 23-án tartották; ekkor került felavatásra a híd tövében a Tildy-emlékhely is. Az eseményen jelen volt Boross Péter korábbi miniszterelnök, Bölcskei Gusztáv református püspök, a Tildy Alapítvány több tagja – köztük Horváth János országgyűlési képviselő –, valamint Tahitótfalu önkormányzatának képviselő-testülete.
Hidanként legalább három különböző hídszerkezet vizsgálata alapján kell javaslatot tenni, a kapcsolódó úthálózati nyomvonallal együtt. Szentendrei sziget hidden. A lap szerint a híd megépítéséért Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára lobbizik erősen. A lap szerint a beruházás megvalósulásával jelentősen megváltozhat a Szentendrei-sziget hangulata. Ez jelenleg az agglomeráció egyik legnyugodtabb térsége, épp az autók hiánya miatt, ugyanis csak Tahitótfalunál lehet rá behajtani.
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség Vallás keresztyén Felekezet [[Református egyházak| református]] Eredet Magyarországi Református Egyház Lelkészi vezető Püski Lajos, Püskiné Szécsi Judit Tisztsége lelkipásztor Nemlelkészi vezető Kerti Péter Tisztsége Gondnok Nyelv magyar Alapítva 1949 Székhely 4032 Debrecen, Bólyai u. Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség – Wikipédia. 25. Technikai szám 0066 A Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség weboldala A Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség a Magyarországi Református Egyház Tiszántúli református egyházkerületének Debreceni Egyházmegyéjéhez tartozó gyülekezet. Hitvallás [ szerkesztés] A gyülekezet teljes egyetértésben a Magyarországi Református Egyházzal, a Szentírás és hitvallásai - az Óegyházi Hitvallások, a második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté - értelmében egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri.
A Nagyerdei Stadion rekonstrukcióját 2012 júliusában nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű állami beruházássá a kormány, s 12. 5 milliárd forintot biztosított a központi költségvetésből. A stadiont Bordás Péter tervezte, a kivitelezési munkákat a debreceni Hunép Zrt. és az Épker Service Zrt. alkotta "Hajrá Debrecen" konzorcium végezte. A stadion befogadóképessége 20 340 fő, de a csütörtöki megnyitóra 160 pótszéket is betettek, így 20 500-an vehettek részt a látványos stadionavatón. Liberty dollár Bemutatkoznak a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség ifjúsági csoportjai - Szólj Be a Papnak! A gyülekezet eredeti otthona az 1942-ben felszentelt Egyetemi templom volt, amely a diktatúra nyomására adásvételi és csere szerződés nélkül állami kézre került. A gyülekezet jelenlegi – eredetileg 280 ülőhelyes – templomát a Bolyai utcán 1975-ben szentelték fel. A közösség 1980-ban épített orgonát, és azóta minden vasárnap délután zenés áhítat is van. 1985-ben készült el a gyülekezeti terem.
Debrecenben a reformáció korától évszázadokig egy egyházközségi szervezetben éltek a reformátusok. A lakosság gyarapodásával újabb templomokat építettek a folyamatosan kialakított egyházrészek számára. Az Egyetemi templom alapkövét 1939. április 27-én tették le, és 1942-ben szentelték fel az épületet. A Debreceni Egyházmegye a város belterületén 12 jogilag is önálló egyházközséggé szervezte 1949-től a korábbi egyházrészeket, meghatározva azok szolgálati területét, épületeit, lelkészeit. Így lett az Egyetemi templom jogilag a Debrecen Nagyerdő-Egyetemi Református Egyházközség tulajdona. A templom kettős funkciót töltött be, egyrészt az egyetemi ifjúságot szolgálta, hiszen akkor még a Hittudományi kar az állami egyetem szerves része volt, másrészt a városrész gyülekezetének volt az otthona. 1949-ben azonban az államosítások, majd a diktatúra ideológiai hatása miatt ezen a kiemelt helyen egyre nehezebb volt a hitélet gyakorlása. A 70-es évek elején, a diktatúra erős politikai nyomására az Egyetemi templom adásvételi vagy csereszerződés nélkül állami kézre került.