"Így elsősorban Debrecen, Győr, Szeged, Sopron és Pécs szerepel a külföldiek célkeresztjében. Emellett a Balaton mellett található települések szintén vonzóak a számukra. Melyik hazánk legszebb nevű települése?. A külföldiekhez köthető kereslet 11 százaléka csapódik le a tóparti megyékben, Zalában, Veszprémben és Somogyban" - emelte ki az szakembere. Balogh László azt mondta, hogy a magyarországi lakóingatlan-vásárlást tervező külföldiek a koronavírus-járvány miatt visszafogott szerepet kaptak a magyar piacon, ám a következő időszakban részben az euró forinttal szembeni erősödése miatt növekvő kereslet várható a részükről. A külföldi vevőjelöltek körében legnépszerűbb régiókban - Budapesten, Győr-Moson-Sopron megyében és a Balaton környékén - lakáseladást tervező tulajdonosok számára ez az extra kereslet valamelyest ellensúlyozhatja a lakáshitelkamatok emelkedése miatt lanyhuló hazai keresletet. A külföldi érdeklődések területi eloszlását mutató hőtérkép az alábbi linken érhető el:
Hazánk gazdagon el van látva álomszép kastélyokkal és persze a hozzájuk tartozó kastélypark sem elhanyagolható. Ebben az összeállításban olyan hercegnős helyekre kalauzolunk, ahol romantikusan összebújva csodálhatod meg az építészeti remekműveket, és a azt körülvevő természetet a hatalmas kastélyparkoknak köszönhetően. GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY – GÖDÖLLŐ Fotó: Facebook A gödöllői Grassalkovich-kastély hazánk egyik legnagyobb és egyben legszebb barokk kastélyai közé tartozik, amely állandóan megújul, és érdekes programokkal várja az idelátogatókat. Az állandó kiállításon pedig megtekinthető mind a királyi időszak, mind pedig a Grassalkovich-időszak. Legszebb magyarországi városok program. A kiállítás után érdemes tenni egy romantikus sétát. A gyönyörű kastélypark és a benne található kávézó belépőjegy nélkül is látogatható. BOTANIQ TURAI KASTÉLY – TURA Fotó: Facebook A korábbi Schossberger-kastély a francia Loire menti kastélyokat idézi meg. A magyar Disney-kastélynak is nevezik ezt a neoreneszánsz és neobarokk stílusjegyekkel bíró gyöngyszemet.
173 várost elemeztek, hazánk egyik településének külön mondatot szenteltek a kiadott jelentésben. 1946-ban Londonban alapított Economist Intelligence Unit (EIU) szervezet fő tevékenységi köre a gazdasági előrejelzéseket publikálása, illetve a tanácsadás, ám emellett jó ideje minden évben kiadják a világ legélhetőbb városairól készített rangsorukat. A 2022-es lista június 23-án jelent meg, a címet korábban már többször elnyerő osztrák főváros, Bécs végzett ezúttal is az első helyen. KKV Magazin – Újra veszik a magyar ingatlanokat a külföldiek. Ez önmagában tehát nem meglepetés, az már inkább, hogy a tavalyi győztes, az új-zélandi Auckland egyetlen év leforgása alatt egészen a 34. helyig esett vissza, ekkora mozgások ugyanis nem jellemzőek. Hasonlóan szokatlan Ausztrália "mélyrepülése": tavaly még négy várossal szerepeltek a legjobb tízben, idén ez mindössze Melbourne-nek jött össze. Hogy Budapest hányadik helyen végzett a 173-ból, azt egyelőre nem tudni, részletesebb eredményeket július 7-re ígért az EIU, feltételezhetően ekkor hozzák nyilvánosságra a teljes listát.
Az ízek közt a világbajnok pisztácia mellett megtaláljuk a csokoládét, vaníliát, sóskaramellt, tökmagolajat, de a mangót, málnát és az igazán extrém kovászos uborkás nyalnivalót is. Címlapfotó: Fazekas Cukrászda
A Gelato Festival a napokban hirdette ki a világ legjobb fagylaltkészítőit. A nemzetközi ranglista második helyezettje Fazekas Ádám, a budapesti Fazekas Cukrászda vezetője lett a pisztácia gyümölcsfagylaltjával. A magyar cukrászmester eredménye már a nemzetközi sajtót is bejárta. Legszebb magyarországi városok távolsága. Fazekas Ádám az előkelő második helyezést érte el a világ legjobb fagylaltkészítőit számontartó Gelato Festival World Ranking rangosra szerint. A cukrászmester valószínűleg korábbi jeles nemzetközi versenyszerepléseinek köszönheti a mostani helyezést. De mi teszi ilyen különlegessé a kreálmányát, azt a pisztácia fagylaltot, amivel tavaly berobbant a köztudatba? A tonkababos málnavelővel és ostyával tálalt, enyhén sós pisztáciafagyi már csak azért is formabontó, mert teljesen természetes alapanyagokból készül, győzelme így egy új korszak kezdetét jelezheti a fagyikészítésben. " Hihetetlen számomra, hogy a második helyezéssel tértünk haza, hiszen csak három versenyen vagyok túl, de mégis a dobogón végeztem! Büszkeséggel tölt el ez a pár év, amit magam mögött tudhatok.
Az 1993 júniusában forgalomba hozott, 4, 2 grammos, réz-cink-nikkel ötvözetből vert ötforintos érmén is látható, átlagosan 1 kilogrammos, 140-170 centiméter szárnyfesztávolságú állat a magyar természetvédelem címermadara. Fotó: DENIS-HUOT Michel / Mint az a Magyar Madártani Egyesület ismertetőjében is olvasható, a nagy kócsag világszerte elterjedt, négy alfaja a sarki tájak és Észak-Amerika egy részének kivételével mindenhol megtalálható. Fotó: Marc Costermans/Biosphoto A Kárpát-medencében élő madarak szigetszerű populációt alkotnak. Fotó: Marc Costermans/Biosphoto A nagy kócsag eredetileg a nagy kiterjedésű, összefüggő nádasokban és ősmocsarakban fészkelt, de megtelepedett a kisebb kiterjedésű nádasokban, halastavak nádszigeteiben, nádszegélyeiben is. Fotó: Marc Costermans/Biosphoto Kolóniáinak nagysága a 3-4 párostól a 80-100 párosig terjedhet. Nagy kócsagok és egy szürke gém a halászó réti sast figyelik Fotó: Marc Costermans/Biosphoto A nagy kócsag a sűrű, gyakran már avas nádasban a nádszálakat másfél méter magasságban megtörve elfekteti, erre az alapra építi fészkét, amelynek anyaga nagyrészt szintén nád.
A Pro Vértes Közalapítvány 2013. május 27-én elindította az első olyan madármegfigyelő kamerát Magyarországon, amellyel egy nagy kócsag család életét követhetjük nyomon. A nagy kócsag, régies nevén nemes kócsag, a hazai természetvédelem címermadara. A karcsú, hófehér madarat a 19. században kíméletlenül üldözték, mert a nászidőszakban növesztett hosszú, fátyolos dísztollai – amelyek jól láthatók a webkamerán keresztül az öreg madáron – sokat értek a piacon, a velük való kereskedelem egész Európában hatalmas üzlet volt. A magyar ünnepi öltözeteknek, például a díszmagyarnak is elengedhetetlen kelléke volt a kócsagtoll. Ma már természetesen nem vadászható; a nagy kócsag az egész kontinensen védett, hazánkban fokozottan védett madárfaj. A bekamerázott kócsag pár három pelyhes, hófehér, sárga csőrű fiókát nevel, melyek a napokban keltek ki a kékeszöld színű tojásokból. Eleinte a szülők még sokszor rájuk ülnek, melengetik őket, majd ahogy növekednek egyre gyakrabban hagyják magukra fiókáikat.
Lehetőséget adott a magántulajdon kisajátítására. Az alerdészi iskolákban bevezették a természetvédelem tantárgyat. A törvény megalkotásában főszerepet vállaló Kaán Károly erdőmérnök lett az 1939-ben megalakuló Tanács első elnöke. Szintén 1939-ben jött létre az első védett terület, a debreceni Nagyerdő egy 31 hektáros részén. 1952-ben alakult meg Magyarország első tájvédelmi körzete a Tihanyi-félszigeten, amely ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. 1972. dec. 8-án a Tanácsok Közlönye XXI. évf. 58. különszámában megjelent az OTvH elnökének határozata, mely a Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973. január 1-i hatállyal megalapítja. 1872. Yellowstone, 1972. Hortobágy. 100 évnyi különbség, de ne feledjük, hogy az 1879. évi első magyar erdőtörvény már általános érvényű jogszabályban foglalkozott a természet védelmével, míg az első amerikai nemzeti parkot létesítő határozat egy konkrét területre vonatkozott csupán. Az érdem nem vitatható el az amerikaiaktól, de nekünk sem kell szégyenkezünk, hisz' a természet védelme Magyarországon is megkezdődött már a XIX.