Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélhűdés következtében, hamvait a Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra. Halálakor már több száz orvosnő gyógyított Magyarországon. Nevét Budapesten, a Józsefvárosban a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája előtt tér és emléktábla, Nagytétényben iskola őrzi. A Magyar Nemzeti Bank emlékérmét tervez kibocsátani Hugonnai Vilma alakjával az idei évforduló alkalmából.
Százhuszonöt éve, 1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá szentgyörgyi Hugonnai Vilma grófnőt, az első magyar orvosnőt. Hugonnai Vilma grófnő, az első magyar orvosnő 1890 körül (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára) Hugonnay Vilma Nagytétényben született 1847. szeptember 30-án egy grófi család ötödik gyermekeként. A szeretet hiányát korán megtapasztalta, mert tüdőbeteg édesanyja gyermekeit – a fertőzés veszélyétől tartva – naponta csak néhány percig láthatta. Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, s 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Rögvest be is adta jelentkezését, tanulmányainak költségét – mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott – ékszerei eladásából teremtette elő.
Az Újvidéki Orvosi Kar TÉGED is vár!!!
A Semmelweis Egyetem Magyarország és a közép-európai régió vezető orvos-egészségügyi felsőoktatási intézménye, mely szakegyetemként egyedülálló az országban. Három fő tevékenysége az oktatás, kutatás-innováció és gyógyítás; e hármas egység teszi nemzetközileg is elismert tudásközponttá a több mint 250 éves egyetemet. Magyarországon az orvosi és egészségtudományi képzésre jelentkező hallgatók közül legtöbben a Semmelweis Egyetemet választják. A felvételi ponthatár hosszú évek óta jelentősen meghaladja a szakterület többi hazai képzőhelyének pontszámát. A képzés hat karon és három nyelven (magyar, angol, német) folyik, a több mint 11 ezer hallgató mintegy harmada külföldi, akik öt kontinens 70 országából érkeznek ide tanulni. Az egyetem kiemelkedő szerepét jól jelzi, hogy a Magyarországon dolgozó orvosok 42, a fogorvosok 70, a gyógyszerészek 50 és az egészségügyi szakdolgozók 27 százaléka itt végzett. A Semmelweis Egyetem egyben az ország legnagyobb egészségügyi intézménye. Az egyetemi klinikák a gyakorlati oktatás helyszínei, de emellett a legmagasabb progresszivitási szintnek megfelelően végzik tevékenységüket.
Magyarországon a körmeneten négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre, a tovahaladó oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. Az úr napja. A virágszőnyeg és a díszítésre szolgáló zöld ágak varázserejű szentelményeknek számítottak. A nógrádiak például a hazavitt zöld ágakat és kakukkfüvet elhelyezték a ház négy sarkában, hogy megóvják az épületet a villámcsapástól, Baranyában az istálló fölé tették, hogy Isten áldása legyen az állatokon, a Székelyföldön pedig az úrnapi virágokat – távoltartandó a bogarakat – a káposzták közé dugták. A rúgós teheneket úrnapi sással füstölték, többi között, Nagyivánban, a sióagárdiak ellenben a gyermekek fürdőjébe tették a virágokat, de tudunk olyan vidékről is, ahol a lábfájás ellen tették a fürdővízbe, vagy a beteg fogat füstölték a növénnyel. Máshol a szemmel vert baromfik gyógyításra alkalmazták ezeket a virágokat. Tiszaörsön – de az Ipoly mentén is – úgy gondolták, hogy ha a tejesköcsögöt mossák ki vele, akkor jól tejel majd a tehén.
A család napja, melyben együtt élik meg az ünnep értelmét, a találkozás, a megosztás és a szentmisében való részvétel értelmét. Kedves családok, jóllehet gyors ritmusú világban élünk, ne veszítsétek el az Úr napjának értelmét - buzdított a Szentatya. Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Örvendezhetünk-e, ha azokra a napokra gondolunk? Lehet cinikusan és lehet istenfélelemmel kérdezni. Félelemmel kérdezem, mert tudom, hogy Isten nem gyönyörködik az ember halálában. Bánkódik Isten az ember szenvedését látva. Jób jut eszembe, Isten hűséges, szent életű szolgája, akinek az életét kiszemelte a sátán. A sátán szereti az áldozatokat, a halált, a pusztulást, a rombolást, a zűrzavart, a káoszt. Mert ez az az idő, amikor az emberek ijedtükben, félelmükben keresnek valakit, akit vádolhatnak, okolhatnak a tragédiáért. Ki a természet Ura? Isten! Ki lehet az első, akit vádolni fognak az emberek? Isten… S ilyenkor nevet a markába a sátán. Az úr napja 15. Féllábon ugrál örömében, mert azt hiszi, hogy győzött. A sátán maga mondta Istennek, amikor Jóbot megpróbálta: "Bocsássad csak rá a te kezedet, verd meg mindazt, ami az övé, avagy nem átkoz-e meg szemtől szembe téged? " (Jób 1, 11) A sátán nem buta, ő is ismeri az emberi természetet! És ezzel az emberi természettel manipulál! Ezt az ő általa megrontott emberi természetet használja fel, és így akar diadalmaskodni Isten ellen!
), ezért a keresztény egyházak minden vasárnapot Krisztus feltámadása ünnepeként ülnek meg. A latin nyelvterületen az "Úr napja" a vasárnap jelentése. (Olaszul domenica, románul duminica, spanyolul domingo stb. ) A kereszténység a vasárnapot Krisztus feltámadásához köti – lásd az orosz vaszkriszényje (feltámadás) szót. Hogy vasárnap mindenki templomba járjon Ugyan a papok meg az ispánok hagyják meg mindenfelé a falusbiráknak, hogy vasárnaponként az ő felszólitásokra minden ember, nagyja és apraja, férfia s asszonya, mind templomba menjen, kivéve azokat, a kik a tűzhelyet őrzik. 1. § Valaki pedig konokul hátramarad, csapják meg és kopaszszák meg. – Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve [2] Pieter Aertsen: Középkori vásár Eredete [ szerkesztés] A magyar vasárnap szó valószínűleg a vásárnap összetett szóból ered, jelentése a középkori vásárok megtartásával kapcsolatos. Vasárnap – Wikipédia. Szent István király a kereszténység terjedésének elősegítése miatt a vásárok megtartását a templomba járással és a munka szüneteltetésével kapcsolta össze. "
Mire fogom használni ezt a napot? Minden borús nap lehet áldott és megszentelt, minden hideg, zúzmarás napon örvendezhetek és gyönyörködhetek Isten csodáiban, jóságában. Mindennap elmondhatom, bizonyságot tehetek az embereknek, szeretteimnek tapasztalataimról, Istennel való kapcsolatomról… Arról, hogy mit jelent az a bizonyos nap nekem. Nyomorúságom, betegségem, szegénységem ellenére is áldást kívánhatok mindennap az emberekre. Milyen lesz a holnapi nap? Ne izgulj érte! Örülj, áldd az Istent a mai napért! A vasárnap az Úr napja | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Olyan kevés a dicsőítés, magasztalás, áldásmondás a mi ajkunkon! Zúgolódni, elégedetlenkedni, sopánkodni könnyebb. Pedig ez az a mai nap, amikor magasztalnod kell az Urat, örömmel. Ha megéred a holnapi napot, boldogabb leszel? Attól függ! …Pedig boldognak kéne lenned! Ma van a hálaadás ideje, dicsőítsd az Urat, adj hálát a nehézségekért, az örömökért, adj hálát, ha valami nincs, mert tudja Isten a te nincsedet, s időben gondoskodni fog rólad. Ugye nem mersz vállalkozni a lehetetlen útra?