2020. 02. 20. Kategória: Hírek A forgatás nélküli (no-till) talajművelés előnyeit ma már egyre kevesebb gazdának kell bizonygatni. A hatékonyabb nedvességmegőrzés és alacsonyabb fajlagos ráfordítás emlegetése különösen azon termelők szájából meggyőző, akik több évtizedes személyes tapasztalatra támaszkodhatnak ezen a téren. Kedvező tapasztalatai vannak egy amerikai gazdának a forgatás nélküli (no-till) talajművelésről. Ez nem olyan nagy szenzáció, az viszont igen, hogy az oklahomai Fred Schmedt nem tegnap hagyta el az eke használatát, hanem már 23 évvel ezelőtt. Véleménye szerint megérte a bátor átállás, hiszen azóta jelentősen nőtt a talajai vízmegtartó képessége, a művelésükre fordított idő pedig számottevően redukálódott. A no-till technológia talán egyetlen hátránya, hogy a korábbinál magasabb vegyszerhasználattal jár. Fred Schmedt – akiről a szakoldal készített riportot – már két évtizede is csak mosolygott gazdatársain, amikor összefutottak egy-egy gépforgalmazó cégnél. "Jó drágák ezek az ekék, nem igaz? Talajművelés és talajmegőrzés - Agrofil-SZMI Kft.. "
Ezen gazdálkodás előtérbe kerülését a gazdaságban az egyre aszályosabb időszakok gazdaságossági mutatói és a gyenge adottságokkal rendelkező homokos-vályog talajok indokolták, illetve házigazdánk amerikai tapasztalatai is segítették a merész váltás megvalósításában. A váltással a technológia nyilván nem egyik évről a másikra ért el látványos hatást, de a közel egy évtizedes talajkímélés meghozta az eredményt. No till művelés texas. Elmondása szerint a szántott területeken a májusban leesett esőnek nem sok nyoma maradt, míg a Berend család talajai még mindig nedvesek voltak a kukorica gyökerei körül. Persze a nedvesebb talajok később melegednek, így a csírázás is kicsit vontatottabb, de az eredmény kárpótol ezért. A területen minimálművelést folytatnak, takarónövényeket, például homoki zabot, takarmányborsót és talajművelő retket alkalmaznak, amit egész télen rajta hagynak a táblákon. Persze ez zavaró lehet a "tiszta, megmunkált földfelszínhez" szokott szemeknek, de ez a tábla sem gazos, csak fedett. Házigazdánk szerint az ökológiai másodvetést is csak úgy szabadna elvégezni, hogy az a talaj téli takarását és nedvességmegőrzését szolgálja.
A modern mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája a túlzott talajbolygatás, legyen szó a talajművelésről, a túlzott műtrágya- és növényvédőszer felhasználásról. Ezek együttesen járulnak hozzá a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenéséhez, továbbá fokozzák a víz- és széleróziót, a tömörödést és a talaj kémiai paramétereinek (kémhatás, tápanyagtartalom) romlását. A tömörödött, csapadék befogadására alkalmatlan talajszerkezet, a csökkent biológiai aktivitás és a tápanyagok egyensúlyának felborulása arra készteti a gazdálkodókat, hogy költséges talajmunkákat végezzenek a vetés előtt és külső input anyagokra támaszkodjanak. Ezek a plusz költségek súlyos összegeket vesznek ki a gazdák zsebéből, és fokozzák a klímaváltozásnak való kitettségüket. Hogyan termelhetünk újra nyereségesen, és hogyan lesz ismét élvezetes a gazdálkodás? No till művelés images. A Talajmegújító Mezőgazdaság (TMMG) technológiája képes ezeket a problémákat felszámolni, miközben a javuló talaj eredményeként 5-8 év után alacsonyabb költséggel, kevesebb munkával, átlag feletti hozamokat érhetünk el bármilyen talajon.
A tervek szerint interaktív, a gyermekes családoknak egész napos programot kínáló múzeum lesz a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum, amelynek alapkövét szerdán helyezték el az intézménynek otthont adó hatvani Grassalkovich-kastélyban. A múzeum a tervek szerint jövő tavaszra lesz kész, addigra újul meg a Grassalkovich-kastély. Magyar Múzeumok - Vár a Vadászati Múzeum! - Nyári tábor Hatvanban. A 3, 15 milliárd forintos beruházással megvalósuló létesítményben íjászpálya, lézeres lövészpálya, gyerekeknek vadászati ügyességi játéktér, gyakorlati fegyverismereti helyiség és élő rókával "működő" kotorékpálya is helyet kap. Szabó Zsolt, a település polgármestere (Fidesz) az MTI-nek elmondta, hogy a 4700 négyzetméteres hasznos alapterületű épületben és a két hektáros kastélykertben létrejövő múzeumhoz hasonló intézmény egész Európában csak Dániában található. Az épület földszintjén kap helyet a kastélytörténeti kiállítás, a vadászkonyha, a halászó-vadászó ember életét bemutató kollekció, valamint egy két emelet magas dioráma, amely bemutatja a Kárpát-medence élőhelyeit.
A hatvani projekt az első kiemelt beruházás, amely ár aláírt támogatási szerződéssel rendelkezik – fűzte hozzá. Nagy Ferenc, a beruházó nonprofit társaság ügyvezetője úgy vélekedett, hogy egy fantasztikus kulturális és turisztikai intézmény kap helyet Hatvanban, amelyre nemcsak a város, hanem egész Magyarország büszke lehet majd. A tenderre közösen nyújtott be pályázatot a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM), a Magyar Nemzeti Múzeum és a hatvani önkormányzat. A 4500 négyzetméter hasznos alapterületű, a pincével együtt háromszintes, évtizedek óta lakatlan kastélyépületben az MTTM kiállítóhelyeként működik majd az országos vadászati múzeum. Az intézményben a tervek szerint Széchenyi Zsigmondnak, Fekete Istvánnak, Kittenberger Kálmánnak, valamint a Hatvany- és a Grassalkovich-családnak emléket állító szobákat is berendeznek. Széchenyi Zsigmond Magyar Vadászati Múzeum, Hatvan. A polgármester korábban hangsúlyozta, hogy nem trófeatárban gondolkodnak, hanem az ifjúság számára is élvezhető interaktív kiállításban. Ezért például digitális lőteret, íjász-, solymász- és úgynevezett kotorékpályát is szeretnének kialakítani a kastélykertben.
Az emeleten rendezik be a híres magyar vadászírók emlékszobáit és ott lesz egy vadászati eszközöket bemutató, valamint vadbiológiai tárlat. A díszteremben a leghíresebb vadásztrófeák másolatai kapnak helyet. Az alagsorban A vadászat és halászat története című kiállítást rendezik be. A melléképületekbe kerül az interaktív kiállítóterek többsége, az íjász- és lövészpálya, az élményterek. Vadászati múzeum lesz a hatvani kastély. A kertben egy kilátót építenek és egy sövénylabirintust is kialakítanak. Ugyancsak ott lesz a kotorékpálya, amelyet úgy építenek ki, hogy a látogatók nyomon követhessék a rókák mozgását, miközben a vadászkutyák soha nem érhetik el az állatot. A pálya alkalmas lesz kotorékebek, például tacskók vadászati vizsgáztatására is. Egy zárható télikert is kapcsolódni fog a múzeumhoz: ebben akár ezer embert befogadni képes rendezvények megtartására is lehetőség nyílik - ismertette a terveket Szabó Zsolt. A beruházás az Új Széchenyi Terv keretében száz százalékos támogatás mellett valósul meg. A múzeum a Magyar Természettudományi Múzeum fenntartásában fog működni.
A múzeumban 60 szakember kap majd munkát és azzal számolnak, hogy 2-3 év múlva már évente 80-100 ezer látogatót fogad a kastély. A Hatvan központjában álló kastélyt Grassalkovich Antal építtette 1754 és 1763 között, majd az épület 1867-ben a Hatvany-Deutsch-család tulajdonába került. A második világháború alatt a kastély berendezését széthordták, a kertet elpusztították. 1945 után iskola és kórház működött az épületben, amelyet 1979-ben életveszélyessé nyilvánítottak és lezártak. A műemléképület azóta kihasználatlanul áll, csupán egyik szárnyában működik a városi művelődési központ. Forrás: MTI
Az ország egyetlen országos besorolású vadászati témájú múzeumaként a kastély egyszerre látogatóbarát múzeum, oktatási központ, de emellett "kézzel fogható" élményeket, a családok és a gyermekek számára tartalmas kikapcsolódást biztosító élményközpontként is működik. A kastélypark és a kastélyparkban található épületek felújítása és hasznosítása révén a terület részben közparkká vált, egyúttal a látogató turisták számára új élményelemek valósultak meg. A kastélyparkban kialakított tematikus vadászati élménypark (labirintus, vadászati élménytér, vadászati ügyességi játékok és kilátó), illetve a kastélypark épületeiben elérhető szolgáltatások (természettudományi és vadászati kiállítások, közművelődési és múzeumpedagógiai programok, közönségszolgálat) együttesen eredményezték a régió meglévő turisztikai adottságaival összhangban levő és azokra építő innovatív, magas színvonalú, egyedi vonzerővel bíró turisztikai termék létrejöttét. A megvalósult fejlesztés "visszaadta" a hatvaniaknak az életük szerves részét képező kastélyt és a kastélyparkot a benne található épületekkel együtt, amelyek egyúttal nagyobb rendezvények, fogadások és konferenciák helyszíneként is szolgálják Hatvan és környéke turisztikai célú fejlődését, jótékony hatást gyakorolva a város gazdaságára.