Sokan nem tudják, de valójában ez volt a Szovjetunió legnagyobb nukleáris balesete. A titkosítás olyan jól sikert, hogy a legtöbben még ma sem ismerik a katasztrófa részleteit. Index - Tech-Tudomány - Újra robbanhat a reaktor Csernobilban?. Titkos üzem Talán korábban még nem is hallottál minden idők harmadik legnagyobb atomkatasztrófájáról, ami 1957-ben történt az akkori Szovjetunióban. A majaki atomkatasztrófát, vagyis a Majak Termelési Egyesülés - korábbi nevein Kombinát–817, Mengyelejev Állami Vegyiművek - üzemében történt balesetet megpróbálták titokban tartani, ami annyira jól sikerült, hogy sokan még ma sem tudnak róla. 1994 előtt Ozjorszk várost Cseljabinszk–40, illetve Cseljabinszk–65 néven illették, és olyannyira titkos volt, hogy még a térképeken sem szerepelt, talán ennek is köszönhető, hogy a feledés homályába veszett a szörnyű történelme ellenére. A vegyi üzem fennállása alatt több baleset is történt, aminek következtében nagy mennyiségű radioaktív anyag szabadult fel. Ezek közül a legsúlyosabb az 1957-es Kistim-tragédia, amely azzal véste be magát a nukleáris katasztrófák közé, hogy az okozott kár és nukleáris szennyezés felülmúlta még a csernobili katasztrófát is.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A balesetnek 47 közvetlen halálos áldozata volt (a mentésben résztvevők), és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország mellett további 24 európai országot érintett a sugárzás, hazánkat két hullámban árt enyhe-közepesnek ítélt szennyezés. Tech: Kezd tönkremenni a csernobili atomerőmű régi szarkofágja, le kell bontani | hvg.hu. Összefoglaló a jelenlegi körülményekről: A Csernobiltól 40 kilométerre lévő Prjpaty lakossága (május elsején még focimeccset is rendeztek) hatalmas mennyiségben kapta a mérgező anyagot, a település szinte teljesen kihalt a következő hónapokban – itt lakott több csernobili dolgozó. Az erőmű felett álló szarkofág nem túl stabil, ezért Ukrajna megerősíti azt (100 év védettséget hozna), az új védőburoknak 2015-ig kell elkészülnie – Magyarország kétmillió dollárral járul hozzá a költségekhez. AJÁNLOTT LINKEK: A csernobili robbanás a Discovery filmje () A közvetlen áldozatok névsora () A csernobili robbanás () Eltúlozták a hatását? () Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
A csernobili atomerőmű negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt. 1986. április 25-ről 26-ára virradó éjszaka az Ukrajnában működő csernobili atomerőmű negyedik blokkjában robbanás történt. Atomkatasztrófa – 25 éve történt a csernobili robbanás (1986) | 24.hu. A katasztrófa nyomán keletkezett radioaktív felhő, amely 1986 tavaszán Európa nagy részét beborította, eljutott egészen az Egyesült Államok keleti partvidékéig. Az 1986. április 26-án bekövetkezett nukleáris baleset után néhány nappal, május elején pedig Írországban többször is radioaktív eső esett. A csernobili atomerőmű közvetlen közelében a katasztrófa utáni első napokban olyan magas volt a sugárzás szintje, hogy az elhárítási munkálatokban részt vevő egyik dolgozónak barnáról kékre változott a szeme színe. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, és tűz keletkezett. Maga a reaktor is megsérült, majd radioaktív anyag került a levegőbe, és ennek nyomán szerte Európában a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek.
A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg és többen megsebesültek". A hír további közlését azonnal letiltották, az azt felolvasó Bedő Ivánt megbüntették / Fotó: Getty Images A baleset után 36 órával, teljes káoszban kezdődött meg az emberek mentése. A kitelepítést közlő rádióadás így hangzott: "Kedves Elvtársak! A népi küldöttek városi tanácsa közli, hogy a csernobili atomerőműben történt baleset miatt Pripjaty városában kedvezőtlen sugárzási viszonyok jöttek létre. A párt- és tanácsi szervekkel, valamint a katonai egységekkel megkezdtük a szükséges intézkedések foganatosítását" / Fotó: Northfoto A Zónából 130 ezer embert telepítettek ki egy hét altt.
Az Országos Széchényi Könyvtár online katalógusa További információk [ szerkesztés] Fedák Anita: Dongó Dani és a többiek: Szalai Borbála 80 éves. Kárpáti Igaz Szó, II. évf. 93–94 (155–156). sz. (2006. jún. 24. ) arch Hozzáférés: 2014. (html) Hozzáférés: 2013. január 1 Fedák Anita: Isten éltesse, Bori néni! (Kárpáti Igaz Szó online) (2011. 22. ) arch Balla D. Károly: Zsanérsikoly. ( Balla D. Károly blogja) (2011. ) Nemzetközi katalógusok VIAF: 121391642 OSZK: 000000005200 NEKTÁR: 175553 ISNI: 0000 0000 7919 6712
> Szalai Borbála (Bárány Sándorné) (Ungvár, 1926. június 24. – Ungvár, 2011. augusztus 9. ) kárpátaljai költő, gyermekíró, műfordító, tankönyvkiadói szerkesztő. Élete Ungváron érettségizett 1945-ben, majd az ungvári egyetem levelező tagozatos magyar szakán szerzett oklevelet 1957-ben. Közben már 1950-ben elhelyezkedett a kijevi tankönyvkiadó ungvári magyar szerkesztőségében, a Ragyanszka Skola Tankönyvkiadónál: eleinte a magyarra fordított tankönyvek kontroll-szerkesztését, majd 1954-től a magyarul írt tankönyvek és módszertani segédkönyvek gondozását végezte. 1960-tól vezető szerkesztő lett, végül 1988-ban ment nyugdíjba. Számos magyar nyelvű ábécés könyvet, olvasókönyvet, szöveggyűjteményt, nyelvtankönyvet állított össze a kárpátaljai magyar iskolások számára. 1954-től folyamatosan publikált az ungvári magyar nyelvű sajtóban, mint például a Kárpáti Igaz Szó, az igazi Kárpáti Igaz Szó, a Kárpátalja, az Ukrajnai Magyar Krónika, az Irka, a Kárpáti Kalendárium, a Sugaras utakon, az 1985, a Hónapsoroló, vagy a 2002 oldalain.
Hírek Ungvári otthonában elhunyt Szalai Borbála költő, gyermekíró, nyugalmazott tankönyvszerkesztő, aki a második világháború utáni időszakban fontos szerepet játszott a magyar irodalmi nyelv megőrzésében a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalján. Szalai Borbálát életének 86. évében kedd este érte a halál. Az elhunyt alkotót pénteken helyezik örök nyugalomra Ungváron. A kárpátaljai magyar irodalom egyik legjelesebb alkotójaként számon tartott Szalai Borbála 1926-ban született Ungváron. Irodalmi pályafutását tankönyvszerkesztőként kezdte 1950-ben a Kijevi Köztársasági Tankönyvkiadó ungvári magyar szerkesztőségében. Évtizedeken át a keze alól kerültek ki a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban használt ábécés könyvek, anyanyelvi olvasókönyvek és magyar nyelvtankönyvek. Szalai Borbálát szinte kizárólag gyermekeknek író szerzőként tartják számon Kárpátalján, jóllehet más műfajokban is alkotott. Elismertséget, népszerűséget viszont azzal szerzett, hogy fülbemászó versein nevelkedtek a kárpátaljai magyar fiatalok nemzedékei.