Öt napon át versengtek a színházak legjobb mono- és stúdiódrámái a tatabányai Jászai Mari Színházban. A március 23. és 27. köztt zajló MOST FESZT alatt tíz előadást, öt monodrámát és öt stúdiószínházi produkciót láthatott a fesztiválközönség, és ezeket a darabokat mérlegelte a szakmai zsűri is. A stúdiószínházi előadások között a Heilbronni Katica (Stúdió K Színház), a Minden negyedik (Manna Produkció), az Elem (Ördögkatlan Fesztivál és a Szkéné Színház), a Roletti avagy Jakab és János legendás barátsága (TÁP Színház – Füge Produkció) és a Törvényen belül (Narratíva Kollektíva) című produkciók szerepeltek a kínálatban. A monodrámáknál az Én, Iphigénia (Manna Produkció), az Alszanak a halak? (Móricz Zsigmond Színház), a Fekete-fehér (Ördögkatlan Fesztivál), az Élet-ritmusra (Szegedi Nemzeti Színház) és a Pornó (Weöres Sándor Színház) című előadások kerültek színre. A fesztivál hagyományait követve a MOST FESZT 2022 során a meghívott versenyelőadások zsűri előtt mérethették meg magukat, a darabokról ezúttal Köllő Kata színikritikus, Töreky Zsuzsa színművész és Guelmino Sándor rendező, dramaturg formált véleményt.
Játszottak a Puskin Művelődési Házban, a Tulipános Házban és szabad téren is. A budapesti Thália Színház Régi Stúdiójában három előadást tartottak műsoron. Az építészeti és gépészeti újdonságok lényegesen nagyobb választási lehetőséget kínálnak. Zsinórpadlás, színpadi süllyedő, külön bejáratú stúdiószínpad, mobil, a színpaddal egy szintbe hozható nézőtér és süllyeszthető zenekari árok állnak a rendelkezésre. A színpad lényegesen közelebb került a közönséghez és a műhelyek az épületen belül kaptak helyet. A színházterem nézőtere – amelyben az építészek az álmennyezetet elhagyva helyreállították a dongaboltívet – 415 fős, a zenekari árok használata esetén 356 fős nézőteret lehet kialakítani. A Jászai Mari Színház igazgatói: 1989. október 1 – 1995. december 31. dr. Éless Béla 1996. február 1 – 2000. Zubornyák Zoltán 2001. január 1 – Harsányi Sulyom László
Aztán Béres Attila olyan izgalmas koncepciót talált ki, hogy mindez megváltozott bennem. Jóban vagyunk egymással, megszerettem a szerepemet. A Jászai Mari Színház híres a műhelymunkáról, a közös gondolkodásról. Hol tartanak most a darabbal? M. : Annyit elárulhatok, hogy meg fogjuk lepni a nézőket. Hálás vagyok azért, mert egy kiváló gondolkodású csapat része lehetek. Nálunk ügyek vannak, és mindenki odateszi magát ezekért. Kicsi a társulat, zsigerileg ismerjük egymást. Fontos számomra, hogy időről időre meglepjem a kollégáimat valami újdonsággal. A musical rendezője Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, aki először rendez Tatabányán, keresztezték már egymás útját? M. : Attilával régen ismerjük egymást, és dolgoztunk is együtt a Budapesti Operettszínház Menyaszszonytánc című előadásában, úgyhogy nem volt felülviselkedés. Én is nyitott voltam Attila ötleteire, és ő is az enyéimre, így tégláról téglára építettük fel a szerepemet. Bonyolulttá, érdekessé teszi a musicalt, hogy Attila a színház a színházban formára ráerősített.
A kutatás nagyságrendjének kiválasztása általában igen problémás. A különböző módszereknél eltérő egységeket kell választani a vizsgálatokhoz. A kommunikációkutatás négy technikája a kísérletek, a felmérés, a szövegelemzés és az etnográfia. A kísérletezés és a felmérés mennyiségi mutatókat ad, míg a szövegek elemzése és a néprajzkutatás minőségi eszközöket nyújt az értelmezők számára. Források [ szerkesztés] Béres István–Horányi Özséb szerk: Társadalmi kommunikáció, Osiris Kiadó, Budapest, 1999 Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Animula Kiadó, Budapest, 1986 Fülöp Géza: Az információ. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, egyetemi és főiskolai jegyzet, A kiadást megrendelte az ELTE Bölcsészettudományi Kar Jegyzetbizottsága, Budapest, 1996 Griffin, Em: Csoportos döntéshozatal, In: Neményiné Gyimesi Ilona szerk. : Kommunikációelmélet, Perfekt, Budapest, 2001, 261–265 Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe, In: Neményiné Gyimesi Ilona szerk., Kommunikációelmélet, Perfekt, Budapest, 2001, 9–28 McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete, Osiris Kiadó, Budapest, 2003 Niedermüller Péter: A kultúraközi kommunikációról, In: Béres István–Horányi Özséb szerk.
❯ Tantárgyak ❯ Informatika ❯ Emelt szint ❯ A kommunikáció Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével! A kommunikáció fogalma. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevõ. Kommunikáció: az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével Kommunikációtudomány: olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel és a személyközi és szervezeti kommunikációval foglalkozik Kommunikációs modell: Claude Elwood Shannon (1916-2001) alkotta meg 1948-ban.
Fogadó: az, aki fogadja az üzenetet. Kód: az üzenet létrehozásához használt jelek halmaza (szavak, gesztusok, szimbólumok). Üzenet: az átvitt információ vagy adatkészlet. Kommunikációs csatorna: az a fizikai közeg használható elküldeni az üzenetet, mint például levél, telefon, televízió, internet, stb Zaj: minden olyan torzulások, amelyek befolyásolhatják a vételi az eredeti üzenetet, és lehet akár a kibocsátó, például a csatorna vagy a vevő. Feedback vagy visszacsatolás: az első fokon, a válasz az, hogy a vevő a kapott üzenetet. Ha a feladó ezt követően reagál a fogadó küldésére, akkor azt is visszacsatolásnak tekintjük. Háttér: azok a körülmények, amelyek között a kommunikációs folyamat fejlődik. Közvetlenül befolyásolják az üzenet értelmezését (fizikai tér, a küldő és a fogadó kulturális referenciakerete, társadalmi kontextus stb. ) A kommunikációs folyamat lépései A kommunikáció kialakításához néhány alapvető lépés szükséges, amely jellemzi ezt a folyamatot, nevezetesen: Kommunikációs szándék: egy vagy több feladót igényel, akik üzenetet akarnak küldeni.
Általános értelemben kommunikáció mindaz, amelyben közös kód alapján jelváltás történik. Köznapi szóhasználatban közlést értünk alatta, de ez csak részben igaz. A kommunikáció többnyire kölcsönös információátvitel, melybe beletartozik az információra való reagálás és a viszontválasz is. Általában nem egyszeri történés, hanem bizonyos szabályszerűségek szerint lejátszódó történések sorozata. Az emberi kommunikáció lényeges kérdései: Ki közöl? Mit közöl? Milyen csatornán át? Kivel? Milyen hatékonysággal? 2. ábra: A kommunikációs rendszer általános modellje Az emberi kommunikáció jellemzője, hogy egymással kapcsolatban álló felek valamilyen jelrendszer segítségével kapcsolatba kerülnek, információkat adnak át, hatnak egymásra. A személyek közötti kommunikáció egyéni és társadalmi aktus egyszerre. A kommunikáció létrejöttéhez szükség van az információ közlőjére, a befogadójára, az információra, s egy kódrendszerre. A befogadó csak úgy értheti meg a kommunikáció tartalmát, ha számára a kód megfejthető.
Az információ átvitelének változatai Az információszerzés során valamilyen külső energia-, ill. állapotváltozásról szerzünk jeleket. Az információtovábbítás során a megszerzett információt – a csatorna számára megfelelő (rendszerint elektromos jelek) formájában – az információs csatornán továbbítják. Az információ átvitele történhet vezetékesen vagy vezeték nélkül. Vezetékes változatai: Sodrott érpár, amely párhuzamosan futó érpárból áll, tipikusan 1 mm vastag rézhuzalt alkalmaznak. Koaxiális kábel, melynek közepe tömör rézhuzal-mag, ami körül szigetelő van, a szigetelőt hengeres vezető veszi körül, tipikusan sűrűn szőtt fonatként, a külső vezetőt védő műanyagburkolat zárja körül. A száloptika alkalmazása esetén az adatokat az optikai szálban haladó fényimpulzusok hordozzák, ahol a fényimpulzus a logikai 1-et, a fényimpulzus hiánya pedig a logikai 0-át jelenti. A vezeték nélküli átviteli közegek alkalmazása esetében az átvitelt különböző hullámhosszúságú elektromágneses hullámok biztosítják – infravörös fény, lézer, mikrohullám vagy rádióhullám.