Alsó középkategória: TOYOTA AURIS (2007–) Pozitív: Kényelmes, tágas, halk, könnyű és egész jó is vezetni, elég nagy a csomagtartó, keveset fogyaszt, környezetbarát. Hibridként is kapható, panorámatetővel, parkolóasszisztenssel is. Negatív: Drágán spórol és drágán zöld, a kormányt nem lehet eléggé kihúzni, vaskosak az oszlopok, az ajtók nem nyílnak elég szélesre.
A cég 1995-ben az Alcar Holding tulajdonába került és ma már évente 2 millió felnit gyárt. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően (pl. felni gyártáshoz használt mechanikus és hidraulikus prések) a cég rendkívül gyorsan reagál a változó piaci igényekre és kiváló minőségű felnit kínál vásárlóinak.
Jöjjön Ady Endre: Az ős Kaján verse. Bíbor-palástban jött Keletről A rímek ősi hajnalán. Jött boros kedvvel, paripásan, Zeneszerszámmal, dalosan És mellém ült le ős Kaján. Duhaj legény, fülembe nótáz, Iszunk, iszunk s én hallgatom. Piros hajnalok hosszú sorban Suhannak el, és részegen Kopognak be az ablakon. Szent Kelet vesztett boldogsága, Ez a gyalázatos jelen És a kicifrált köd-jövendő Táncol egy boros asztalon S ős Kaján birkózik velem. Én rossz zsakettben bóbiskálok, Az ős Kaján vállán bíbor. Feszület, két gyertya, komorság. Nagy torna ez, bús, végtelen S az asztalon ömlik a bor. Ó-Babylon ideje óta Az ős Kaján harcol velem. Ott járhatott egy céda ősöm S nekem azóta cimborám, Apám, császárom, istenem. Korhely Apolló, gúnyos arcú, Palástja csusszan, lova vár, De áll a bál és zúg a torna. Bujdosik, egyre bujdosik Véres asztalon a pohár. »Nagyságos úr, kegyes pajtásom, Bocsáss már, nehéz a fejem. Sok volt, sok volt immár a jóból, Sok volt a bűn, az éj, a vágy, Apám, sok volt a szerelem.
Az ős Kaján sok tekintetben rokonítható a Harc a Nagyúrral című verssel: ugyanolyan kozmikussá növesztett, hiábavaló küzdelmet jelenít meg. Ady képalkotásának jellegzetes vonása, hogy szimbólumai nem feleltethetők meg valamilyen konkrét valóságnak (ezt areferencialitásnak nevezzük), hanem a képek és a motívumok öntörvényű módon rendeződnek hálózatba. A szövegen belüli egyes szimbólumok kapcsolatban állnak egymással és magyarázzák egymást. Ez jellemző Az ős Kaján című versre is, melynek központi figurája, az ős Kaján Ady egyik leghíresebb és legrejtélyesebb szimbóluma. Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy az ős Kaján kicsoda valójában és hogy mint jelkép mit is jelent. Többen úgy gondolták, pl. Schöppflin Aladár is, hogy " az ős Kaján mitikus köd-alakjába van kivetítve mindaz, ami Adyban rontás volt ". Azaz, hogy a démon is ő maga, a " bíborba öltöztetett Rossz ", amely a Bűn felé sodorja, vagyis az ős Kaján a költő énjének másik fele. Mások, pl. Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Hatvany Lajos és Király István többet láttak az ős Kaján alakjában, mint a puszta Rontást: szerintük az ős Kaján nemcsak a bor és a mámor pogány istene, hanem a teljes élet utáni vágyat jelképező mitikus alak is.
Ady magyarság versei létharcversek is: küzdelem a nemzet életben maradásáért. Ebben a küzdelemben a legalapvetőbb kérdést Ady Az ős Kaján című versében tette fel: "Mit ér az ember, ha magyar? " Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 11. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008. 275–280. o., 284– 287. o. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára. Hatodik, javított kiadás. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997. 229–231. o., 234–236. o., 243–245. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 11. Szöveggyűjtemény. 248–286. o.
Utolszor meghajlok előtted, Földhöz vágom a poharam. Uram, én megadom magam. " S már látom, mint kap paripára, Vállamra üt, nagyot nevet S viszik tovább a táltosával Pogány dalok, víg hajnalok, Boszorkányos, forró szelek. Száll Keletről tovább Nyugatra, Új, pogány tornákra szalad S én feszülettel, tört pohárral, Hült testtel, dermedt-vidoran Elnyúlok az asztal alatt. A sorozat további részeit erre találja.
Otthonról is rossz hírek jöttek: Adyt és az új költészetet támadások érték a Pesti Hírlap ban, a költő lapja, a Budapesti Napló viszont a bukás szélére került, mert egyre fogytak az előfizetői. Így Ady, aki a lap párizsi levelezője volt, alig kapott előlegeket, és ez anyagi gondokhoz vezetett. A költő kezdte reménytelennek érezni a jövőjét íróként is és pénzügyileg is. A bizonytalanságot és a belső zaklatottságot rosszul viselte, elvesztette lelki egyensúlyát, ezért nagyon esztelen, szertelen életmódot kezdett élni abban az időben: nem dolgozott, nem evett, nem aludt. Ideggörcsök kínozták, s keserű hangulatban, elesetten, magányosan, céltalanul lődörgött Párizs utcáin. Többnyire kávéházakban üldögélt, ha pedig pénze volt, mulatókban lebzselt. De ezek a mulatók sem a város előkelő részén voltak, hanem a város peremén: Ady "olcsó éjszakai nők" és kispénzű, lenézett külföldiek – portugálok, spanyolok, görögök, oroszok, macedónok – között élt, s kopott, olcsó hotelszobában lakott, amely hangulata és hosszúkás formája révén olyan volt, mint egy koporsó.