Kertész utcai Shaxpeare-mosó - | Revizor - a kritikai portál. Kutszegi Csaba: Igya meg a Lőrinc! Kertész utcai Szüleiknek megvan a maguk baja és hülyesége, a hirtelen felnőtt kölykök csak újabb koloncot jelentenek nekik. Bodónak a keze alá dolgozik Shakespeare, amikor koncentrikus körökben terel a főszereplők köré további csoportos szereplőket: Rómeó haveri bandája, Júlia családja, meg az olyan, a játékon kívüli, mert arra felülről rálátó alakok, mint Lőrinc vagy a Herceg szépen simulnak a nagy képbe. Eddig akár úgy tűnhet az olvasónak, hogy a Kertész utcai Shaxpeare-mosó egy jól működő Bodó-előadás, valami, amihez hozzászoktunk, ám ami évek óta hiányzik az életünkből, és nem is feltétlenül téved: pontosan ott, akkor és úgy nevetünk, sírunk, borzongunk, ahol, amikor és ahogyan a rendező parancsolja. Ez jelen színházi közállapotainkat tekintve nem kevés, sőt nagyon is sok, de amitől ez az este igazán jól működik, az az Örkény lubickoló csapata. A színpad megnövesztésével párhuzamosan jutott sok-sok hely humorérzéknek, meghökkentő átalakulásoknak, a komfortzónán túli világ feltérképezésének, és a Bodó-előadások elengedhetetlen hozzávalóinak, a totális és gátlástalan(nak látszó) őrületnek.
A Kertész utcai Shaxpeare-mosó előadása úgy kezdődik, hogy egy Kertész utcai autómosóban Shakespeare-t mosnak. Závada Péter, Bodó Viktor és az Örkény Színház társulatának Rómeó és Júliá ja tulajdonképpen ugyanolyan, mint Shakespeare eredetije: lehengerlő, elbűvölő, izgalmas, megható, szórakoztató, felkavaró és bölcs. A sztori is ugyanaz, a végkifejlet főmotívuma van csupán "kicsit" elcsavarintva benne. Ha azonban Bodó Viktor rendezését összehasonlítanánk, mondjuk, Franco Zeffirelli filmfeldolgozásával, hirtelen arra gondolhatnánk, nem is ugyanabból a földi dimenzióból származik a két műalkotás. Ebben számomra nem az a furcsa, hogy az 1968 (a film gyártási éve) óta eltelt fél évszázadban ennyit változott volna a világ és az ízlés, hanem az, hogy e tényleg szerényen is dimenzió-átlépéshez hasonlítható külsőségváltozások mellett – legalábbis a lényeget illetően – a különböző újabb s újabb feldolgozásokban semmi olyan igazán meglepő nem történik soha, ami ne történt volna meg az 1590-es évek közepére datálható londoni ősbemutatón.
A teljes csatornarendszer felújítására nincs pénz Az aljegyző emlékeztetett, hogy a csapadékvíz-elvezetés fejlesztése kimaradt a korábbi tervezésből, ezért megoldásként a meglévő csatornákat speciális technológiai eljárással kitakarítják, ahol pedig szükséges, úgynevezett béléscső behelyezésével avatkoznak be. Az aljegyző kiemelte: ezek a csatornák 20-30 éve nem voltak tisztítva, így azok karbantartása mintegy 30 millió forint plusz költséggel járt. Mint mondta, nem ígérheti, hogy a jelenlegi csatornahálózat elvezeti majd a nagyobb vizet, de a takarításuk után erre minden remény megvan. A fórumon több helyi lakos is felszólalt, és mások mellett a csatornázás kivitelezését kifogásolták. Spisák György a kritikára reagálva azt mondta, hogy a csatornázás problémaköre egy 30 éves öröksége a jelenlegi városvezetésnek, valamint hangsúlyozta, hogy a teljes Kertész úti csatornarendszer felújítására nincs pénze az önkormányzatnak. Zöldterületek és parkolók Volt aki a zöld területeket hiányolta és az eperfák kivágását kifogásolta.
Közel hatszáz évvel ezelőtt, 1412-ből vannak adatok a soproni színjátszás kezdeteiről, 1769-ben már színházépület, az ország második kőszínháza állt a városban. 1991. decemberében önálló lett a Soproni Petőfi Színház, és a felújított épületben 1992. december 3-án Dürrenmatt Meteor című komédiájával nyitotta első évadát. Az elmúlt több mint két évtizedben Mikó István, Valló Péter, Szilágyi Tibor, Darvasi Ilona és Pataki András (jelenleg) igazgatása és szakmai vezetése mellett, egy-egy évadban nagyszínházi és kamaraszínházi bemutatókkal, ifjúsági és gyermek előadásokkal várja közönségét. A 2021-2022. színházi évad - A Szabadság évada: - bérletvásárlás: - jegyvásárlás:
Elkészült egy harsányan új stílusú, szerkezeti, épületgépészeti, világítási, akusztikai szempontból szokatlan modernségű, a magyar népművészet jegyeit magán hordozó, mégis meghökkentő ornamentikájú, szecessziós épület. A soproni közönségnek Vízváry Mariska, Jászai Mari, Márkus Emília, később Rajz János, Bulla Elma, Jávor Pál játszott. 1950-ben a színházat államosították. Örök időkre megszűnni látszott az, amiért több mint ötszáz éven át annyi mindent tettek az itt élő polgárok. Nagyobb változást csak a színház 1969-75-ös felújítása látszott hozni, noha a rosszul sikerült átépítés eredményeként az épület kívül és belül elszürkült, eljellegtelenedett. A rendszerváltást követően, 1991 decemberében ismét önálló lett a Soproni Petőfi Színház. 1992 nyarán megkezdődött a felújítás Kőnig Ferenc és Wagner Péter terveivel. Jelentős színpadtechnikai és épületgépészeti korszerűsítés mellett, a régi dokumentumok alapján visszaállították a Medgyaszay-féle színházkülsőt és belsőt, újból a szecessziós formavilág nyert teret az épületben.
A Római karnevál kamaraszínházi előadásával május 13-án folytatja az idei szezont a Soproni Petőfi Színház, a nagyszínpadon május 21-én kezdenek A padlás című produkcióval, a barlangszínházban pedig május 22-én lesz az első előadás. Pataki András, a játszóhelyeket működtető Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: minden bérletes és jegyet váltott nézőnek regisztráció után biztosítanak lehetőséget, hogy májustól megtekinthesse az idei évad hátralévő színházi előadásait. A szezont május 13-án folytatják a Római karnevál című kamaraszínházi produkcióval, a nagyszínpadon pedig az ősz kirobbanó, nagy közönségsikert hozó darabjával, A padlással kezdenek május 21-én. A várható élénk érdeklődés miatt dupla hétvégi előadásokkal készülnek. A Stabat Mater táncművet szeptemberben kezdik el újra játszani. A nézők június 4-től tekinthetik meg Kálmán Imre népszerű operettjét, A cigányprímást. A Mirandolina című komédiát a zentai társulat vendégjátékaként június 11-től tűzik műsorra. További ajándékként megtekintheti a közönség Katona Imrétől A zuhanás második pillanata című álomjátékot, valamint a Silentio transeo című pódiumestet.
Sopron, Evangélikus … Sopron Liszt Ferenc Konfere… Sötét fellegek gyüle… Sopron, Brass Brothe… Petőfi Színház Sopr… Szecessziós freskó -… 9400 Sopron, Petőfi … Memorial of the firs… Sopron DSC_0356-1 Sopron. Foto by Vict… Szechényi Sopron, Hungary Door detail Széchenyi tér I. / S… A volt Soproni Casin… Sopron/Ödenburg - Do… Burggraben A Széchényi tér a Mű… A lane of Színház St… Liszt Ferenc Művelöd… Csobogó és Liszt Fer… Liszt Ferenc mellszo… Soproni Petőfi Szinh… Sopron - Domonkos te… Ez a kutya WC, milye… Hátulsó utca Vestigios de la era … Petőfi színház / Pet… Orsolya tér Petőfi A Líceum kapuja feld… Petőfi Színház Petőfi Színház, Sopr… Magyar Művelődés Háza Petőfi tér, Március … Sopron - Széchenyi t… Sopron. Средневековь… kiskapu Sopron, Templom utca Sopron este Széchenyi tér.. … Magyar Művelődés Ház…
Az eredeti mintájára Rády Andrea és Nagy Attila újra elkészítették a sgraffittót.. " Fotó/Mozgókép készítője: Kép/Mozgókép beküldője: Kép keletkezésének éve: Térkép nézetbe kerül: Turista térképre kerül: Nem kerül turista térképre A bejegyzés létrehozása: 2013. február 12.
Az újjászervezett színházépületben 1992. december 3-án indult újra a színjátszás, mely azóta is töretlen népszerűségnek örvend.
Közel hatszáz évvel ezelőttről, 1412-ből vannak adatok a soproni színjátszás kezdeteiről. 1769-ben már színházépület, az ország második kőszínháza állt a városban. Jeles bécsi színigazgatók váltották egymást, akik a császárváros kiváló színészeit hozták magukkal. 1792-ben került először magyar nyelvű darab került színre, Lakos János Hunyadi László című drámája. Az 1830-as években a város vezetői új színházépület létrehozására pályázatot írtak ki. Franz Lössl bécsi építész kapott megbízást. Lössl gyönyörű klasszicista épületet tervezett, mely a céljához illő méltósággal uralta a neki kiválasztott teret. Az 1841-42-ben felépített színházban megkezdődött az állandó társulatok korszaka. 1903-ban megjelent a Magyar Színház című soproni színházi újság. 1905-től már magyar színházi társulaté volt a soproni főszezon: az első teljes magyar nyelvű, hat hónapos évad, amelynek során 169 előadást mutattak be. A városi közgyűlés 1909-ben megszavazta a színház felújítását és úgy döntött, hogy a tervezéssel Medgyaszay Istvánt bízza meg.