Végül néhány hiányosság. Az új könyvtárban eredetileg a legalsó, járdaszintre tervezték az olvasótermet kávézóval, ami nem valósult meg, ahogy a valamikori Balaton Cukrászda, a mostani Bella Itália étterem helyére álmodott belvárosi szálloda is a tervek szintjén maradt. A Pápay György és Ripszám János által jegyzett, a jelenkor építészetét feldolgozó előadás, de L. Miha Emőke korábbi, a történelmi múltat és a jelen közötti összefüggéseket tárgyaló prezentációja közben is felmerült a közösségek, az építész szakma, a mindenkori városvezetés és a jogszabályi környezet alakításának felelőssége, amely kérdések egész sorát veti fel: • Meg kell-e hajolni a beruházói szándék előtt és a profitmaximalizálásban érdekelt fejlesztői törekvéseket kell-e a kiszolgálni? • Mond vagy mondhat-e nemet a tervező olyan építészeti feladatra, amelyről tudja, hogy ellentétesen hat az élhető város víziójával? • Miért kellene meghajolnia mindenáron az önkormányzatnak a befektetői akarat előtt, ahelyett hogy nemet mondana az arculattal, jövőképpel, stratégiával összeférhetetlen fejlesztői elképzelésekre?
1/6 Keszthely-Fenékpuszta, a Kis-Balaton Látogatóközpont épülete. Forrás A Vasáros Zsolt által tervezett Keszthely-fenékpusztai Kis-Balaton Látogatóközpont lett az Év Balatoni Középülete, és mint ilyen, az idei díjátadónak is helyet adott. A Kis-balatoni ökoturisztika fellendítésének céljából létrejött látogatóközpont tudatosan egy vadátkelőre hasonlít, hogy földszintes tömege és zöldteteje által minél jobban a környezetvédelmi tájba simuljon. A NABE és a Magyar Építész Kamara különdíját is a Pór Péter által tervezett balatonboglári ravatalozó nyerte el. A két ellipszisre szerkesztett épület különlegessége, hogy világos színei és belső tere által szakít a hagyományos ravatalozók komor, gyászos hangulatával. A lélekharang szögletes alaprajzú tornya jól ellensúlyozza a centrális épület kerek formáit. 2/6 Balatonboglár, ravatalozó. Forrás Steiner Építőipari Generálkivitelező Kft. A BSZ különdíját Pápay György munkája, a balatonendrédi Kedvesnővér háza nyerte el. Az 1930-as években épült, mára elavult ház korszerűsítésének fontos része volt a különböző korú, oda nem illő toldaléképületek elbontása, és egy nappali funkciót betöltő tér kialakítása.
György buzsáki Siófok Pápai Építész Stúdió György soros -án. Fabacsovicsné Kovács Krisztina a bíráló bizottság titkára Balatoni Szövetség különdíjasa BORÁSZ HÁZA - Mindszentkálla felelős építész tervező: Sajtos Gábor DLA (SAGRA Építész Kft. ) építész: Virág Péter (SAGRA Építész Kft. ) tartószerkezet: Pataki Bottyán épületgépészet: Kurunczi György elektromos: Tóth András Gazdasági épület kategória nyertese HABLEÁNY LAPOSA BORÁSZAT Badacsonytomaj felelős építész tervező: Kis Péter (PLANT-ATELIER PETERKIS Kft. ) Építész tervező, belsőépítész: Tóth Anikó Építész tervező: Sinkovics Brigitta (PLANT-ATELIER PETERKIS Kft. ) Rantal Gábor (PLANT-ATELIER PETERKIS Kft. ) Belsőépítész, projekt menedzser: Bakos Dávid Statika: Bimbó Gábor (Giwell Kft. ) Gépészet: Kádas Károly (Trikád Bt. ) Elektromosság: Üveges Zoltán (Artrea Consulting Kft. ) Peták András (AP Electric Design Kft. ) Közmű: Kádár László Úttervező: Szép Mariann (Geoplaner Kft. ) Tűzvédelem: Báder György Mészáros János (Mebart Bt. ) Középület kategória nyertese TIHANYI KÖZFORGALMI KIKÖTŐ felelős építész tervező: Pápay György (Pápay Építész Kft. )
Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Gulyás Gyula (egyértelműsítő lap). Gulyás Gyula Született 1944. június 27. (78 éves) [1] Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Gyermekei Gulyás Márton Foglalkozása filmrendező Iskolái ELTE Bölcsészettudományi Kar (1963–1968) Kitüntetései Balázs Béla-díj (1988) Magyarország Érdemes Művésze díj (2013) Kossuth-díj (2021) [2] IMDb Gulyás Gyula ( Budapest, 1944. június 27. –) Kossuth - és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, érdemes művész. Tartalomjegyzék 1 Életpályája 2 Filmjei 3 Díjai, elismerései 4 Jegyzetek 5 Források 6 További információk Életpályája [ szerkesztés] Gulyás Gyula és dr. Krenkó Anna (1913–1985) [3] szülész-nőgyógyász fia. Filmrendező volt gyula 2020. Testvérével, Gulyás Jánossal kezdett el amatőr filmeket készíteni 1959-től. 1962–1963-ban segédmunkásként dolgozott. 1963-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karára, ahol művészettörténet-magyar szakon végzett 1968-ban. Az 1964-ben megalakult Cinema-64 amatőr filmstúdió alapító tagja volt 1971-ig.
És a kiváló filmrendezőről kiderült, hogy kiváló képzőművész is. Maár Gyula 1984-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1985-ben elnyerte az újdelhi filmfesztivál különdíját. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét vehette át, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el művészi munkáját. Életútja elismeréseként 2010-ben megkapta a Kossuth-díjat is.
Filmrendező, forgatókönyvíró Kossuth-díj (2010), Balázs Béla-díj (1984) Maár Gyula (Budapest, 1934. augusztus 2. – Budapest, 2013. december 20. ) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, Törőcsik Mari színésznő férje. Jómódú, de később elszegényedő budapesti polgárcsaládban nőtt fel. Filmrendező volt gyula 2. Helyét először az irodalom világában próbálta megtalálni, filmes pályafutását csak harmincévesen kezdhette el, mivel "osztályidegenként" nem vették fel érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Irodalomból és történelemből szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol 1952–1957 között tanult, később rövid ideig tanított. Tanított néhány évig, majd 1960 és 1961 között a Medicina Könyvkiadó lektora, 1961-től 1963-ig pedig a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1963-ban jelentkezett, és 1968-ban végzett rendezőként, ezt követően a Mafilmnél dolgozott rendezőként. A Balázs Béla Stúdióban készült el első jelentősebb műve 1971-ben Prés címmel.
Testvérével, Gulyás Jánossal kezdett el amatőr filmeket készíteni 1959-től. 1962-1963 között segédmunkásként dolgozott. 1963-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karára, ahol művészettörténet-magyar szakon végzett 1968-ban. Az 1964-ben megalakult Cinema-64 amatőr filmstúdió alapító tagja volt 1971-ig. 1968-1970 között a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának volt a munkatársa. Filmrendező Volt Gyula: Gulyás Gyula (Filmrendező) – Wikipédia. Philosopher Angyalok földje Lopott boldogság Hanák Áprilisi riadó Hagymácska Gróf Szalonnabõr 1961 Jó utat, autóbusz Horányi A szaxofon James Wyllis, szaxofonos Egy régi villamos 1960 Timur és csapata Fjodor Grigorjevics Aranyfácán Tirpák A Certain Major Merénylet Schwetz 1959 A mi földünk Postásmese Kolbaba úr Májusi dal (Short) 1958 Egy csomag elveszett 1956 Dollárpapa Kártyajátékos a pályaudvaron (uncredited) 1955 A Half Pint of Beer Dagadt Dandin György, avagy a megcsúfolt férj A szereplők között feltűnik Antal Nimród filmrendező is, valamint Hujber Ferenc és Gallusz Nikolett is.