– Amennyiben a kilépéskor a munkavállalónak van kifizetett, de a munkáltató által még be nem osztott munkaideje, akkor valóban visszafizetési kötelezettsége keletkezhet a munkavállalónak, ugyanakkor ez az eddigiekben sem volt másként, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendelt el. Melyek a munkaidőkeret előnyei a munkáltató számára? | KamaraOnline. " "Fontos tudni ugyanakkor, hogy amennyiben a munkaviszony nem a munkavállaló 'hibájából' szűnik meg a munkaidőkeret lejárta előtt, például a munkavállalót egy szervezeti átalakítás, létszámcsökkentés keretében küldik el, vagy a munkavállaló a munkakör betöltésére egészségügyi okból alkalmatlanná válik, akkor a munkavállalónak nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége – teszi hozzá Simon Emese Júlia, a BDO Legal ügyvédje. – Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a munkáltatók eddig is egyoldalúan rendelhették el a munkaidőkeretet, azzal a különbséggel, hogy amennyiben kollektív szerződés nem tette már eddig is lehetővé a lényegesen hosszabb, akár 36 havi munkaidőkeret elrendelését, eddig több műszakos tevékenység esetén (ami a legtöbb gyárra jellemző) legfeljebb 6 havi munkaidőkeretet rendelhetett el a munkáltató. "
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A munkaidőkeret alkalmazásának ellenőrzési tapasztalatai. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint. Mivel a 24 hónapos munkaidőkeretet a meglévő munkaerő megtartása érdekében vezették be, így alkalmazása nem a teljes gazdaságban, csupán a válság által leginkább sújtott ágazatokban lenne indokolt. Egy ilyen irányú korlátozó rendelkezés elejét vehetné annak, hogy olyan most felfutó ágazatokban, mint például a kiskereskedelem, a meglévő munkavállalók jelenlegi terhelését a kormányrendelet adta lehetőséggel élve tovább növeljék. Ehelyett – ha a 24 hónapos munkaidőkeret esetükben nem lenne alkalmazható – ezen ágazatok új munkahelyeket teremthetnének, ami alapvető célkitűzése a jelenlegi gazdaságpolitikának.
Láthatjuk, hogy a munkaidőkeret nagy mozgásteret biztosít, kitűnően alkalmas arra, hogy munkavállalóink munkavégzését vállalkozásunk tevékenységéhez igazítsuk. (Folytatjuk) Kovács Nikoletta (2022-02-20)
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Ezt a szabályt egyenlőtlen munkaidő-beosztás, azaz munkaidőkeret alkalmazása esetén is alkalmazni kell" - zárja gondolatait a CHSH szakértője. Fotó: Pixabay
: a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében. Mindezeken túl, ha objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 36 hónapra is nyújtható. Fiatal munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezések Amennyiben fiatal munkavállaló – tizennyolc évnél fiatalabb – kerül alkalmazásra, az ő esetében maximálisan egy heti munkaidőkeret alkalmazható, valamint a beosztásnál is figyelemmel kell lenni, mivel számára éjszakai munka, rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Négy tévhit a munkaidőkerettel kapcsolatban - HR Portál. Napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet, és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés esetében munkaidejét össze kell számítani. A munkaközi szünetek, valamint pihenőidő kapcsán is szigorúbb feltételek irányadók: négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell alkalmazni; legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani; heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be.
Afrikai sertéspestis vírusát mutatta ki vaddisznóban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A fertőzött hullát Heves megyéből szállították be vizsgálatra a hatósághoz. A Nébih közleménye szerint az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket. Hangsúlyozták: a betegség emberre nem veszélyes, a sertéshús és húskészítmények továbbra is biztonsággal fogyaszthatóak. Miért nem fogyasztható az afrikai sertéspestis betegség (vagy annak gyanúja) miatt leölt állatok húsa? - Szabadagazdi. A vaddisznók mozgása révén a betegség gyorsan terjedhet Forrás: MTI/Komka Péter Illusztráció A betegség azonban súlyos gazdasági károkat okozhat, ezért a járvány házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú az állattartók jogkövető, felelős magatartása. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai alapján egy, a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén talált vaddisznóhulla afrikai sertéspestissel fertőzöttnek bizonyult szombaton. A járványügyi nyomozás jelenleg folyamatban van. A hatóság a betegség megállapítását követően minden előírt intézkedést haladéktalanul megtett.
Kijelölte többek között a fertőzött, valamint a fertőzött területen belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet. Megtiltotta továbbá a társas vadászatok lebonyolítását, valamint az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötte. Fontos, hogy a fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznótest vagy azok húsa nem szállítható ki. Akcióterv az afrikai sertéspestis terjedése ellen. A továbbiakban az állategészségügyi hatóság szakemberei elvégzik a fertőzött területen tartott valamennyi házi sertés állományban az állatok összeírását is. Ennek során azt is ellenőrizni fogják, hogy a sertéseket olyan módon tartják-e, amely megakadályozza a vaddisznókkal való érintkezést. További fontos előírás, hogy a fertőzött területen található állattartó helyekről az Európai Unió más tagállamaiba vagy ún. harmadik országba nem lehet sertést szállítani, emellett egyéb esetekben is az állategészségügyi hatóság előzetes engedélyéhez kötött a kiszállítás. A megye teljes területén kiemelten fontos az elhullott vagy beteg sertéseknek az észleléstől számított 24 órán belüli bejelentése és ezen egyedek virológiai vizsgálata.
A NÉBIH 2017 decemberében már kimutatta a vírust egy, a záhonyi határállomáson elkobzott, sertés eredetű húsmintából. A hazánkba történő behurcolás megelőzése a cél, illetve az esetleges megjelenést minél hamarabb észlelje a hatóság, ennek érdekében a magyar állategészségügyi hatóság már számos intézkedést vezetett be az utóbbi években, melyeket 2017-ben a járványtani helyzetre való tekintettel tovább kellett erősíteni, szigorítani. Index - Gazdaság - Már a disznók közt is pusztít a vírus. A betegség vaddisznóállományban történő terjedésének megakadályozása az állategészségügyi és a vadászati szervek összehangolt stratégiáját igényli. Az ukrán határ menti, legmagasabb kockázatnak kitett vadászterületeken elrendelt, megelőzést és a korai felderítést célzó intézkedések magukban foglalják többek között a vaddisznó-állománysűrűség csökkentését (az etetés tilalma, a kocák és az 1 év alatti egyedek fokozott kilövése révén), az elhullott vaddisznók hullájának szervezett keresését és laboratóriumi vizsgálatát, valamint valamennyi, vadászaton kilőtt vaddisznó laboratóriumi vizsgálatát a vadhús felhasználását megelőzően.
A betegség emberre nem veszélyes, azonban házi sertésekre könnyen átterjedhet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívta a lakosság figyelmét, hogy a vírust a kirándulók is terjeszthetik, így lehetőség szerint ne látogassák az érintett területeket. Általánosságban is fontos, hogy a látogatók ne hagyjanak élelmiszer-hulladékot az erdőkben, valamint a cipőket, bakancsokat alapos tisztítsák, lehetőség szerint mossák le a kirándulást követően.
Ezen felül a hatóság álláspontja az, hogy a Magyarországon nevelt sertésekből származó sertéshús és az abból készült termékek egyaránt biztonsággal fogyaszthatóak.