2020. január 16. 16:04 Megjelent a "Mi mennyi 2020-ban? " című tájékoztató. A tájékoztató teljes tartalma letölthető a "Kapcsolódó anyagok" menüpont alatt. (TMKH Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály) nyomtatható változat
630, - forintot meg nem haladó jövedelme adómentes (mentesített keretösszeg), amennyiben a munkavállaló szakképzettséget nem igénylő munkakörben van foglalkoztatva. Szakképzett munkavállalók esetében ez az összeg 12. 597, - forint. Családi adó-, és járulék alap kedvezmény mértéke Egy eltartott esetén havonta (nettó bérként jelentkező összeg 10. 000, - Ft / hó / eltartott) 66. 670, -Ft Kettő eltartott esetén havonta (nettó bérként jelentkező összeg 20. 000, - Ft / hó / eltartott) 2019-től (jelenleg 2020-ban is) 133. 330, -Ft Legalább három eltartott esetén havonta (nettó bérként jelentkező összeg 33. 000, - Ft / hó / eltartott) 220. 000, -Ft A teljes MI MENNYI 2020-ban dokumentum letölthető a Kormányhivatal honlapján >>> >>> >>>
Mi mennyi 2020-ban! Fontos változások 2020 Januártól >>> Mi mennyi 2020-ban? Itt a fontos táblázat, mely alapján megtudhatja, hogy 2020. január 1-től hogyan változik az élet Magyarországon. Újra növekszik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, 2020-tól új cafeteria szabályok lépnek életbe, és a járulékok rendszere is módosul. Többek között 2020-tól változik a gyes, a gyed valamint a táppénz és a munkanélküli segély maximális összege. A mi mennyi 2020 összefoglaló táblázat minden pontos számadatot tartalmaz, mely nélkülözhetetlen a változó jogszabályi környezetben. Könnyen átlátható módon vesszük sorra mindazokat a szabálymódosításokat, melyekre 2020-ban számítani kell. 2020-ban a minimálbér bruttó összege 160 920 forint lesz. A családi pótlék nem változik 12, 300ft marad.
Évről – évre hasznos tájékoztatót készített a Tolna Megyei Kormányhivatal a változásokról, aktuális mértékekről, melynek idei kiadása már elérhető "Mi mennyi 2020-ban? " címen… Néhány fontos adatot mi is kiemeltünk, és a teljesség igénye nélkül adunk tájékoztatást az alábbi táblázatokban. Munkabérek (minimálbér, garantált bérminimum) Havi bér Ft/hó Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 161. 000, - 7. 410, - 926, - Garantált bérminimum 210. 620, - 9. 690, - 1211, - Közfoglalkoztatási bér 81. 530, - 3. 748, - Garantált közfoglalkoztatási bér 106. 555, - 4. 899, - Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér 89. 705, - 4. 124, - Munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér 117. 245, - 5. 390, - Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális közfoglalkoztatási bére 42. 805, - (6 órás! ) 1. 968, - Közfoglalkoztatási pontokban 6 órában foglalkoztatottak speciális garantált közfoglalkoztatási bére 55. 940, - 2. 572, - A 2016. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások minimuma Öregségi nyugdíj legkisebb összege 28.
Meg kell vizsgálni, hogy milyen az építési terület vízszintestől való eltérése, azaz szükséges egy geodéziai felmérés és egy szintvonalas rajz. A későbbi építkezés költségeit jelentősen befolyásolja, hogy egy jól megközelíthető, közel vízszintes területen építkezünk, vagy a hegyoldalon. Már előre kell egy talajmechanikai vélemény, de legalább egy talajvizsgálati jelentés. Jó tudnunk, hogy milyen az építési terület talajának minősége, van-e talajvíz, várható-e talajsüllyedés, van-e pince, bánya a terület alatt, földrengésveszélyes-e a hely, homok, agyag, szikla vagy feltöltés van-e a tervezett építmény alatt? Mindezekre szükség van ahhoz, hogy egy statikus alapozási tervet készítsen, és ezek alapján a tervezőmérnök meghatározhassa, hogy sávalap, lemezalap, pont, vagy cölöpalapozás szükséges-e. Miután a fentiek jelentősen befolyásolják egy építkezés költségeit, jó ha már a telek megvásárlása előtt megpróbálunk felkészülni. Ha túl sok a probléma, akkor inkább keressünk tovább építési telket.
Az sem kizárt, hogy ennek érdekében az orosz megszálló erők egységeit az említett irányokban legalább öt zászlóaljnyi harccsoporttal erősítik meg" - fejtette ki a miniszterhelyettes. Maljar hozzátette, hogy az orosz hadsereg igyekszik megtartani Herszon megyében az általa megszállt területeket, emellett szabotázs- és felderítő műveleteket hajt végre az odesszai és mikolajivi régiók tengerparti részeiben. Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az oroszoktól visszafoglalt Kígyó-szigetet mintegy harminc megsemmisített haditechnikai eszköztől tisztították meg. Ezenfelül az ukrán katonák találtak még hátrahagyott lőszereket is a szigeten. Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy az ukrán fegyveres erők visszaverték az orosz csapatok támadási kísérletét a Donyeck megyei kulcsfontosságú Szlovjanszk irányában. Közben Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy az orosz erők ismét csapást mértek a régió központja, Harkiv városa ellen.
Sokan remélték, hogy az állam megszünteti ezt a fizetési kötelezettséget 1870-ben, de nem ezt történt, a vámot fizetni kellett. A Pannónia csavagőzös (Fotó:) A propeller, azaz a csavargőzös-közlekedés tehát 1872. július 4-én hivatalosan el is indult, és nagy siker volt, októberben már bővítésért reklamáltak az óbudai és az újpesti polgárok is, hiszen ekkor vagy a Lánchídhoz kellett eljutni (amely egyébként olcsóbb volt, mint a gőzhajó), vagy gyorsan az adott ponton át lehetett kelni a folyón hajóval. Újpest és Buda között végül 1874-ben indultak meg a csavargőzösök. A CSÁV hajói az 1880-as években évi 4 millió utast szállítottak. Azonban ahogy az új hidak épültek, és ahogy megjelent és elterjedt Budapesten a villamos, egyre kevesebben szálltak hajóra, hogy átkeljenek Pestről Budára, egyszerűbb volt – ha kis kerülővel is – villamosozni. A CSÁV mint vállalat 1918-ig létezett, akkor adták el az állami hajózási vállalatnak, a MEFTER-nek, az átkelőhajókat e cég működtette tovább. Nyitókép: Az Óbuda csavargőzös a Lánchídnál (Fotó:)
A következő évtizedekben számos hadseregben megfordult, egyre magasabb rangban, végül Garibaldi fegyvertársaként vett részt az olasz egyesítési háborúban 1860–1861-ben, amelynek végén már altábornagy és Nápoly kormányzója lett. A béke beköszöntével az olasz király szárnysegéde lett, valamint feleségül vette III. Napóleon császár unokahúgát. A legmagasabb európai körökben mozgó Türr ezután vállalkozásokba kezdett, leginkább a vízépítészet területén, hiszen érdekelt volt a Szuezi-, a Panama- és a Korinthoszi-csatorna építésében, mint ahogy itthon átvette a Tisza és a Duna közötti Ferenc-csatorna üzemeltetését, és a fent említett csavargőzös társaság is az ő nevéhez volt köthető. A hídvám kérdése viszont kissé bonyolultabb. Az átkelési jogot és a vámot 1703-ban Pest és Buda kapta meg a magyar királytól, majd ezt a jogot (kártérítés fejében) a Lánchídtársaság szerezte meg 1849-től, ebből fedezték a híd építését és fenntartását. Azonban 1870-ben az állam megvette a hidat, és minden hozzá kapcsolódó jogot, így a vámszedést is, ami nemcsak a hídon közlekedőkre, de mindenkire kiterjedt, aki átkelt a Dunán (kivéve, ha a jégen lehetett átkelni vagy saját csónakon).
Buda és Pest az 1241-diki katasztrófa előtt. Van ugyan itt-ott említés a XII. század második fele előtt is városunkról legendában, krónikában és oklevelekben, de ezek mind nem egykorú iratok és így kétesek. Ezeket akár elfogadnók, akár elvetnők, okát kellene adnunk, a mi tudós értekezésekre vezetne, s ez itt nem volna helyén. Csak egy kétségbevonhatatlan adatot említünk 1046-ból. A kereszténység eltörlésére támadt lázadásban a pesti hegy (később Gellért-hegy) alatt szenvedett martyrhalált az olasz származású Gellért püspök. Pestnél volt az országos rév, hova ekkor I. Endre király Lengyelországból jőve igyekezett. Soká tartott, míg Buda és Pest középkori értelemben vett valódi várossá emelkedett. A mennyiben középkori államokban királyi székhelyről szó lehetett, 1241 előtt Esztergomé és Székes-Fehérváré volt az elsőség. A magyar az első nemzet, mely a Kárpátok rámájában a Duna mindkét partjára kiterjedő országot alkotott. Nem látta szükségesnek, mint hajdan a római, a Duna vonalát őrizni s a közlekedést biztosítani, mivel azt szomszédos ellenség állandóan nem fenyegette.
Buda, Pest és Óbuda egyesítését már a XIX. század első felében tervezték, sőt rövid ideig 1849-ben meg is valósult az egységes főváros, amelynek már neve is volt, Budapest, amelyet még Széchenyi István terjesztett el. A kiegyezés után tehát szinte minden kész volt ahhoz, hogy Magyarországnak egy modern új fővárosa legyen a régi városok alapjain. Arról, hogy milyen legyen ez a főváros, sok vita folyt 1867 után, miután az ország visszaszerezte a sorsa fölötti rendelkezés lehetőségét. Egy hajózható csatorna kerítse Pestet? Legyen híd a belvárosban, vagy inkább délen a Gellért-hegy alatt? Épüljön sugárút és körút? Hol vezessen a vasúti híd? Hol legyen a teher- és a központi pályaudvar, a közraktár vagy az új téli kikötő? Miképp szabályozzák a Dunát, hogy elkerüljék a pusztító árvizeket? Ezek voltak azok a kérdések, amelyekkel a korszaknak meg kellett birkóznia. Egy 1870-es évekre datált hídterv Siklóssy László Hogyan épült Budapest? című könyvéből A legfontosabb alapokat 1870-ben letették.
Ugyancsak szabályozni kívánták a teljes belvárosi területet, szélesebb utcákkal, levegősebb terekkel. Siklóssy László Hogyan épült Budapest? című könyvében bemutat egy tervet az Eskü téri hídra, amit ő az 1870-es évekbelinek határozott meg. A tervezett híd az Eskü térre, azaz a mai Erzsébet híd helyére került volna. Azonban e cikk szerzője szerint a kép lehet hogy későbbi, ugyanis a sínen lévő járművek elől hiányoznak a lovak, míg másutt, más kocsik előtt szerepelnek. Azaz lehet, hogy a képen villamos jár, ami a kép keletkezését inkább 1890 körülire tenné. A mai Lipótváros északi része, a mai Szent István körútig ekkor jórészt szabályozatlan volt, és tulajdonképp a város széle volt, de a szabályozásban komolyan számoltak e területtel, amelyben nagy falat volt az "Újépület" rendezése. Ez a hatalmas épületmonstrum a mai Szabadság tér teljes területét elfoglalta, bontása már 150 évvel ezelőtt is napirenden volt. Az épületről a már idézett jelentés ezt írta: "Midőn építették, nagyságánál fogva Pestnek büszkesége és később, igen sokáig, a város terjedésének mintegy útmutatója volt; ma nem egyéb, mint a fokozott ízlésnek és szépségi igényeknek többet meg nem felelő kőhalmaz és végtelen akadálya a város fejlődésének, melynek ma, egy rövid század múlva, úgyszólván már szivében áll. "
A hatalmas Újépület a mai Szabadásg téren (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Valójában még nem tudták ekkor a városatyák, hogy mikor lehet megszerezni a hadseregtől e területet, de már számoltak vele. A Ferencvárost is a Nagykörút függvényében kívánták rendezni, e területet akkor ipari területnek jelölték ki: "Ferenczváros lévén hivatva a fővárosi gyár-, ipar- és őstermény-kereskedés gyújtópontjává lenni, itt tágas forgalmi vonalakról kellett gondoskodni. " A Nagykörúton kívüli területek szabályozásánál már megjelent a mai Hungária körút is, valamint a Nagykörút és a Hungária körút között még egy körút. Újabb sugárutakat nem kívántak nyitni, mert "a fővárosi közmunka-tanács azon nézetben van, hogy a már fennálló váczi, kerepesi, kőbányai, üllői és soroksári főutakon kívül, több elsőrendű sugárirányú út előállítása még a legtávolabb jövőre terjesztett gondoskodás által sem indokoltathatnék, miért is a szabályozási tervbe felvett másod- és harmadrendű jelentőséggel bíró és sugárirányú utak létesítése csupán csak az illető telekbirtokokhoz való hozzájuthatás és a helyi közlekedés érdekében állapíttatott meg ".
Kedves Érdeklődő! 2022. február 19-én, szombaton zenés-táncos polgári bált szervez a Fejlődő Városi Közösségekért Alapítvány a megújult Királyi Lovardában, hagyományteremtő szándékkal. A szervezők célja évről évre együtt ünnepelni a báli időszakban. A bál fővédnökségét örömmel vállaltam, hiszen egy ilyen esemény a kikapcsolódás mellett arra is lehetőséget biztosít, hogy ápoljuk a polgári hagyományainkat. A részvételi díjakat és a tombolaszelvények árusításából befolyt teljes összeget karitatív célokra fordítják a szervezők. A társas, zenés, táncos összejövetelek szabályozott formája a 18. századtól terjedt el Nyugat-Európában, majd bécsi közvetítéssel nálunk is. Az 1700-as évek végén Pest-Budán már polgári álarcosbálok is voltak. Fényes történelmi örökséget támaszt fel tehát a szervező alapítvány. Szeretettel várjuk az idei farsangi időszakban – bízva abban, hogy a koronavírus-járvány lehetővé teszi – a régi Pest-Buda magjában élőket, Budavár és Belváros mellett a Palotanegyed és Belső-Ferencváros polgárait színes rendezvényünkre.