chevron_right Munkáltatói jogkör gyakorlása és tájékoztató 2017. 09. 01., 08:44 0 Tisztelt Szakértő! A következőket szeretném kérdezni: az Mt. 46. § szerint 15 napon belül tájékoztatni kell a munkavállalót a munkáltatói jogok gyakorlójáról (gondolom a tájékoztatóban konkrét személyt jelent). Ennek a szabálynak mi a funkciója? A munkaszerződést eleve a jogok gyakorlója írja alá, ha jól tudom. Tehát elég lenne csak a változtatásról tájékoztatnia. Valami oka mégis kell, hogy legyen ennek. Vagy aláírhatja a munkaszerződést más is, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója (ha a cég első embere nem ruházta át senkire)? Rendelkezhet úgy, hogy csupán mint a cég képviselője írja alá 1 vagy 2 fő a szerződést a munkáltatói oldalon és külön tájékoztatóban fogja megnevezni magát a jogkört gyakorló munkakört is? Ennek értelme, hogy ha csak a munkakört nevezik meg, mint a jogkör gyakorlóját a szerződésben, annak módosítása (tehát nem a személyé) is belegyezéshez köthető (kivéve talán, ha már a szerződésben is átruházhatónak nevezik meg a jogkört).
Ha a munkavállaló a körülményekből nem következtethetett alappal az eljáró jogosultságára, a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el. A jóváhagyásra, mint az érvénytelenség orvoslásának módjára, a Munka Törvénykönyve semmilyen határidőt, illetve alaki feltételt nem határoz meg, viszont annak a munkáltatói jogkör gyakorlására feljogosított személytől kell származnia. Feltehetően a bírói gyakorlat fogja értelmezni és kialakítani a jóváhagyás szabályait. Ezért nyitott kérdés még, hogy kialakítanak-e a bíróságok valamilyen időkeretet – például elévülési idő – a jóváhagyás megtételére. Vagy lehetséges olyan korlát is, miszerint munkaügyi perben az érdemi védekezés előadását követően jóváhagyást már nem lehet előterjeszteni, figyelemmel a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a joggal való visszaélés tilalmának elvére. Kapcsolódó cikkek 2022. július 7. A szerkezetátalakítási terv tárgyalásának szabályai Több cikkben is foglalkoztunk már a szerkezetátalakítási eljárással, és annak egyes részelemeivel.
ügyvezető tagja ezért... […] 7. cikk / 7 Munkáltatói jogkör gyakorlása, munkáltatói jogkör átruházása Kérdés: Mit jelent pontosan a munkáltatói jogkör, és ki, milyen feltételekkel gyakorolhatja? Részlet a válaszából: […]... értelmében amunkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredőmunkáltatói jogokat és kötelességeket ( munkáltatói jogkör) mely szerv vagyszemély gyakorolja, illetve teljesí a munkáltatói jogkör t nem az arra jogosított szerv... […]
"). A Ptk. szerint gazdasági társaságok esetén a vezető tisztségviselő jogosult a társaságot képviselni harmadik személyekkel szemben, így a munkavállalókkal szemben is. Amennyiben tehát a munkáltató nem rendelkezik sem az alapító okiratában (társasági szerződés, alapszabály) sem belső szabályzatban vagy utasításban a munkáltatói jogkör gyakorlásáról, akkor a vezető tisztségviselő – korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető, részvénytársaság esetén a vezérigazgató vagy az igazgatóság – jogosult a munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére. A mai gazdasági viszonyok mellett gyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság munkaszervezete nagyobb és komplexebb annál, mintsem egyetlen ember el tudja látni a munkáltató jogkör gyakorlásával kapcsolatos teendőket. Ilyen szervezetekben az is jellemző, hogy a munkáltató törvényes képviselője, azaz a vezető tisztségviselő elsősorban nem a munkavállalók be- és kiléptetésével kíván foglalkozni, hiszen ideje nagy részét lekötik a management stratégiai kérdései.
Az alábbi helyzet alapján kérem az Ön véleményét a munkáltatói jogkör gyakorlójának meghatározásával kapcsolatos kérdésben A munkavállaló munkaszerződésében történt a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a közvetlen vezetőjének a meghatározása, mely szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közvetlen vezető a humánpolitikai igazgató. A humánpolitikai igazgató nyugdíjba vonult, munkaviszonya november 20-án szűnik meg, jelenleg felmentési idejét tölti augusztus 1-jétől. Augusztus 5-én a vezérigazgató körlevelet adott ki, mely szerint a humánpolitikai igazgató jogkörben ő jár el a humánpolitikai munkakör betöltéséig. Írásbeli, személyre szóló értesítés a munkavállaló részére erről nem történt. A munkavállaló önállóan végzi eddigi munkáját. A munkavállaló rendkívüli felmondással kíván élni. A munkavállaló ezt azzal indokolja, hogy a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi.
Ebből tehát az is következik, hogy munkáltatói jogkör gyakorlójaként a munkáltató meghatalmazása alapján immár eljárhat olyan személy is, aki nem áll a munkáltatóval munkaviszonyban. Például az ügyvezetést megbízási jogviszonyban ellátó vezető tisztségviselő, de akár a munkáltatóval semmilyen összefüggésben nem álló személy. A munka törvénykönyve három nyelven Már előrendelhető az új Jogtár alatt () "A munka törvénykönyve három nyelven" Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. További információ és megrendelés >> A munkáltatói jognyilatkozat jogalapja törvényi felhatalmazás, a munkáltatói joggyakorlás rendjét azonban a munkáltató, és nem a jogszabály határozza meg részletesen. Utóbbi legfeljebb kereteket adhat. Ilyen például az a polgári jogi előírás, miszerint cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet.
Mindazok a jogok, amelyek nem bűnös embert korlátozás nélkül és feltétlenül megilletnek. Lúgos orvos az utolsó szó jogán: Mentsen fel a bíróság! 2018. február 16., 12:55 Mivel nincsen bizonyíték arra, hogy ő lenne az elkövető. Pénteken hangzott el az ügyben a védőbeszéd. A vádlott, B. Krisztián felmentését kérte védője a lúgos ügy perében tartott védőbeszédében, pénteken. Az Index tudósítása szerint ügyvéd bő két órán át taglalta, hogy miért nem lehet B. Krisztián az a személy, aki maró lúggal öntötte le Renner Erika altestét. A védő szerint sem égési sokk, sem egyéb fertőzés nem alakult ki, ami életveszélyes állapotot okozhatott volna a 2013-as támadás során, amikor Renner Erikát saját lakása ajtajában megtámadták, kábító-altató injekciót adtak be neki, majd nemi szervét és annak környékét maró lúggal öntötték le. Sőt, szerinte az sem bizonyítható, hogy a vádlott követte volna el a bűncselekményt. Fotó: Halász Nóra A védő szerint az elkövető ismeretlen tettes lehetett, akinek a közeledését a sértett korábban elutasította, ezért a támadás szexuális célzatú volt, a nemi szerv leöntésére pedig valamilyen kémiai folyadékot használt.
Lúggal öntötte le Ironman távok Hadd állítsak valami merészet: a 2010-es éveknek (de megkockáztatom, hogy akár en bloc a 21. századnak) nincs egy átfogó stílusa, attól függetlenül, hogy X évente új divatirányzatok és trendek ütik fel rendre a fejüket. Velem vagy még? Kifejtem. Képzeld el, hogy 20 év távlatából nézel vissza napjainkra, és próbálsz hasonló rendszert találni benne, mint amit egyből rá tudnál vágni bármelyik huszadik századi évtizedre. Hogyan öltözöl majd be 2037-ben farsangkor a 10-es évek emberének? Mármint úgy, hogy ne tűnj nagyon sekélyesnek, vagy egyáltalán feltűnjön bárkinek, hogy nem csak otthon hagytad a kosztümödet? Egy olyan kort élünk, amiben bármi elfogadott, minden a reneszánszát éli, és semmivel se vagy szubverzívebb, ha a húszas évek art decóját nyúlod, mint ha a nyolcvanas évek vintázs divatját csapatnád. Ha elegánsra veszed a formát, akkor lényegében visszakanyarodsz a huszadik század elejére. Ha hipszter vagy, akkor meg párhuzamosan meríted a stilót a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évekből.
fotó: Bors Bene Krisztián sokakat meglepő módon mindössze négy hónapot töltött előzetesben, hamar kiengedték. Renner Erika, mint mesélte, egy alkalommal véletlenül még össze is akadt vele, méghozzá nem máshol, mint egy terézvárosi magánkórházban. Az áldozat azóta is kezelésekre jár, eddig nyolc műtéten esett át és pszichológusra is szüksége volt. Renner Erikáék az első fok után súlyosbításért fellebbeztek. A másodfokú tárgyaláson, február 24-én azt szerették volna kiharcolni, hogy a bíróság ne csak maradandó fogyatékosságot okozó testi sértésben mondja ki bűnösnek a férfit, hanem legalábbis életveszélyt okozó testi sértésben, de még inkább emberölési kísérletben. A tárgyalásra megidézett két szakértő, Molnár Miklós és Zacher Gábor ezt alátámasztotta, amikor egybehangzóan kimondta, hogy az áldozat valóban közvetett életveszélyben volt 2013 március 12-én. Zacher szerint csupán "a véletlenen és a szerencsén múlott", hogy Renner Erikának nem lett sokkal komolyabb baja az altatástól. Az ügyészség is amellett kardoskodott, hogy az életveszélyt okozó testi sértést állapítsa meg, ráadásul vegye figyelembe az aljas célt is.
Akkor a kúria fenntartotta a harmadfokon kiszabott 11 éves börtönbüntetését.
A lúgos orvosként hírhedté vált férfi közben a vagyonát is megpróbálta eltüntetni, hogy megússza a kártérítést, májusban ezért a végrehajtók lefoglalták a több száz négyzetméteres családi házát és az ingóságait. "Nyolc és fél év után nem nekem kellett megint bizonygatni, hogy ez tényleg megtörtént velem. Nyolc és fél év után végre valaki leírta az igazságot" – reagált a Telexnek a jogerős ítélet hírére Renner Erika, aki a sírástól sokáig alig tudott megszólalni. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Kilenc évre ítélte a bíróság Bene Krisztiánt. Ő az, aki megtámadta, elbódította, majd lúggal leöntötte volt barátnője nemi szervét. A támadás maga még 2013 márciusában, vagyis majdnem öt éve történt. Már a bíróság épülete előtt is rendőrök álltak, ők segítették azoknak, akik be akartak jutni a tárgyalásra. Aztán bent, az épületben maga a regisztráció is hosszú ideig tartott, pont az óriási tömeg miatt. Merthogy, csak az juthatott be a tárgyalásra, aki előzetesen regisztrált. Fotó: Csudai Sándor - Origo A Kúria készült a tömegre, az egyik legnagyobb termet jelölte ki a tárgyalásra. A tömeg jelentős részét újságírók tették ki, de mások is voltak, rokonok, hozzátartozók és olyanok is érkeztek, akiket egyszerűen érdekelt az ügy. Nem az ez volt az első ítélet A támadással vádolt férfit - akit másodfokon először kilenc évre ítélt a bíróság - ma már bilincsben hozták a bíróságra. Ez azért fontos, mert noha a kezdetektől biztos volt, ha bűnösnek találják, hosszú időre börtönbe kerül, súlyos dolgokkal vádolták, mégis kezdetben csak nagyon kevés időt kellett előzetesben töltenie.