"). A Ptk. szerint gazdasági társaságok esetén a vezető tisztségviselő jogosult a társaságot képviselni harmadik személyekkel szemben, így a munkavállalókkal szemben is. Amennyiben tehát a munkáltató nem rendelkezik sem az alapító okiratában (társasági szerződés, alapszabály) sem belső szabályzatban vagy utasításban a munkáltatói jogkör gyakorlásáról, akkor a vezető tisztségviselő – korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető, részvénytársaság esetén a vezérigazgató vagy az igazgatóság – jogosult a munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére. A mai gazdasági viszonyok mellett gyakran előfordul, hogy egy gazdasági társaság munkaszervezete nagyobb és komplexebb annál, mintsem egyetlen ember el tudja látni a munkáltató jogkör gyakorlásával kapcsolatos teendőket. Ilyen szervezetekben az is jellemző, hogy a munkáltató törvényes képviselője, azaz a vezető tisztségviselő elsősorban nem a munkavállalók be- és kiléptetésével kíván foglalkozni, hiszen ideje nagy részét lekötik a management stratégiai kérdései.
Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el! Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről! A munkáltatói jogkört gyakorló ügyvezető által adott meghatalmazás alapján a munkáltató cég nevében egy harmadik személy írta alá és közölte a felmondást a munkavállalóval. A meghatalmazás kelte 2008. július, a felmondás kelte és közlése 2008. október. A meghatalmazott harmadik személy időközben munkavállaló lett a szóban forgó cégben 2008. szeptemberben. Szeptember végén munkáltatói jogkör gyakorlására is felhatalmazást kapott az ügyvezetőtől. Minthogy a 2008. októberi felmondás közléséig nem lett hivatalosan tájékoztatva az elbocsátásra kerülő munkavállaló a munkáltatói jogkört gyakorló személy változásáról (azaz az ügyvezető helyett már e harmadik személy), úgy gondoltuk, hogy 2008. októberben, a munkáltatói rendes felmondást e harmadik személy korábbi (2008. júliusi) meghatalmazása alapján írja alá és közölje az érintett munkavállalóval.
Hasonlóan ajánlott cselekedni olyan külföldi háttérrel rendelkező cégek esetén is, amikor ugyan kijelölnek egy magyar ügyvezetőt, de a munkáltatói jogok gyakorlására az a holland, német, osztrák, angol stb. ügyvezető vagy regionális HR igazgató jogosult, aki csupán havonta vagy negyedévente tesz látogatást hazánkban. A munkáltatói jogok delegálása nélkül ez a felállás komoly fennakadásokat okozna a mindennapi ügymenetben " – osztja meg Dr. Goda Mark. Mára a törvényi szabályozás a 2012. július 1-jén hatályba lépett új Munka Törvénykönyvének köszönhetően is rugalmasabb kereteket biztosít a munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházását illetően, így a jogszerűtlenség lehetősége is minimálisra csökkent. Dr. Goda Mark ügyvéd és munkajogi szakjogász A korábbi törvényi szabályozás előírta, hogy a gazdasági társaságok az alapító okiratban vagy a társasági szerződésben rögzítsék, hogy az első számú vezetőn kívül még ki jogosult a munkáltatói jogok gyakorlására, illetve ennek hiányában a későbbiekben döntést hozhattak erről.
chevron_right Munkáltatói jogkör gyakorlása és tájékoztató 2017. 09. 01., 08:44 0 Tisztelt Szakértő! A következőket szeretném kérdezni: az Mt. 46. § szerint 15 napon belül tájékoztatni kell a munkavállalót a munkáltatói jogok gyakorlójáról (gondolom a tájékoztatóban konkrét személyt jelent). Ennek a szabálynak mi a funkciója? A munkaszerződést eleve a jogok gyakorlója írja alá, ha jól tudom. Tehát elég lenne csak a változtatásról tájékoztatnia. Valami oka mégis kell, hogy legyen ennek. Vagy aláírhatja a munkaszerződést más is, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója (ha a cég első embere nem ruházta át senkire)? Rendelkezhet úgy, hogy csupán mint a cég képviselője írja alá 1 vagy 2 fő a szerződést a munkáltatói oldalon és külön tájékoztatóban fogja megnevezni magát a jogkört gyakorló munkakört is? Ennek értelme, hogy ha csak a munkakört nevezik meg, mint a jogkör gyakorlóját a szerződésben, annak módosítása (tehát nem a személyé) is belegyezéshez köthető (kivéve talán, ha már a szerződésben is átruházhatónak nevezik meg a jogkört).
Abortusz alatt a nem kívánt terhesség megszakítását értjük. Gyakorisága: 2012-ben száz élveszületésre 40 terhességmegszakítás jutott, szemben a 2011-es 44 műtéttel.
A terhesnek a Családvédelmi Szolgálatban dolgozó védőnőt kell megkeresnie a szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított vizsgálati lelettel, mely a terhesség tényét igazolja. Ez lehet ultrahangvizsgálati lelet, manuális vizsgálati lelet, esetleg rákszűrés levételéről szóló dokumentáció, illetve a terhesség pontos idejét mindenképpen tartalmazó diagnózis. A 12. hetet maghaladó terhesség megszakítására kijelölt intézményeket a népjóléti miniszter rendeletben határozta meg. A Családvédelmi Szolgálatnál dolgozó védőnő a terhest meghallgatja, átbeszélik azokat az élethelyzeteket, melyek alapján a terhes úgy döntött, hogy nem tartja meg terhességét. Amennyiben lehetséges, közösen megpróbálják megtalálni azt a megoldást, amely segítségével áthidalható az a probléma vagy ok, amely miatt a megszakítás mellett döntött a terhes. Tájékoztatják a támogatást nyújtó állami és civil szervezetekről, a rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és a gyermekek után járó ellátásokról és az örökbe adás lehetőségéről.
A 18. hétig elvégezhető a terhesség megszakítása, ha a kérelmező korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen (pl. ha kiskorú), a nő önhibáján kívül, egészségi oknál fogva vagy orvosi tévedés miatt nem észlelte a terhességét, a nő az egészségügyi intézmény vagy más hatóság mulasztása miatt lépte túl a 12 hetes időkorlátot. Ezekben az esetekben is fenn kell állnia azonban a 12 hetes időkorlátnál meghatározott okok valamelyikének. A terhesség a 20. hetéig (a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig) szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50 százalékot eléri. A terhesség az időtartamától függetlenül megszakítható a terhesség akkor, ha az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi állapot teszi ezt indokolttá, illetve a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn. A terhes 12. terhességi korig kérheti a terhességmegszakítást. Ebben az esetben a terhesnek kérelmével nőgyógyászati vizsgálat után családvédelmi szolgálatnál kell jelentkeznie.