"Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő. " "Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak" – hosszan sorolhatnánk a legviccesebb mondatait, megszólalásait a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakjának, Hofi Gézának. Ma lenne 84 éves. Mi történt? AC News | 16 éve ment el Hofi Géza – Hoffmanné Kövér Ildikó: Balzsam a lelkemnek, ha látom!. 84 évvel ezelőtt született az egyik legnagyobb humoristánk, Hofi Géza, aki nem félt rendszerkritikus lenni. Tovább olvasnál? Ez lesz még a cikkben: Érdekességek, amiket nem biztos, hogy tudtál a 65 évesen elhunyt Hofi Gézáról. Soha nem vették fel a Színművészetire Minden idők egyik legkedveltebb magyar nevettetője, a Kossuth- és kétszeres Jászai-díjas színművész-humorista, a Halhatatlanok Társaságának örökös tagja, érdemes és kiváló művész 1936. július 2-án született Hoffman Géza néven. A magyar kabaréműfaj kiemelkedő népszerűségű mestere lett, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett. A biográfiája szerint kitűnő zenei hallását édesanyjának, Szabó Magdolnának köszönheti, aki a Budapesti Konzervgyár Sterillé üzemében volt művezető.
A humorista meghívta egyik estére a színházba, ő pedig nagy örömmel, gondolkozás nélkül elment vele, sőt ő maga kérte, hogy fogja meg a kezét, majd nézzék együtt az előadást. Egy bökkenő volt csak a történetben, hogy a színházban Hofi saját előadása volt aznap este. Nem ez volt az egyetlen alkalom azonban, amikor megfeledkezett róla, hogy ki is valójában az ő párja: – Otthon voltunk, átmentem a tévészobába, ahonnan bekiabáltam, hogy 'Gyere gyorsan Géza, Hofi van a tévében! Hofi Gézától még most is fél a fideszes köztévé! Döbbenet, mit csináltak a felvételeivel!. ' Mosolyogva vette tudomásul ezeket a dolgokat – mesélte Ildikó, aki kapcsolatukat végtelenül humorosnak tartotta. Őt pont ez fogta meg a színész-humoristában, meg persze, Géza gyönyörű szeme. Hofi 20 évvel volt idősebb Ildikónál, így nem egyszer előfordult, hogy azt hitték rájuk, apa-lánya páros. – Színházban voltunk, amikor a mögöttünk ülők rákezdték: 'Drága művész úr, de örülünk! És milyen gyönyörű a lánya! ' – emlékezett vissza a mókás esetre, amelynek hatásárael kezdte kontyban hordani a haját, hogy idősebbnek tűnjön.
Nem kímélte szellemes megszólalásaival a politikusokat sem A karrierje beindulása után nagyon hamar megszerette őt az egész ország, amit többen annak tudtak be, hogy a stand up-os rendkívül jól át tudta érezni az átlagember életét és nehézségeit egyaránt. Olykor a politikusoknak - köztük Kádárnak és Orbánnak - és a rendszernek is különleges stílusban címzett néhány szellemes gondolatot, hozzá hasonló módon senki nem tudta előadni a közlendőjét. Sosem állította magáról, hogy ellenzéki, vagy netán forradalmár lenne, ő "szimplán" humorista volt. Hofi geza ildiko korver az. Halálakor óriási űrt hagyott maga után, generációk gyászolták a színészóriást. Élete utolsó éveiben is a színpadon állt, a Madách Kamara Színházban láthatták őt utoljára a nézők 2002. április 7-én három nappal azelőtt, hogy elhunyt volna. Az utolsó interjú Az RTL Klub pár hónapja megosztotta a Hofival készült utolsó interjúját. Több hónapig tartó kórházi kezelés után vidáman nyilatkozott az állapotáról és arról, hogy végre visszatérhet a színpadra.
Hofit nagyon megviselte Margit elvesztése, nehezen birkózott meg a gyásszal. Végül váratlanul ismét betoppant az életébe a szerelem Kövér Ildikó személyében, aki húsz évvel volt nála fiatalabb. A humorista másodszor is megnősült, s 2002-ben bekövetkezett haláláig kitartott az asszony mellett. 5 / 5 Fotó: Facebook/ Magyar Tévé Csatornák
A kivételes humorát édesapjához, Hoffmann Lajoshoz kötik, aki a Budapesti Dohánybeváltó üzem csoportvezetőjeként dolgozott. Volt egy fiatalabb testvére is, Hoffmann Katalin, aki matematika-fizika szakos középiskolai tanár lett. Gimnáziumi éveinek nyári szüneteit a kőbányai téglagyárban töltötte, és ott bekapcsolódott egy színjátszó csoport munkájába, később amatőr előadásokban szerepelt (Jászai Mari leszármazottja, Jászai András foglalkozott vele). Háromszor felvételizett a Színművészetire, egyszer sem sikerült, így végül beiratkozott Rózsahegyi Kálmán Színiiskolájába, mellette pedig saját festésű porcelánokat készített. Hofi géza ildikó kövér pinák. A Fészek Klubban kereste meg Szendrő Józsefet, aki elhívta a debreceni Csokonai Színházhoz, ott kapta a Hofi nevet. Mellékszerepeket, beugrószerepeket kapott, és egyre inkább felfedezi magának a paródiát. 1963-tól az Országos Rendező Iroda (ORI) műsoraival járja az országot, majd négy év múlva a Halló, itt Balaton című siófoki műsorban lép fel Koós Jánossal, és itt figyel fel rá Marton Frigyes, aki a rádióba hívja és a szilveszteri műsorban végleg leteszi névjegyét a Táncdalfesztivál paródiájával.
A nagy korkülönbség miatt az édesapjának először be sem merte mutatni új párját, de nagy meglepetésére a humoristánál mindössze 4 évvel idősebb édesapja a legnagyobb örömmel fogadta Hofit, aki minden alkalommal megköszönte neki a lányát, Ildit.. Géza egy idő után elkezdett az esküvő gondolatával is játszani, de Ildikó akkor még úgy érezte, annyira jól megvannak, hogy fölösleges ilyen dolgokkal foglalkozni, ám amikor már egyre többször kapta meg a kérdést, hogy miért nem akarja elvenni Ildit, azt mondta: "Mert az Ildi még nem kérte meg a kezem". Innen jött az ötlet végül: Ildi kérte meg Géza kezét.. Felavatták Hofi Géza lábnyomát | 24.hu. Az esküvőt nagy titokban szervezték és tartották meg, csak ketten voltak jelen. Ildikó elmondta azt is, hogy szívesen szült volna egy fiúgyermeket Gézának, aki az ő szemeit örökli, de amikor ez a téma szóba jött, Géza a sajátos stílusában azt mondta: Az ember vagy apa vagy Hofi. A humorista felesége a mai napig közös lakásukban él, mivel nem akar új életet és új lakást. Ott úgy érzi, Gézával van, és ez így is van jól.
Fókuszban Pécs. A Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára Lantos Ferenc életművét mutatja be. A Képletek és kalandozások című időszaki kiállításon különböző korszakainak több mint 150 alkotását: grafikákat, szitanyomatok, zománc- és farostlemezképeket, festményeket. Bár Lantos Ferencet sokoldalú alkotóként jegyzi a művészettörténet, hírnevet igazán festőként szerzett magának. 1947-ben érettségizett a pécsi Széchenyi Gimnáziumban, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolára vezetett az útja, ahol 1964-ben Kmetty János osztályában, festő tanár szakon diplomázott. Mesterének azonban a szintén sokrétű pályatársat, Martyn Ferencet tartotta, akinek jóvoltából már egész fiatalon megismerkedett a természeti látvány absztrahálásának módjaival. Pályája során nemcsak festőként és grafikusként, hanem tanárként is sok éven át dolgozott és alkotott maradandót. Lantos Ferenc - Horizontális-vertikális festménye. Több neves intézményben: a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán és a Pécsi Tanárképző Főiskolán oktatott, és komplex művészeti szemináriumot vezetett a Janus Pannonius Tudományegyetem művészeti intézetében.
Festő, grafikus. Művészeti tanulmányait Pécsett, Martyn Ferencnél kezdte. Martynt tekinti első mesterének. Rajztanári diplomát szerzett 1952-ben a pécsi pedagógiai főiskolán, ezt követően a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei: Kmetty János, Szőnyi István. Aktív művészetpedagógus. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában ő indította el a művészeti oktatást. Képzőművészeti táborokat és szakköröket vezetett, például Tokajban (1969-1979), Pakson, Annamelléken, illetve a Pécsi Vizuális Műhely munkáját irányította. A pécsi tanárképző főiskolán és a műszaki főiskolán tanított. Jelenleg a pécsi Janus Pannonius Egyetem tanára, a Pécsi Művészeti Szabadiskola vezetője. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Több hazai egyéni kiállításon mutatta be munkáit. Lantos Ferenc Festő. Például a Magyar Nemzeti Galériában (1977), Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban (1964), valamint a Pécsi Galériában (2000). Csoportos tárlatokon is rendszeresen részt vett, így a Műcsarnok tárlatain (1955, 1971, 1988, 1997) és több külföldi kiállításon.
2007-ben kapott Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjat. 2010. március 15-én vehette át a Kossuth-díjat képzőművészeti és pedagógiai munkásságáért, életműve elismeréseként. Lantos ferenc festő magyar. A művész akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek, örül annak, hogy nem idő előtt kapta meg a Kossuth-díjat, hanem 81 évesen, amikor alkotói és művészetpedagógusi életműve jelentős része már a háta mögött volt. A művész több mint 50 évig dolgozott pedagógusként a területén. Főiskolákon és a pécsi egyetem művészeti karán is oktatott, képzőművészeti táborokat és szakköröket vezetett, iskolateremtőként pedig feleségével, Apagyi Mária zongoraművésszel és zenepedagógussal közösen hozták létre a Pécsi Művészeti Szabadiskolát. Ketten egy átfogó képzőművészeti és zenei nevelési módszertant dolgoztak ki. "Büszke vagyok arra, hogy ahány tanítványom van, mind a saját útján megy tovább. Sikerült olyan szakmai alapot adni nekik, hogy ki tudták bontani önmagukat, és képviselni tudják azt, amit magam is vallok: emberként és szakemberként is hitelesek" - nyilatkozta annak idején az MTI-nek.