A legfrissebb tunéziai hire london A legfrissebb tunéziai hírek Cookie Policy/Süti kezelés Ahogy majdnem minden honlappal rendelkező cég, az Erste Bank is használ sütiket a weboldalain. További információért kattintson ide! Tervezett karbantartás / Planned maintenance Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a magyarországi Erste Bank Csoport elektronikus rendszerein 2020. 06. 26. 22:00 óra és 2020. A legfrissebb tunéziai hirek youtube. 27. 02:00 óra közötti időszakban tervezett és ütemezett karbantartási munkálatokat végzünk, amely digitális szolgáltatásaink működését befolyásolhatja. We hereby inform you that planned maintenance and development activities will be performed this Friday and Saturday on certain electronic systems of the Hungarian Erste Group, affecting the following dates and services: Between 10:00 p. m. on June 26, 2020 and 2 a. on June 27, 2020 the operation of digital services will be suspended. Köszönjük a türelmet! / Thank you for your patience Kattintson a részletekért!
2021. okt 6. 7:12 A tunéziai helikopter-baleset körülményeit még vizsgálják / Fotó: Varga Imre Szörnyű légi katasztrófa történt Tunéziában. Lezuhant egy katonákat szállító helikopter a Tunézia délkeleti részén lévő Gabesz városában, három katona meghalt – jelentette a tunéziai állami média alapján az MTI. Szegedi Tudományegyetem | Tunéziában jártak a Mezőgazdasági Kar oktatói. ( A legfrissebb hírek itt) A védelmi minisztérium jelezte: a tragédia egy hadgyakorlaton történt. Az ügyben megkezdték a vizsgálatot. Helikopter-baleset Tunézia Katonák
A hazai e-útdíjbevételek 18, 5 százalékát, az üzemanyag után fizetett jövedéki adóbevételek mintegy 4, 0 százalékát biztosította. Munkaerő hiányában mindezek a bevételek veszélybe kerülnek, tehát a probléma a kormányzat számára is stratégiai kérdés kell legyen, amire mielőbb meg kell találni a perspektivikus megoldást. A szakma képviselői a kritikus helyzet javítása érdekében az alábbi megvitatásra szánt javaslatokat fogalmazták meg a kormányzat számára: Szükséges a gépjárművezető képzést integrálni a felnőttképzési rendszerbe, és arra állami forrást biztosítani. A gépkocsivezetői tevékenység ma nem szakma. A közeljövőben vizsgálni szükséges a Szakmajegyzékben való szerepeltetést, amellyel hozzájárulna a pályaorientáció erősítéséhez. A legfrissebb tunéziai hirek 2020. Rövid távon a munkaerő-elvándorlás megakadályozásának eszköze az lehet, ha emelik a napidíjakat, adómentes juttatásokat, kiegyenlítve ezzel az európai uniós belső piaci bérfeszültségeket. Különösen fontos a külföldön dolgozó magyar gépkocsivezetők visszacsábítása.
HARCÉL Szíjjártó Péter: Magyarország segíti az illegális migránsok megállítását Magyarország a saját védelme érdekében nem csak beszél arról, hogy Európának segítenie kell az észak-afrikai országokat stabilitásuk és határbiztonságuk megőrzésében, a terrorizmus elleni küzdelemben, lakosságuk életszínvonalának javításában, hanem meg is TÜZELŐÁLLÁS Életben tartották olimpiai álmukat a magyar kézisek Férfi válogatottunk kulcsfontosságú győzelmet aratott Tunézia ellen a világbajnokságon. Balogh Zsolt visszatérése sokat jelentett. OLDALVONAL Kiderült, emiatt távozott a korábbi magyar focikapitány? Veretlen mérleggel, de mégis elhagyta Tunéziát Georges Leekens. Elképzelhető, hogy maga erőltette a váltást. Háromnapos sztrájkot kezdtek a tunéziai orvosok, megbénítva az oltási kampányt | Alfahír. OLDALVONAL Kínos, hamar kirúgták a bukott magyar kapitányt A belga Georges Leekens újabb tunéziai kalandja nem tartott sokáig, ismét új csapat után nézhet. TÜZELŐÁLLÁS Kínos statisztika, erre nem lehet büszke a korábbi magyar kapitány Georges Leekens újra munkába állhat, ezúttal Afrikában. A belga edzőnek az Étoile du Sahel a 18. csapata.
Hasonló rendszer működik Nagy-Britanniában is. A társadalombiztosítás skandináv típusú finanszírozása azonban hazánkban nem kimondott és rendszerszintű, hanem inkább véletlenszerű és – a költségvetés egészén belül – sokkal kevésbé áttekinthető, mint néhány nyugat-európai egészségügyi rendszer finanszírozási modellje. © AFP / Federico Gambarini Természetesen arra a "nem szeretem" kérdésre is válaszolni kell, hogy e többletkiadások hogyan finanszírozhatók a költségvetésből. Mindenképpen vissza kellene állni a személyi jövedelmek progresszív adóztatására, ami egyfelől az alacsony keresetek esetében bevételkieséssel járna az adóvisszatérítés újbóli bevezetése miatt, másfelől viszont többletbevételt hozna a magasabb jövedelmű sávokban. Fiatalok lakáshoz jutása: Fontos javaslatok érkeztek az ingatlan-drágulás tompítására. Természetesen vigyázni kell arra, hogy a magasabb adókulcs az átlagos jövedelmeket ne sújtsa. Az alacsony keresetűek adóterhelésének csökkentése témánktól függetlenül is indokolt, hiszen a minimálbér 15 százalékos adója a legmagasabb az Európai Unió országaiban alkalmazott terheléshez képest.
A tb-járulékok 9 százalékpontos emelését is felvetik, amely viszont a gazdasági növekedésre lenne negatív hatással A nyugdíjkorhatár fokozatos, 70 évre történő emelése viszont a nyugdíjkiadásokat folyamatosan a GDP 10 százaléka alatt tartaná 2070-ig, de inkább azt javasolják, hogy a nyugdíjazási korhatárt a várható élettartamhoz kellene kötni, de a közalkalmazottak kötelező nyugdíjazására vonatkozó szabályt el kellene törölni. A Nők 40 az egyetlen korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség ma Magyarországon, viszont az OECD szerint ez is egy "nem kívánatos elem", ezért el kellene törölni. A szervezet jó ötletnek tartaná, ha lenne kötelező magánnyugdíjpillér is, ennek hiányában alternatívaként azt javasolja a szervezet, hogy ösztönözzék jobban a harmadik, azaz az önkéntes pillérben való részvételt, különösen a munkaadók számára.
A XX. század végi globalizációnak alapvetően több feltétele volt, egyrészt egy technikai, a gyors adatátvitel és adatfeldolgozás, másrészt a pénzforrások korlátlansága, harmadrészt pedig a szegény országok törekvése arra, hogy minél több leányvállalat telepedjen le náluk. Árva László Közgazdász, Két Közgazdász Háborúja Bretton Woodsban | Magyar Idők. A bőven rendelkezésre álló források a nemzetközi pénzügyi műveletek liberalizálása nyomán nyíltak meg a befektetők előtt, míg a szegény országok azért törekedtek külföldi leányvállalatokat vonzani, mert megkérdőjelezhetetlen alapelvé vált, hogy a gazdasági fejlődéshez alapvetően három dolog szükséges: a gazdasági liberalizálás, a deregulálás és a privatizáció (ez volt az ún. washingtoni konszenzus). A globalizáció boldog évei azt is jelentették, hogy mindenki (vagy csaknem mindenki) meg volt győződve arról, hogy vége annak az időnek, amikor az emberek mentek oda, ahol munkalehetőség volt, ezentúl a leányvállalatok mentek oda, ahol (viszonylag olcsó és jól képzett) munkaerő volt található. Ez természetesen nem kicsiny feszültséget okozott Nyugat-Európában, mivel az ötvenes, hatvanas és hetvenes években, tehát még a globalizáció új hullámának megindulása előtt sok munkás áramlott be az Egyesült Királyságba, Franciaországba és Németországba a volt gyarmatokról, és ahogy a globalizáció elindult, elsőként éppen azok az alapvetően képzetlen munkaerőt igénylő állások szűntek meg ezen országokban, amelyeket a legkönnyebb volt a még olcsóbb bérű fejlődő országokba kitelepíteni.
A járulékok csökkentése önmagában helyes lépés, de a kieső bevételeket pótolni kell. A által felkért közgazdász szakértők szerint van megoldás, csak szakítani kellene a múlttal. A hazai alacsony bérekről, a megélhetés nehézségeiről, az alacsony bérek miatti elvándorlásról naponta beszélünk. Az is mindennapi téma, hogy a magas bérköltség – elsősorban a magas bérjárulék miatt – akadályozza a foglalkoztatást, rontja a versenyképességet, nehezíti a bérek emelését. Ennek a következménye egyebek között a képzett munkaerő kivándorlása, valamint a vállalkozások adóelkerülő magatartása is. A bérjárulékok csökkentését a kormány el is kezdte: 2017-ben a munkáltatók által fizetett járulék – hivatalos nevén: szociális hozzájárulási adó – 27%-ról 22%-ra mérséklődött, amit 2018-ban további 2, 5 százalékpontos csökkenés követ. Az is tudható, hogy 2019-től a szociális hozzájárulási adó mértéke összesen négy alkalommal további 2 százalékponttal csökken, amennyiben az éves reálkereset 6 százalékkal nő. Amennyire örülhetünk a bérterhek csökkenésének, annyira aggódhatunk is: a járulékok ugyanis a nyugdíjak és az egészségügyi ellátások fedezetéül szolgálnak.
A kilencvenes években a következmények társadalmilag még nem voltak elviselhetetlenek Nyugat-Európában, ugyanis a jóléti állam keretei közt még kezelni tudták a problémát. Bár már akkor is sokan látták, hogy hosszabb távon semmi jó nem fog abból következni, ha Nyugat-Európában milliószámra élnek olyan beilleszkedni nem tudó (és sokszor nem is akaró) tömegek, akik reménytelenül kiesnek a munka világából. Aztán 2008-ban robbant a bomba, amelyet sokan már megjósoltak addigra (mint például a Fülöp-szigetekbeli közgazdász Walden Bello is, a beruházási buborék kipukkadt és a pénzügyi források hirtelen elapadtak, aminek nyomán a nemzetközi beruházások visszaestek, és a nemzetközi kereskedelem növekedése lelassult, majd csökkent abszolút értékben is. Több jel is utal a globalizáció megfordulására. Sok esetben előfordul, hogy a korábban Távol-Keletre kitelepített termelést visszahozzák Európába, ugyanis például a divat világában nagyon fontos a gyors reagálás a változó fogyasztói ízlésre és ezt csak úgy lehet követni, ha nem szállítják a terméket hónapokon keresztül Kínából és Indiából Európába.
Az OECD elemzése szerint ha folytatódnak a jelenlegi trendek, a nyugdíjrendszer miatt nagyon elszállhat az államadósság, a nyugdíjasok pedig csak szegényebbek lesznek, ezért több megoldási javaslatot is megfogalmaztak. Egy alapnyugdíj bevezetését javasolja a magyar államnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzésében – írja a A lap a szervezet legutóbbi Magyarországról szóló elemzése alapján azt írja, az OECD külön kiemelte és részletesen elemezte a magyar nyugdíjrendszer problémáit, ugyanis az elemzés szerint a következő 50 évben az időskorú eltartottak aránya megduplázódik, és az egyre népesebb nyugdíjas korosztály tagjai is hosszabb életre számíthatnak, ez pedig a költségvetésre is nyomást gyakorol a nyugdíj- és egészségügyi kiadások emelkedése miatt. Íme a problémák: Magyarországon jelenleg felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működik, vagyis kizárólag az aktív korúak befizetéséből finanszírozzák a nyugdíjakat, viszont a demográfiai trendek miatt a nyugdíjkifizetésekre fordítandó kiadások gyorsabban nőnek a jövőben, mint az aktívak befizetései.
Az OECD megoldási javaslatokat is megfogalmazott: szerintük az időskori szegénység felszámolásához először a kezdeti alacsony nyugdíjak és a csökkenő ellátási arányok problémáját kellene megoldani, és a szervezet szerint a kezdeti alacsony nyugdíjak problémájára a megoldás az állami alapnyugdíj bevezetése lenne, amely mindenkinek járna a befizetett járulékoktól függetlenül. A szervezet szerint egy ilyen intézkedés költségvetési hatása elhanyagolható lenne, ha az alapnyugdíj összegét a minimálnyugdíj szintjén határoznák meg, de már ez is 18, 5 ezer emberen segítene. Dupla ekkora mértékű alapnyugdíj és egy nyugdíjplafon bevezetésével 67, 3 ezer emberen lehetne segíteni az OECD szerint, amely hozzáteszi, ha az állami nyugdíjat a szegénységi szinten határoznák meg, azzal már 218, 5 ezer ember életét lehetne könnyebbé tenni. A szervezet javaslata szerint az időskori relatív szegénység problémájára megoldást jelenthetne, ha az árindexálás helyett bérindexálást alkalmaznának a nyugdíjak esetében, de ez már jóval költségesebb lenne.