A tárlat abból indul ki, hogy a nemzeti létre vonatkozó művészeti reflexiók az Európai Unió és a globalizáció révén megnyílt új perspektívákban különösen aktuálisak. A kiállításon nem a nemzeti identitás, a nemzeti sors klasszikus kérdésének művészeti illusztrációit láthatjuk, hanem arról kaphatunk képet, hogyan jelennek meg az erre adható válaszok a kortárs képzőművészetben. Mi a magyar most, 2012-ben? Hogyan határozza meg manapság a gondolkodásunkat a kádárizmus öröksége? A magyar karakter milyen sztereotípiái öröklődnek át? Milyen társadalmi szerepeket, mintákat követünk? Miféle lövészárkok húzódnak a társadalomban, miért nem lehet abbahagyni az értelmetlen állóháborút? S nem utolsósorban: hogyan, miből épül fel nemzeti önazonosságunk? A kiállításhoz készülő filmetűdökben a mai magyar értelmiség kiemelkedő alakjai nyilatkoznak. A tárlathoz kapcsolódó nagyszámú kísérőprogram között helyet kap egy nemzetközi konferencia is, amely a környező országokban élő nemzetek szemszögéből tárgyalja a témát.
Természetesen a kiállításnak semmi köze nincs ehhez a guruló csodához, hiszen a név az Internationale Funkaustellung, azaz a Nemzetközi Rádiókiállítás rövidítése. Aki ebből arra következtet, hogy egy nagy múltú rendezvényről van szó, hiszen a rádió ma már nem annyira vonzó hívószó, annak igaza van. Az első IFA-ra 1924-ben került sor, azaz hamarosan ünnepli századik szülinapját a vásár. Ezzel egyébként a világ egyik legrégibb technológiai tematikájú expója. Az IFA a világ egyik legnagyobb tech kiállítása. Kép: IFA Hol és mikor? Eredetileg Berlinben rendezték meg, ám a második világháború után történelmi okokból Düsseldorfba, később Frankfurtba, majd Stuttgartba költözött. Ám végül 1971-ben a helyükre kerültek a dolgok, az IFA visszatért Berlinbe, és azóta is ott tartják meg. Egészen pontosan a Messe Berlin nevű brutális nagyságú komplexumban, amely rengeteg épületet, pavilont, konferencia központot és termet tartalmazó "kis város" egy metropoliszban. Nagyon távolról hasonlít a magyar Hungexpóra, azonban annál sokkal-sokkal monumentálisabb.
Főoldal Belpol A szervezőknek a 15 milliós NKA-támogatást is vissza kellett fizetniük. Tavaly augusztusban az számolt be róla, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 15 milliós – meghívásos – pályázatának támogatásával, kormányközeli zsűritagokkal szerveződik az ARC-kiállításhoz nagyon hasonló művészeti program. A kiállítás végül nem valósult meg, a szervezőknek a pályázaton nekik ítélt támogatást is vissza kellett fizetniük – írja a. A Nemzeti (H)ARC névre keresztelt pályázatra történelmi plakátokat vártak a Honfoglalástól 1956-ig bezárólag. A mobil kiállításon olyan alkotásokat szerettek volna bemutatni, amelyek "összekötnek és rámutatnak a magyarsághoz társítható pozitív tulajdonságokra". A kezdeményezés weboldala szerint a pályaműveket egy háromfős zsűri értékelte volna: Mező Gábor, a Pesti Srácok újságírója, Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa, valamint Szerényi Gábor grafikus. Időközben azonban eltűnt a projekt weboldala és Facebook-oldala is. A hírportál NKA-nak küldött kérdéseire érkezett válaszokból kiderül, végül az egész meghiúsult.
Schneider Erika, a kiállítás másik kurátora később azt nyilatkozta, hogy egész nap válságkommunikációt folytattak – joggal, hiszen a REAL Hungary n történtekről időközben már olyan nagy híroldalak is értesültek, mint a HVG és az Index. Schneider Erika állásfoglalása: Az említett kép érkezését bár jeleztük, valóban az utolsó pillanatban installáltuk és az Intézet vezetőjének felszólítására a művészekkel való egyetértésben azt a döntést hoztuk, hogy a képet leszedjük az egész kiállítási anyag megmentése érdekében, mert a mi célunk nem a botránykeltés volt, hanem, a generációk közötti párbeszéd bemutatása, és a magyar művészet nemzetközi kontextusba helyezése. Az Esterházy Magánalaptvány csodálkozik, hogy a bécsi intézmény vezetője ilyen drasztikus lépésekkel zárt ki egy értékes művészeti alkotást, ami része a kurátorunk átgondolt kiállítási koncepciónak. Nem sokkal a Vitus Weh-vel folytatott telefonbeszélgetésem után a Collegium Hungaricum újra jelentkezett nálam, és átküldték Molnár Mária reakcióját az cikkére, amely beszámol a kép eltávolításának körülményeiről.
… Hogyan kerültek az Árpád-házi királyok Horvátország trónjára? Mit rejt ez a több, mint 800 éves közös múlt? Mit mesélnek a horvát és magyar kötődéssel egyaránt rendelkező nemesi családok ódon várkastélyainak falai? Milyenek voltak a művészeti kapcsolatok a két nemzet között az elmúlt évszázadokban? Ennek a gazdag, közös kulturális örökségnek a… RÓLUNK A MuseuMap aggregációs szolgáltatásának kiterjesztése, ahol a műtárgyak történeteivel, virtuális kiállításokkal és térbeli tárgyrekonstrukciókkal a magyar kultúra kincsei elevenednek meg. KAPCSOLAT MNM OMMIK 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. LÉPJ KAPCSOLATBA VELÜNK!
Kard A kard szó hallatán kinek ne jutnának eszébe a dicső magyar bakák, honvédek, lovas íjászok és huszárok. Katonai hagyományok, fegyverrekonstrukciók, animáció és hadizászló fogad minket ebben a teremben. Kipróbálható egy reflexíj is (egy műszer méri, hogy milyen erősen tudjuk az ideget megfeszíteni) és megtudhatjuk, hogy milyen nehéz volt a lovagok páncélzata. Vér A terem témája a magyar nemzet sorsfordító történéseit mutatja be. Visszatérő elemként a hősiesség, a kockázat- és áldozatvállalás tűnhet fel. 1956, 1848-49 mellett Balassagyarmat (Civitas Fortissima = A legbátrabb város) 1919, és a kereszténység védőbástyájaként Eger, 1552 a főbb pontok. A termek között haladva a különböző filmforgatások eredeti jelmezei és kellékei között sétálhatunk. Csók Az ihlet és a múzsa csókja termeiben főként a magyar képzőművészet legkiválóbb (építészi) alkotásaival ismerkedhetünk meg. Pannonhalma, Fertőd, Marosvásárhely stb. Rejtett módon pedig barangolhatunk az Operaházban vagy a Művészetek Palotájában is.
Emellett szintén jellemző az eozinofil granulociták számának emelkedése allergiás betegek vérében. Bazofil granulocita <1% A bazofilek felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsátják a gyulladást létrehozó anyagot, a hisztamint. Limfocita 20-40% A nyiroksejtek sokkal gyakoribbak a nyirokrendszerben. A vérben háromféle nyiroksejt található: B-sejtek: A B-sejtek termelik az ellenanyagokat (antitesteket), amelyek hozzákötődnek a kórokozókhoz, és ezzel lehetővé teszik az elpusztításukat. A B-sejtek nem kizárólag immunglobulinokat termelnek, hanem egy fertőzés után kis részük hosszú életű memóriasejtté alakul, melyek a kórokozó ismételt megjelenésekor már sokkal gyorsabb immunválaszt biztosítanak. T-sejtek: A segítő (helper) T-sejtek vezérlik az immunválaszt, és fontosak a sejten belüli baktériumok elleni védekezésben. Speciális sejtfelszíni molekuláik alapján CD4+ sejteknek is nevezik őket. A citotoxikus T-sejtek képesek megölni a vírussal fertőzött és a daganatsejteket. Ezek alkotják a CD8+ T-sejtek alcsoportját.
Leukopéniát okozó gyógyszerek Szerkesztés Bizonyos gyógyszerek hathatnak a fehérvérsejtek számára és működésére. A leukopénia a fehérvérsejtek számának csökkenését jelenti, ami érintheti a teljes fehérvérsejtszámot, vagy a fehérvérsejtek valamelyik csoportját. Például ha a neutrofilek száma alacsony, azt neutropéniának hívják. Ugyanígy a nyiroksejtek (limfociták) alacsony szintjét limfopéniának nevezik. Leukopéniát okozhat például a klozapin nevű antipszichotikus gyógyszer, aminek ritkán még olyan hatása is lehet, hogy az összes granulocita (neutrofilek, bazofilek, eozinofilek) hiányzik. További ilyen gyógyszerek az immunszuppresszív szerek, mint a szirolimusz, a takrolimusz, a mikofenolát-mofetil és a ciklosporin: ezek közös tulajdonsága, hogy visszafogják az immunrendszer működését. Az első immunszuppresszív hatású hatóanyagok a kortikoszteroidok közül kerültek ki, melyek a mellékvese kéregállományának középső rétege ( zona fasciculata) által termelt hormonok módosított változatai. Az immunszuppresszív szereket autoimmun betegségek terápiájában használják, illetve szervátültetést (transzplantáció) követően a beültetett szerv kilökődésének (rejekció) megelőzésére.